Diósgyőri Munkás, 1959. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 1. szám

_(Ilf- Ara 1« fillér Hírig proletárjai egyesüljetek! ff 5 6 7 5 5 MMMMUm II. évfolyam, 1. szám. A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK LAPJA 1959. január 6. « • Borsod megye pártvezetők köszöntötték•Zallázás a decemberi számok között: a Lenin Kohászati Művek dolgozóit a martinászaink, s az új év alkalmából Az­ ó év utolsó napján K­eszei József, a borsod megyei pártbizott­­­­ság első titkára, a Központi Bizott­ság tagja. Papp Károly, a megyei pártbizottság titkára és Koval Pál, a városi pártbizottság első titkára felkeresték a Lenin Kohászati Mű­­vek dolgozóit. Látogatásuk során el­beszélgettek a dolgozókkal, megkö­szönték a dolgozók 1958. évi jó mun­káját és eredményes boldog új esz­tendőt kívántak. A borsod megyei pártvezetőket , kohászat igazgatósága és pártvezető is elkísérték és tolmácsolták a gyá vezetőségének köszönetét az évi ered­ményes munkáért és további sike­reket kívántak az új esztendőre. A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói viszont eredményekben gazda új esztendőt kívántak megyénk , városunk párt-, valamint a gyá vállalati vezetőségének. Infravörös sugarak alkalmazása A DIMAVAG kovácsoló üzemében ez utóbbi évek során a különböző ellenütős kalapácsoknál és sajtoló dugattyúknál több esetben törés tör­tént. Ez jelentős termeléskiesést oko­zott és a tört alkatrészek újjal való pótlása sok százezer forintba került. A kutatók a vizsgálat során meg­állapították, hogy a töréseket az ala­csony hőmérsékleten történő üze­meltetés okozta, s rendszerint akkor,1 következett be, amikor a saj­tolókat­ és a gőzkalapácsokat hosszabb szü­­­netelés után újra használatba vet­­­­ték.­­ A kutatók a több tonnás dugat­­­­tyútestek hőmérsékletének megfele­­­lő felmelegítése érdekében infravö­­­­rös sugarakkal kísérleteztek. A fel­­­melegítési kísérletek a kalapácsok­ munkába állítása előtt történtek. A­ kísérletek sikerrel jártak: néhány­ óra alatt mínusz 7 C fok hidegben is­ plusz 30—38 C fokra, vagyis kedve­­­ző hőmérsékletre tudták a dugattyú­­­kat felmelegíteni, s így már törés­­veszély nem áll fenn. • A jól bevált kísérletek után az inf­ravörös sugarakkal való melegítés rendszeresen alkalmazzák a DIMÁ­­VAG kovácsoló üzemében, ami ko­moly hozzájárulást jelent a munka folyamatosságának biztosítására Ugyanakkor több százezer forint ki­adástól is mentesíti a gyárat. íaOír tou­m­ tcrven­ felül A­ durvahengermű dolgozói de­cemberben ugyancsak kitettek ma­gukért. Olyan lendülettel dolgoztak, mintha nem is lenne tizenegy nehéz hónap a hátuk mögött. A szorgalmas munkának meg is lett az eredmé­nye. December 30-án már havi ter­vükön felül gyártottak, és így a de­cember 31-i csonka műszakkal 1300 tonna hengerelt áru dicséri jó mun­kájukat. « ♦»♦ [UNK] [UNK]» **♦ [UNK]**0*^, I nem tétlenkedtek december hó­napban sem. Kemény munkájuk nemcsak a tervteljesítéshez volt ele­gendő, de 700 tonna túlteljesítést is elértek, ami, ismerve nehézségeiket, nagyon szép eredmény. A CSAVARGYÁR­­I sem maradt el a többi üzemtől. Sőt, 107,8 százalékos havi tervtelje­sítéssel az élvonalba tartozik. Ez pe­dig azt jelenti, hogy 50 tonna csa­­­­varárut gyártottak december havi X tervükön felül. 2 AZ ACÉLÖNTÖDÉBEN­­­ sem kell szégyenkezni a tervtelje­­­sítés miatt. Bármilyen nehéz körül­­­­mények játszottak is közre, az önté­ X szék legyőzték a nehézségeket, sőt X 49 tonnával túl is teljesítették a ter­­­­vet. Az elért 105,3 százalék tervtel­­­­­jesítés önmagáért beszél. 2 És hogy összesen milyen ered­­­ményt jelenthet a Lenin Kohászati 2 Műveknek? 2 Ez sem titok! 399 tonna kohászati 2 termék terven felül a decemberi hó­. 2 napban, Az új év első újszülöttei Az üzemi demokráciáról A­ Lenin Kohászati Művekben a pártbizottság intézkedési tervének minden sora a munkásosztály érdekét szolgálja az K­oval Pál elvtárs látogatása O­ év utolsó napján a gyárakban A­z év utolsó napján munka­­értekezletet tartottak a Di­mávag Gépgyárban, ahol részt vettek a gazdasági vezetők,­­ szakszervezeti funkcionáriusok, a pártszervezetek vezetői. Az értekezletre ellátogatott Koval Pál elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára és tolmácsolta a megyei és városi pártbizottság kö­szönetét a gyár dolgozóinak az 1958- ban végzett jó munkáért. Koval elvtárs dicsérettel emléke­zett meg arról, hogy a Dimávag dol­gozói december 30-án befejezték évi tervüket, hangsúlyozta, hogy a jö­vőben még nagyobb feladatok vár­nak a gyár dolgozóira, hiszen 1959- ben megnövekedett a gyár feladata. Annak a reményének adott kifeje­zést, hogy 1959-ben is olyan jó mun­kát fognak végezni, mint 1958-ban. Befejezésül az elvtársaknak, minden becsületes dolgozónak, családtagjaik­nak eredményekben gazdag boldog új évet kívánt. A Könnyűgépgyárban is hasonló értekezletet tartottak, ahol szintén részt vett Koval elvtárs, itt is tolmá­csolta a dolgozók felé a megyei és városi pártbizottság jó kívánságait és eredményekben gazdag új esztendőt kívánt. Innen a Nehézszer­szám gép­­gyárba látogatott el Koval elvtárs, ahol a pártbizottság tagjain keresztül tolmácsolta a gyár dolgo­zói részére köszönetét és az új évi jó kívánságait. Évi 1 milliót hős a húshoz csupán a zsír árának csökkentése A napilapok már hírül adták, hogy újév első napjától új termelői árak léptek életbe. Több fogyasztási cikk és kiskereskedelmi árak is módosul­tak. Ezt az intézkedést az tette szük­ségessé, hogy az alapanyag iparban és a feldolgozó iparban eddig a termelői árak megközelítően sem tükrözték a gyártmányok tényleges önköltségét. Tehát a termelői árren­dezés már évek óta megoldásra váró feladat volt. Az árrendezés az ország lakossá­­gának évi 320­­ billió forint megta­k­kantá­st jelent.­­ Különösen jelentős a zsír- és sza­­­­lonnafélék árának csökkentése, h­a­­ csupán diósgyőri viszonylatban vizs­­­­gáljuk a z­sír árának csökkentését, h úgy a­­ diósgyőri háziasszonyok évi egy X millió forintot takarítanak meg­­ ezzel. Szalonnafélék csökkenése­­ mintegy­­ 100 ezer forint megta­­­­karítást jelent a diósgyőri dolgozóknak. Az árrendezéssel életszínvonalunk politikáját tükrözi. Ugyanúgy, mint emelkedett, mivel ez a reáljövede­­n — szintén január 1-ével életbe­lem jelentős fokozását hozta maga- lépő — nyugdíjrendezés és a peda­­val. Ez az intézkedés is a párt­helyes gógusok fizetésének emelése. Nagyjavítás a i­u­rvahengerműben A durvahengermű már nagyon sok hengerelt árut adott a népgaz­daságunknak. A tüzes öntecsek tíz­ezrei repültek végig a blokksoron, a* bugák tonnáit csak pontos feljegy­­­zések alapján lehetne megmondani.»­­ami a gerendasoron végigkígyózott,­ hogy sín, vagy tárcsaként hagyja el« a hengerművet. ? És most a hengerészek megpihen­ X jetik, hű segítőtársaikat, a gépeket.! ffsorozatok, a gépi berendezések, a* daruk, de az Ilgner-gépház is ge-X oel’átjavításra kerül. 2 Január­­ i­an­* megáll az élet a ge-f i’endasoron. Nem repülnek a hen­­­gerek alól a sínek, és 29-ig nem lesz? tüzes buga a gutárokon. ? A hengermű gépészete és a kar­?­bantartó gyárrészleg dolgozói ve­­­szik birtokukba az egész sorozatot.* Az első napokban csal­­ a bontási­ munkák folynak majd. Az üzemben? már mindenki a javításról beszél. A­ karbantartó gyárrészleg mechanikai­ javítóműhelyében pedig már hóna­­ pok­ óta készülnek a kicserélendő al­­­katrészek. Az új darabok leszállításai folyamatosan­ történik, hogy a szere­­­léskor már minden ott legyen kéz­ X Bél.­­­­ És megindul rövidesen a harc a­ javítási határidő csökkentéséért.? Minden nap, minden óra, amit a ja­­­vításnál elérnek, az országnak, de? magának a gyárnak is többmillió? forintot jelent. 2 A javítás második része a blokk-? sor újjáépítése lesz. A blokksoron? az utolsó darab január 12-én reggel­ fut ki az olló alól, és a tervek sze­­­rint 12 napig nem melegszenek át a* hengersor gurítói a tüzes öntecsek­? től. A daruk nem emelik fel a ke­? mencék fedőlapjait, hogy tüzes ön-2 lécesei táplálják a sorozatot. Január? hónapban csak nagyon kevés alka-l “­­n lesz, amikor termelést fog dik­­­táln­i a munkabeíró a vállalati disz­­­pécser szolgálatnak.­­ De bízunk benne, hogy a javítás után az 1959-es év többi hónapjában­­ annál szebb eredmények születnek­ majd. ? A Darab­ családnak is emelkedik az életszínvonala A Nehézszer­szárny épgyár egyik dolgozójának feleségét, Darab Ká­­­­rolynét kérdeztük meg, hogy az árleszállítással milyen megtakarítást ért el.­­ A­ Darab család elég szép számú, három gyerek van, sok fogy íce­s nyárból, zsírból, mi ói •- 1 fércem . terese­te mm, mondható éppen? —nagyon soknak. 12üo~-i:100 forint jövedelmünk van. Éppen ezért na­­­gyon meg kell gondolni minden forintot, hogy hová tesszük. Ezért is? örültem annyira, amikor megtudtam, hogy a közszükségleti cikkek árát? a kormány csökkentette — mondja Darabné. * Nekünk havonta 5 kilogramm zsírra van szükségünk, most, hogy az­ árleszállítás megtörtént, havonta 1á forintot már ezzel is megtakarítok.* Ha zsírszalonnát veszek, akkor 12 forintot tudok más célra felhasználni.* Az étkezési szalonna ára is sokkal csökkent, ezen is meg tudok takarí­­­tani havonta 24 forintot. Ezek a látszatra kis összegek nekünk sokat je­­­lentenek és ha nem is sokkal, de azért emelkedik ezáltal is az életszin­t vonal.­­ Amikor novemberben a Népfrontra szavaztam, azért tettem ezt,­­ mert meg vagyok győződve arról, hogy kormányunk minden eddigi kor­­­mány­nál jobban szívén viseli a dolgozó nép érdekeit. Még­sem­ gondol­­­­tam­ volna arra, hogy az árleszállítás ilyen hamar be fog következni. Ne­­­­kem még csak az a kérésem lenne a kormányhoz, hogy ha lehetőség­e lenne rá, emelje a nagy­családosok családi pótlékját, mert ahol több­ gyerek, több szál kér enni, sok ruha is kell és egy keveset bizony kevés­? Én bízom a kormányban és tudom, hogy kevesünk meghallgatásra talál.? Diósgyőrben egy ön­tés 10 percig tart — Sztálinvárosban 7.5 percig at cserén Sztálinvárosban. A tapasz­­alatcsere eredményes és gazdag ol­. Sok-sok ismeretet, olyan ta­­pasztalatot hoztak haza, amit itt, Mósgyőrben még nem csinálnak,­­vagy nem valósítottak meg. Mit ta­­nulmányoztak elsősorban ott? Tanul­­mányozták az üstpuszítást, az öntő­­csarnoki technológiát, s mindazt, írni ehhez a munkához tartozik. Az gázát megvallva, kicsit nehéz hel­yük volt, hiszen ott egészen mások a munka és egyéb körülmények, mint Diósgyőrben. Az üzem nagyobb k­­ényelmesebb, s a balesetmentes munka szempontjából kedvezőbb a helyzet. Ott, abban a modern üzem­ben az ember csaknem teljesen men­és a fizikai munka alól. Az embe­­ek nem szenvednek a hőségtől an­­­­yira, mint nálunk. Meglepte a diós­­győri látogatókat, hogy öntéskor a csillapítatlan acélnál, ha sűrű volt az anyag, akkor bizonyos mennyisé­g­­­ oxigénáramot adagoltak,a kifolyó icélhoz, amhivel javítottak a minősü­lőt. Például ha nagy volt az acél nangántartalma, ezt a módszert al­­kalmazták. Ilyenkor a felesleges nangán gáz formájában távozott az is meglepő volt, hogy ott a szíl­­­­ium nélküli acélt sokkal rövidebb hő alatt öntik, mint Diósgyőrben. A különbség a következőképpen mu­­tatkozik meg: amíg Diósgyőrben egy intés 10 percig tart, addig ott csak 1,5 percig. Ennek a lehetősége itt is megvan. Éppen ezért volt­ ez a ta­pasztalatcsere hasznos és tanulságos, mert amit ott tanultak és tapasztal­tak a látogatók, azt idehaza igyekez­tek­ O oirol­rtflotKuil íc maoi­alÁ cím­n. A martin az egyik legnagyobb üzeme a Lenin Kohászati Műveknek. Innen voltak nemrégiben tapaszta Az úszás- és a strandkedvelőknek nincs különösebb problémájuk­­, ha akár télen kerülnek is Hajdúszo­boszlóra. Az alföldi kisváros „örök nyaralóhely”. Ezért is látogatják a külföldiek télen, nyáron, tavasztól, őszig. S ha már külföldiek eljönnek, hogy a hajdúszoboszlói víztől gyó­gyulást nyerjenek, az csak természe­tes, hogy országunk dolgozói — köz­tük a diósgyőriek is — kedves hely­ként látogatják és emlegetik. A Lenin Kohászati Művek üdülő­háza érdekelt leginkább bennünket ott jártunkkor. (Persze, a gyakorlati megbizonyosodás kedvéért a meleg víz „meg­kós­tolásáról’­ sem feledkez­tünk el.) A kohászat üdülőjét két ok­nál fogva nem kell bemutatnunk — írásban. Először azért, mert a képen is látható, másodszor pedig a Lenin ♦ Kohászati Művek dolgozóinak nagy százaléka két, vagy három kellemes hetet töltött itt. Tavasztól késő, őszig szinte­­ telje­sen a gyár dolgo­zói nyaralnak e gyönyörű helyen fekvő villában. Egy-egy alkalom­mal 30—30 ember pihen két hetet, s ha azt megszoroz­zuk kétszer 12 ével, úgy több, mint 700 dolgozó két ■ hét pihenéséről kapunk eredményt. Mert az üdülő — mint Bodori Jenő gond­nok elmondotta szinte állandóan „üzemel”. A Lenin Kohá­szati Művek 1958 év végéig 136 ezer forintot fordított az üdülő tatarozá­sára. Ezen kívü­l a villához vezető út rendbehozatalára 300 köbméter ko­hósalakot és mész­követ ajándékozott a szoboszlói tanácsnak. A­ útburkoló anyag szállítási költsé- GDDŰQGD3QD2 geit is a Lenin Kohászati Művek fi­zeti. Ha valaki nagyon kiváncsi arra, hogy az itt pihenő dolgozók hogyan érezzék magukat, az lapozzon bele a „Vendégkönyv”-be. Különböző hely­ről érkezett és különböző beosztású emberek egyöntetűen hálával és sze­retettel gondolnak vissza az itt­­ töl­tött két hétre. Van aki keveselte a két hetet, mások pedig panaszkod­tak: „fogyni jöttem és híztam” — ír­ják. (Mondani sem kell, az ilyen be­jegyzők a „gyengébb” nemhez tar­toznak.) Egyben azonban mindannyi­an egyetértenek: Aki a Lenin Kohá­szati Művek szoboszlói üdülőjébe ke­rül, kellemes emlékekkel és pihen­ten tér haza. (B. L. D. E. m H. tfc? Sem jó étvágyat az evéshez, sem jó ebédet az étványhoz nem kell javául Egyszerűen azért, mert a szoboszlói üdülőben mindkettőből bőven akad. Bemutatjuk Elek Irmát, Gém­ei Antalnét, Szalontai Istvánnét, Botton Jenőt, Farkas Gábornét, Fehér Gábornét és Farkas Jú­liát, az üdülő dolgozóit. V­agy talán isme­rik már őket? {

Next