Diósgyőri Munkás, 1958. július-december (1. évfolyam, 18-43. szám)

1958-07-08 / 18. szám

19&8. július S, KISZ-élet a Déli szereldében Lassan már két­ éve lesz, hogy az N-egység déli szereldéj­ében megala­kult a KISZ export-brigád, melynek vezetője Bárány Gyula elvtárs, s egyben KISZ-titkár is. A brigád tag­jai négy fiatal és egy idősebb dolgo­zó, aki patronálja a brigádot. A párt a műszaki vezetés segítsé­gével azóta szép eredményeket értek el az export-brigád kiértékelésénél. Kétszer nyerte el az I. és II. helye­zést, amiért a KISZ-bizottság pénz­jutalomban részesítette a brigád tag­jait. Vállalták, hogy a II. negyedévben szerszám- és anyagtakarékosságban 10.000 forintot takarítanak meg. A negyedéves tervüket teljesítik, késés, kimaradás nem lesz, állandó tiszta­ság a műhelyben és a szerszámoknál és 100 százalék fölött fognak selejt­­mentesen termelni. Ezt a vállalásukat végre is hajtot­ták. A brigád tagjai politikai és tár­sadalmi munkából kiveszik a részü­ket. Foglalkoznak a fiatalok problé­máival, termelő munkájukban segí­tik. Csak a fiatalok minden problé­májára nem tudnak kielégítő választ adni (ilyen a bérezés és a lakás­kérdés). Itt nagy feladat hárul a KISZ agitációs munkájára, meg kell magyarázni, hogy az életszínvonal emelése rajtunk, dolgozókon múlik. Ha a tervet teljesítjük, az anyaggal, szerszámmal, energiával takarékos­kodunk, a fenti hiányosságokat az 59-es évben ki tudjuk küszöbölni. A déli szereldében elég jó KISZ alapszervezet van. A taggyűlésüket rendszeresen megtartják, mely iránt igen nagy az érdeklődés. A tagság 90 százaléka jelen van és hozzászólásá­val, bírálatával emeli a taggyűlés ní­vójét. A KISZ-vezetőség foglalkozik a tagok politikai nevelésével, ennek eredményeként vették fel Szilvási Józsefet a párttag-jelöltek soraiba, melyet jó munkájaként is kiérdemelt. De hasonló több fiatal követi példá­jét, akik aktívan végzik KISZ-meg­­bízatásukat, hogy méltó tagjai lehes­senek pártunknak. S. M. Dimávag. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Épül a Csanyik-völgyi úttörő­tábor A Csanyik-völgyi úttörőtábor épí­ *­tésének szervezését a Lenin Kohá­­­­szati Művek vezetősége beindította. * Az építkezés érdekében a nagyolvasz­*­tó gyárrészleg 35 dolgozója júliust­4-én jó munkát végzett. Társadalmi­­ munkájukkal hozzájárultak ahhoz,­­ hogy gyermekeink minél előbb üdül­­­hes­senek, minél hamarabb legyen hangos a Csanyik-völgy a gyermekek zsivajától, minél több úttörő tölthes­­se szünidejét kellemesen az új tábor­ban. Az építkezések még folynak, s a gy­ár többi dolgozói is szívesen vállal­­­ják a munkát, az úttörők és gyerme­­­­keik érdekében. samm/A\K\\a 112 <ü>u/a.. ön mást tovább néni á&Lq^vzam Hogy honnan ered ez a kifejezés? Nem kell sokat gondolkozni. Az ipari tanulókról van szó, azokról az ifjú emberekről, akik itt élnek közöttünk. Jól ismerjük őket. Az elmúlt években és így most is igen sok kritikát kapnak az ipari tanulók, sokszor jogosan, sokszor érdemtelenül. Az öreg szakmunká­sok gyakran emlegetik az ő fiatalko­rukat, amikor ők tanulók voltak, és azt, hogy akkor nem viselkedhettek így, mert ha egy kicsit hosszúra nyúlt a szöveg, a mester egy-két po­fonnal bezárta a­ vitát. Ezt el kellett szívelni, és jobb volna talán, ha most is így lenne. Az idős bácsik még mondanak olyat is, hogy nem járhattak táncol­ni, mulatni úgy a fiatalok, mint ahogy most járnak. Csőnadrág, jam­­pecnyakkendő, különböző kockás­za­t kő, szóval kivetkőznek emberi for­­­májukból. Itt védeni éppen nemi akarjuk a tanulókat és általában a­ fiatalság egy részét, mert van benne* igazság. De most térjünk vissza azt üzemhez. Néhány példát szeretnénk* felsorolni a tanulók életéből és kör­­­nyezetéről.­­ Gyakran hall olyat az ember a ta­­­nulóktól, hogy: »Nézd, az öreg hogy­ "dolgozik. Meg akar maradni jövőre* is«. És amikor azt mondja a meste­­­rének: »Egy kicsit csendesebben,* szaki. Nem adott maga nékem egy* darab kenyeret sem, akkor milyent jogon parancsolgat«. Vagy: »2Ve fi­­­gyelj az öregre, hülyeséget beszél«.* És még egy nagyon érdekes: »Vajon­­ kinek lesz haszna, ha én kitanulom* a szakmát. Talán nekem? A fenét,* az államnak«. A motor­javítóban tör­­­tént egy érdekes eset. Egy idős mű-* vezető háta mögött a tanuló azt mond­­j­­a: kérjél Lajostól batiszt-szalagot. * Sok ilyent sorolhatnánk még, de* ezt most hagyjuk, s az utcai viselke­­­désüket is nézzük meg egy kicsit. Ha* egy nő elhalad mellettük, azt szőr nélkül nem állják meg és hangosan* megjegyzik: »Hű, anyám, de jó ala­*­kod van«. Vagy: »Micsoda remek* csaj«. Ezekből a kifejezésekből őkö­­­zöttük igen sok ismeretes, de ne so­­­roljuk tovább. Inkább keressük meg* mindezeknek a viselkedéseknek as* eredőjét és próbáljuk azokat kikü­* szöbölni. . Egyrészt a túlzott iparotzí­tás hozta­­­ magával, hogy minden fi ■ gyerme­­­­keket behoztak a városi1 tanulók­­­ •nak, átképzősöknek. Együtt tanultak­­ a lányokkal, két-három ezer gyerek, 5 azt lehet mondani, együvé volt zsú­ * falva, egymásnak a viselkedését lát­ * ták csupán, figyelmeztetés kevés * tmt­gzott* el közöttük és ha valaki­­ erélyesebben próbált volna velük bz­ * szelni, a gyerekek gorombán vissza- ♦ beszélve- vagy a pávám hivatkozva -fenyítették meg a tanárokat, vagy oktatókat.­­Ez mind tagadhatatlan, de az eltelt tíz év már megszilárdította iparunkat abból a szempontból, hogy nincs hiány szakmunkások terén. Akit most felvesznek tanulónak, azoknak egy része már érettségizett és ha nem, akkor az általános isko­lában jó előmenetellel kellett tanul­nia. De ez a helytelen magatartás, ami kifejlődött a gyerekek között, az nem halt ki még most sem. Azt sem lehet mondani, hogy kihalófélben van, mert gyakran találkozunk most is a fent említett példákkal. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy a fiatalok megfelelő erkölcsi és szak­mai nevelésben részesüljenek. Közös akarattal meg tudjuk állítani a lej­tőn azokat a fiatalokat, akik a helyte­len utakon járnak. Nem mindegy az, hogy milyen em­berek­ kezébe kerül majd a kalapács, amit az öregek letesznek a kezük­ből. Ahhoz pedig, hogy iparunk to­vább virágozzon, becsületes és jó er­kölcsű emberekre van szükség, akik­re mindig számíthat országunk, né­pünk. Szeretnénk, ha ebbe a vitába mi­nél többen bekapcsolódnának javas­lataikkal, a hibák feltárásával segíte­nék a vita eredményességét. Kérjük a KISZ-szervezeteket, az öreg szak­munkásokat és az ipari tanulókat, szóljanak hozzá az üzemi fiatalok nevelésének kérdéséhez. Ha a vita sikeresen végződik, akkor az oktatási osztály a tanárokkal karöltve ki tud dolgozni egy olyan nevelési tervet, amellyel helyes irányban lehet for­málni a serdülő ifjúságot. (t—j) ♦ • SZALADNIA FERENCJ Lenin nevével Majd száz éve van már annak, Hogy itt még az erdő zöldent, De az ember dolgos keze Megváltoztatott itt mindent. Ásó nyomult a szűz földbe Fejsze, csákány a kezekben És az erdő közepében A gyár képe felderengett. Sok baj volt az építéssel, Mert a vadon ám makacs volt, De az ember tetteivel Legyőzte az ős vadont. A nehézség leküzdése Nem volt könnyű feladat, De az építők akarták , felhúzták a falakat. Az ősök bár megtorpantak, A munkás kezén bilincs volt, Súlyos felhők tornyosodtak A sötétség itt honolt. Vészes felhők oszladoztak, Kikeletről hírt adott. Negyvennégynek decembere Meghozta a holnapot. Tavaszunk fénye, melege. Emberré érlelt minket. Gondolatunk tettekké lett. Reánk süt a nap is végre. A romokból nagy gyár épült. Szebb, újabb, mint ezelőtt. Sok új dolgot építettünk. Új középsort, nagy kohót. Velünk együtt nőtt fel a gyár, ő anyánk. S mi fiai. Élet pezsdül kezünk nyomán , a munka minket boldogít. Gyáracskából kombinát lett, Lenin nevét viseli. Büszke reá minden ember, Ki a gyárban dolgozik. Munkára, harcra, tettre. E név buzdít, vezet minket, Az ő útján jutunk előre, A mi jelszavunk: a béke. Csak békében lehet nekünk Szebb, boldogabb életünk, Aki ezt gátolni meri, Lecsap reá vas kezünk. Csatlakozzatok a „szakma ifjú mestere“ címért folyó versenyhez A »Szakma ifjú mestere« címért folyó versenyt a Dimávag KISZ- bizottsága az ifjúmunkások kezde­ményezésére indította be. Eddig az ifjúmunkások, kiszisták fő verseny­­formája az exportra termelő ifjúsági brigádok versenye volt. Ez a verseny éppen jellegéből adódóan, viszonylag szűk bázison mozoghatott. Ezért vált szükségessé, hogy e versenyformát más versenyformával kiegészítsék. A »Szakma ifjú mestere« címért folyó verseny egyéni verseny, melyben minden esztergályos, lakatos, marós ifjúmunkás részt vehet. A KISZ- bizottságnak az a célja, hogy e ver­senyen keresztül segítséget nyújtson a vállalatnak ahhoz, hogy törzsgár­dáját megteremthesse, illetve tovább növelje, erősítse s hogy a fiatal szak­munkások szakmai képzését maga­sabb szintre emelhesse. A versenyt 1958. július 1-vel indí­tották be. A mai napig 70 ifjúmun­kás csatlakozott a versenyhez. Kérjük az üzemekben dolgozó mű­szaki vezetőket, hogy ehhez a mun­kához a KISZ-szervezeteknek nyújt­sanak segítséget. Kérjük az üzemekben dolgozó ifjú­munkásokat, hogy szakmájuk foko­zottabb mértékben való elsajátítása és ezen keresztül saját anyagi alap­jainak növeléséhez, mint adandó fel­tételihez, — jelentsék be részvételü­ket e nemes mozgalomhoz. Mint legutóbb is közöltük „Tudod-e?” rovatunkban, minden két hét­ben 15 kérdésre kell válaszolni. A kérdések után három választ közlünk. Ezek egyikét, ami a helyes választ tartalmazza, alá kell húzni, tehát a feladat az, hogy a három válasz közül eltaláljuk a helyeset és azt alá­húzzuk. Megfejtés után vágjuk, ki az újságból a „Tudod-e?” rovatot és küldjük be a szerkesztőségbe. Jelenlegi kérdéseinknek beküldési határ­ideje: július 26-a. Azok között, akik a 15 kérdésre helyesen válaszolnak, a gyárak KISZ-bizottságai minden két hétben értékes jutalmakat sor­solnak ki. „Tudod-e?” rovatunk tízszer jelenik meg egymás után. Akik a tíz feladvány közül legalább hatszor helyesen fejtik meg a 15 kérdést, azok között a tizedik pályázat lezárása után a KISZ-bizottság egy két­hetes külföldi utazást (Szovjetunió vagy Bulgária) sorsol ki. Éppen ezért kérjük, hogy minden alkalommal azonos névvel vagy jeligével küldjék be a megfejtéseket. E HETI KÉRDÉSEINK A KÖVETKEZŐK: 1. Hány példányban jelent meg Marx—Engels összegyűjtött művei első kötetének első kiadása? (5000, 15 000, 20 000.) 2. Melyik ország futballcsapata a Flamengo? (Argentina, Brazília, Chile.) 3. Mi Ecuador fővárosa? (Quito, Boston, Santiago.) 4. Lehet-e üveget gyártani magasfeszültségű árammal? (Igen, nem.) 5. Melyik országban volt legutóbb a költők részére verseny? (Dél- Korea, Vietnam, Japán.) 6. Ki a cipruszi görög hazafias mozgalom vezetője? (Papagosz, Ma­kariosz.) 7. Melyik állam alelnöke Nixon? (USA, Kanada, Guatamala.) 8. Ki volt korunk egyik legnagyobb német írója? (Thomas Mann, Lenau, Schiller.) 9. Hány gramm egy ember napi „C-vitamin szükséglete? (50, 80, 40 miligramm.) 10. Ki írta a Vörös szoba című regényt? (Strindberg, Nexo, Dumas.) 11. Hányat dobban az emberi szív 24 óra alatt? (150 000, 100 000, 120 000.) 12. Melyik az az író, akinek nagyanyja néger nő volt? (Dumas, Bal­zac, Stendhal.) 13. Hány köztársaság van a Szovjetunióban? 14. Egy amerikai bushel hány liter? (35,328, 15. A verszta melyik ország hosszmértéke? Név: Munkahely, vagy pontos lakáscím: (16, 20, 10.­ 20,218, 28,436 liter.) (Orosz, román, bolgár.) „Ifjúság az érctömörítőért" »Ifjúság az Érctömörítőért«. Jel­mondatnak készült, de egyre inkább gyakorlattá válik nálunk, a Lenin Kohászati Művek ifjúsága között. Miért született meg e jelmondat? 1958. februárjában született meg az LKM vezetőinek a Tömörítőmű gyá­ron belüli építkezésére vonatkozó el­képzelése. Felmérve a lehetőségeket, valamint a Tömörítőmű nagy fontos­ságát — a nyersvasgyártás gazdasá­gosabbá tétele érdekében — olyan határozatot hoztak, mely szerint még 1958-ban meg kell építeni a művet. Ez az elhatározás rendkívül komoly feladattal terhelte meg a gyár ille­tékes szerveit. Lényegében egy új üzemet, egy kisebbszerű gyárat kell terven felül építeni, alig 10 hónap alatt. A nagyüzemi párt végrehajtó bi­zottsága, a vállalat igazgatója látva az egyáltalán nem könnyű feladatot, úgy döntött, hogy az üzem építését, az építkezés patronálását párt, illetve állami megbízatásként a gyár fiatal­jaira, a KISZ-re bízza. A KISZ-bi­­zottság örömmel vállalta a védnöksé­get, hisz mi lenne magasztosabb fel­adat részünkre, a gyár fiataljai ré­szére, ha nem a szocialista építés elő­segítése. A KISZ végrehajtó bizott­sága kidolgozta a kapott feladatra az intézkedési tervet és kiadta a jelszót: »Ifjúság az Érctömörítőért!«.­­ Ma már e jelszóval felülbélyegezve mennek gyáron belül a megrendelé­sek és rendkívül sürgőset jelent. E jelszó tudatában dolgoznak fiatal ter­vezőink, rajzolóink tábláik mellett.­­Ennek a jelszónak szellemében vég­zik munkájukat az öntő, a lakatos, a hengerész ifjúsági brigádok és ezt a jelszót zakatolják azok a szerszámgé­pek is, melyek fiatalok irányítása mellett a Tömörítő berendezéseinek, alkatrészeinek megmunkálását vég­zik. Miért szükséges az Érctömörítő? Az alapanyagként felhasznált ércfé­leségek minősége lényegesen befo­lyásolja a nyersvasgyártás gazdasá­gosságát. A kohósítás szempontjából nemcsak az érc kémiai összetétele je­lentős, hanem nagyon lényeges a megfelelő darabosság is. A rendelke­zésünkre álló vasércek portartalma olyan magas, hogy gazdaságos kohó­­sításra csakis megfelelő darabosító műveleten keresztül hajtva alkalmas. Ezért létesültek ércdarabosítóművek az ország nyersvasgyártó üzemeinél, (Ózdon, Sz­tálinvárosban) és ezért vált szükségessé nálunk, a Lenin Kohá­szati Műveknél is. • Hogyan teljesítjük a párttól, a vállalat vezetőjétől kapott meg­bízatást? Mindazon üzemek fiataljai, melyek csak egy kicsit is érdekelve vannak valamilyen formában a Tömörítő épí­tésénél, már ezidáig is nagy érdeklő­dést, tenniakarást tanúsítottak. A Vasszerkezet, a Mechanika, a Vas­öntöde, a Mintakészítő, a Finomhen­­gerde fiataljai már eddig is effektí­ven bekapcsolódtak a munkába .é> többszázezer forint értéket gyártot­tak le. Csak egy példa, a fínomhen­­gerész fiatalok példája, kik a felhí­vásra két vasárnap társadalmi mun­kában hengerelték le a Tömörítő be­tonozási munkáihoz szükséges beton­­ vasakat, összesen 94.610 kg-ot, 141 1001 forint értékben. Köszönet ezeknek a­ fiataloknak kiváló munkájukért!­­ Köszönet azoknak a műszaki veze­­­tőknek is, kik ezidáig segítették a­ fiatalok ilyen irányú munkájának az* bontakozását és ezen keresztül az­ Érctömörítő mielőbbi felépítését. Kö­­­szönet Jecs elvtársnak, a Finom hen­* gerde üzemvezetőjének, Szép­penf­eld * elvtársnak, a Mintakészítő üzemve­­­zetőjének, Tóth elvtársnak, a Vas-­­szerkezeti üzem vezetőjének. „ Találkoztunk már eddig is embe­­­rekkel, akik tájékozatlanságuknál* fogva, vagy rosszindulatból azt pró­­­bálták bizonyítani, hogy a kitűzött* határidő betartása lehetetlen. »Nem* hólyag ez, hogy felfújjuk«, mondo­* gatták ezek. Szemben minden ilyent pesszimista megnyilatkozással. — a mely az elkedvetlenedést, a megtor­­­panást, a nehézségek elől való meg­­­hátrálást akarja elplántálni köztünk­ — bátran kijelentjük, hogy az Érc-­ tömörítő 1958. végén üzemelni fog,.­ Ehhez minden feltételünk megvan.» Olyan emberek kezében van a mű­­­szaki irányítás, akik nagy tapaszta­*­lattal rendelkeznek. Olyan rétegre* vár a megvalósítás, mely tele van* ambícióval, fiatalos lendülettel, áldo­­­zatkészséggel és ez a réteg az ifjú­* ság. A feltételek tehát biztosítva van­­­nak, így jó irányítás mellett semmi­­­képpen sem csalódhatunk. * Előre tehát — jó munkával, töm­e­­­­tetlen akarással — »Ifjúság az Érc-­ tömörítőért«. 1 Drótos László HISZ vb, szerv, titkári 3 A LEGUTÓBBI »TUDOD-E?« RO­VATUNK HELYES MEGFEJTÉSE A KÖVETKEZŐ: Ady, Jean Baptiste Poquelin, Krúdy, Grib­­jedov, Hugó, Arisztop­­hesz, 8 és fél hónap, Opatzki János, 250, Kína, 7 méter 2 000 kilogram Bajkál tó, 300 OŰO, 24, Vásárhelyi Pál. A nyeremények szerda reggeltől átvehetők a Diósgyőri Munkás szer­kesztőségében, KIK A NYERTESEK: 1. A Pajtás fényképezőgépet nyer­te: Handari Erzsébet, DiMÁVAG munkaversenyszervezés. 2. A zippzáras aktatáskát nyerte: »Borsodi tájak« jelige. 3. 2 db értékes könyvet nyert: Tóthné, Nehézszerszámgépgyár meg­munkáló. A KÖVETKEZŐ ALKALOMMAL AZ ALÁBBIAKAT SORSOLJUK KI A REJTVÉNYT HELYESEN MEG­FEJTŐK KÖZÖTT: 1. Komplett borotvakészlet, 2. Komplett fésűkészlet, 3. Csiszolt virágváza. További jó szórakozást a »Tu­­dod-e« rovat helyes megfejtéséhez: *♦ [UNK] [UNK] [UNK]«♦»♦*♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]*»♦ [UNK]•»♦** BAJ VOLT A MENYASSZONY KORÁVAL Az amerikai Bloomington város­ban (Indiana állam) szokatlan pár ál­lott az anyakönyvvezető elé: a 29 éves Jim Bough és menyasszonya, a 85 esztendős Laura Belle Wilson. Az esküvőt az utolsó pillanatban el kel­lett halasztani, mert a menyasszony nem hozta magával az ottani előírá­sok megkövetelte hivatalos igazolást arról, hogy­­ betöltötte 19. évét. Rö­videsen azonban elhárult ez az aka­dály és a »fiatal pár« elrebeghette a boldogító break

Next