Diárium 1940 (1-10. szám)

1940 / 8. szám - SZÍNHÁZ

reső elméje szinte arra indíthatta volna, hogy a matematikának szentelje életét, ítéleteinek könnyed gyorsasága — mondhatni — elkáp­ráztatta a hallgatóságát, környezetét. Míg más a részek egészbe illesztgetésével bíbelődött, ő már a kész ítéletet kapcsolta be a következ­tetések további láncolatába. Mosolygás villant ilyenkor csillogó szemüvegén és a kicsat­anni kész fölény feloldódott az emberszeretet hiba­simogató jóságán. Katedrán és vizsgálaton, ta­nácsadásban és pártfogásban mindig friss és készséges volt ő. A húszas-harmincas évek új generációt termő idején éppen tanárelnöke volt a bölcsészethallgatók Segítőegyesületének. Senki tőle el nem ment meghallgatás vagy támogatás nélkül. Közelről látta a növekvő ifjúság Tria­non-verte kuszáltságában napjaink kirobbanó új világát. Soha nem nyúlt fájó sebet ejtő el­lenszerhez, amikor zajos megmozdulásokban vezette le az ifjúság a magyar sors felhőző nyomását. Császár Elemér hatvannégy év terhétől mit­sem szenvedve, üde frisseséggel tervezte még sok-sok munkájának formábaöntését. Szülői szeretettel fogadta Arany Jánosról tartott egye­temi előadásának megjelenését és mintha csak érezte volna, hogy most az egyszer sietnie kell, aggodalmas sietséggel, szerető aprólékossággal adta ki Regénytörténetének második, bővített kiadását. A sors egyszer csak megkopogtatta ablakát és elszólította mellőle hűséges élettársát. Az erő, a fizikum ekkor megroppant a tele­ lélek súlya alatt... és azután napról-napra közele­dett a Vég ... A kezéből kihullott tollat vájjon ki veszi fel hozzá méltóan? Tanítvány szokta ebben kö­vetni az elmúló mestert. De éppen ez itt a probléma! Az idő nagyot fordult velünk. Azt, amit Császár Elemér elvégzett, elvégezte úgy, hogy tartóböngészésnél nem sokkal jutna több adat­eredmény a kételkedőknek. Az analízis becsületes művét szintézisbe is foglalta , teljes biztonsággal. Az ő iskolájának tovább kell épí­tenie az utat, amelyen félszázadon át tanított, harcolt, vitatkozott a jobb magyar életért. Hogy a tőle tanult sok-sok ítélet, összekapcso­lás és rendszer szerves élménnyé és biztos tu­lajdonná váljék bennünk, magunknak is meg kell járnunk a becsületes analízis eredményeire épített szintézis síkját és az új világ küszöbén is örökké például vegyük az ő nemesen kiélt programmját: minden erőnkkel a magyar nemzetért! Császár Elemér többé nincsen közöttünk. A megnyíló kapukon hiába várja már őt az Alma Mater. A júliusi szomorú alkonyatban magunk­kal hozott gyász most mégegyszer felszakad, most, midőn Egyetem, Tudós Társaságok új életre tárják kapuikat. Az ő mindenkor friss, tevékeny, szeretett tudós alakja többé nem fog­lalja el sok munkával méltóan elnyert helyét. Tiszteletreméltó élete után elmondhatjuk róla, miként ő búcsúztatta Szabolcska Mihályt: „új, fénylőbb álmokat lát, s szeretteit az idők távolán át végtelenül ölelheti". Romhányi Gyula: SZÉPMŰVÉSZET címmel új művészeti fo­lyóirat jelent meg a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában, s Mak­ay Ödön és vitéz Nagy Zoltán szerkesztésében. A Szépművészet október 1-én megjelent első számában Mak­ay Ödön főszerkesztő, a kiváló író és kritikus ismerteti a lap célkitűzéseit. A folyóirat elsősorban a magyar művészet tör­téneti, esztétikai és más korszerű kérdéseivel foglalkozik, de nem feledkezik meg a külföldi, egyetemes érvényű művészi alkotások bemuta­tásáról, s különösen a szomszéd népek művésze­tének itthon, s a magyar művészetnek a kül­földön való minél szélesebb meg- és elismerte­téséről sem. Genthon István Erdély műemlékei­ről, Horváth Henrik a Székesfővárosi Törté­neti Múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Huszár Lajos a régi erdélyi éremművészetről, Nagy Zoltán az erdélyi magyar művészet húsz éves kisebbségi életéről és eredményeiről, Kopp Jenő a magyar művészet velencei és milánói nagy sikeréről közöl szép és magas színvonalon mozgó tanulmányokat és cikkeket. A Művészeti élet és a Könyvszemle rovat a legfontosabb és legújabb művészeti és tudomá­nyos eseményekről számol be. A komoly tudományos és irodalmi szinten mozgó, a tudományos körök és a nagyközön­ség igényeit egyaránt szem előtt tartó és kielé­gítő első számát Munkácsy Mihály vízfestmé­nyének pompás színes melléklete és nyolc oldal műnyomásos kép, valamint német és olasz nyelvű kivonat teszi élvezetessé és emeli a lapot a legszebb magyar folyóiratok első sorába. Mutatványszámot szívesen küld a Szépművé­szet kiadóhivatala (Budapest, VIII., Múzeum­körút 6.). DÖBRÖNTE KÜRTJE Nemzeti Színház. Orbán Dezső ifjúsági regényében találkoz­tunk már az Árpád-királyok idejének magyar­görög politikai problémájával. Valóban, nem­csak történelmi valóságánál fogva, de analogi­

Next