Diósgyőri Munkás, 1959. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 1. szám

1959. január MSZMP Borsod­ megyei Bizottságának Kedves E­lvtársak. Üdvözletükkel nagy örömet szereztek. Viszont kívánok boldog új évet és sikerekben gazdag jövőt a Borsod megyei kommunistáknak és minden dolgozónak. Külön kérem átadni elvtársi újévi üdvözletemet a diósgyőri dolgozóknak. „ Peking, december 29. NÓGRÁDI SÁNDOR FEBRUÁR: a szovjet film ünnepe Februárban rendezik meg a szov­jet film ünnepét. Az új év új szov­jet film ünnepét különös érdeklő­déssel várja hazánk, köztük a diós­győri mozilátogató közönség is, mi­vel a szovjet filmekben igazi film­művészettel ismerkedtünk meg. A második világháborúról készült monumentális filmalkotások mellett szürke hétköznapi életekkel és tré­fás esztrád élettel is megismerked­hetünk a szovjet filmeken keresztül. Például: az elmúlt évben bemutatás­ra került „Szállnak a durvák’’ című filmdrámát több, mint egymillió em­ber látta hazánkban. Az ünnepi filmhónap keretein be­lül négy új játékfilmet mutatnak be. Dosztojevszkij világhírű regényének filmváltozatával is megismerkedhet­ a magyar közönség. A mű első ré­­­sze: „A pénz hatalmában” című film-­ dráma ez évben kerül bemutatásra­ hazánkban. Ugyancsak februárban­ kerül bemutatásra a mai témájú­ „Visszaemlékezés” című kalandost film is. „A kapitány lánya” című, színes, szélesvásznú film a Pugacsov- féle parasztlázadás korát idézi. A­ Moszkvai Nagyszínház híres „Z­aty-Z tyúk tavát” is láthatjuk filmen. Gyer­­­mekek részére a „Csodálatos kút” cí­­­mű rajzfilm kerül bemutatásra. s Nem kis kíváncsisággal várjuk a­ februárt, a szovjet ünnepi filmhónap­ jöttét. Reméljük, most sem csaló­­­dunk a szovjet filmművészekben. Z • Megk­­ezd­te a próbajáratást a Lenin Kohászati­­ Művek legújabb üzeme, az érctömörítő A karácsonyi és az újévi ünnepe­ket a Lenin Kohászati Művekben január 2-án újabb ünnep követte. Az igaz, hogy ez nem volt benne a naptárban, s dinom-dánomot sem csaptak, de a gyár dolgozóinak még­is nagy nap. Elkészült s megkezdte a próbajáratást a Lenin Kohászati Művek legújabb üzeme, az érctömö­­rítőmű. Az új üzem hatalmas gépei, s a végtelen szállítószalagok megmozdul­hattak, s megkezdődhetett a próba­­­járatás, elsősorban a gyár KISZ-fia­­taljainak köszönhető, akik az érc-­ tömörítőművet építették. A fiatalok­ valóságos csodát műveltek. A meg­oldhatatlannak látszó nehézségeket leküzdötték, éjt nappallá téve dol­­­goztak. Az ifjúsági üzemmé nyilvánított­ érctömörítőmű gépi berendezései ví­­­ban forognak, hirdetve az új év új­ üzemének életképességét; F. L. I»»»*»*»*«« AZOKRÓL SZÓLUNK... A Lenin Kohászati Művek dolgozói ma i­sok eredményes harcot vívtak a termelés frontján. A kohászok, martinászok, hengeré­szek megtették az el­múlt évben is köteles­ségüket. Eredményeik­ről számtalan újság­cikk, rádióriport szá­molt be. Éppen ezért most azokról szólunk, akik a megtermelt áru­kat „értékesítették”, akik lehetővé tették, hogy a legyártott anya­gok vasúti kocsikra ke­rüljenek és idejében eljussanak a rendelő­höz. A kiszállítás dolgo­zói ezek. Szinte hihe­tetlen eredményeket mutattak fel december hónapban. A napi ter­veiket egymásután szárnyalták túl és ami­kor reggel megnéztük az elmúlt huszonnégy óra eredményeit, „csil­lagászati” számokat ta­láltunk. A legnagyobb fela­datot a­ középhenger­mű kiszállítói végez­ték. Az itt dolgozó elv­társak szinte önmagu­kat múlták felül. Ká­rolyi elvtárs vezetésé­vel ünnepet sem tar­tottak, csakhogy a hengermű kész­termé­ke mielőbb eljusson a baráti Csehszlovákia bányászaihoz. De nem maradtak le mögöttük a finomhen­­germű rakodói sem. Varga Zoltán már régi ismerőse ennek a „mes­terségnek” és a cso­portvezetőivel esőben sárban, apró, tételes áruik kiszállítását úgy irányították, hogy nem húzódott semmi át az 1959-es évre. A Durvahengermű­ben Gácsi és Sárközi elvtársak csoportjai­ sem tétlenkedtek eza­latt. Sok-sok nehézség­­­gel küzdöttek, de vé­gül is győzött az aka­­­rat. A cél érdekében­ sokat tettek, s jó se­gítséget találtak mű­vezetőikben, akik még a Szilveszter éjszaká­ját is a daruk, meg a vagonok között töltöt­ték. Eredmény: A Lenin Kohászati Művek rész­leteiben is teljesítette a kiszállítási tervet. DIÓSGYŐRI MUNKÁS A Lenin Kohászati Művekben a pártbizottság intézkedési tervének minden sora a munkásosztály érdekét szolgálja PEZSGŐ ÉLET, FORRADALMI LELKESEDÉS, felelősségérzet, hit és erő, ez jellemzi a Lenin Kohá­szati Művekben a forradalmi él­csapat alappilléreit, s a bennük tö­mörülő harcosokat, a kommunistá­kat. S vajon ilyen forradalmi lelke­sedéssel, felelősségérzettel kezdtek a Központi Bizottság a munkásosz­tállyal kapcsolatos határozatának megvalósításához? A választ az élet már megadta, különösen megadta a sikerekben, eredményekben oly gaz­dag, elbúcsúztatott­­ esztendő, hi­szen a pártszervezetekben kibonta­kozott pezsgő élet, forradalmi lelke­sedés, felelősségérzet, hit és erő nél­kül nem lehetett volna azokat a szép eredményeket elérni, amely a Lenin Kohászati Művek tarsolyában lapul. Hogy csak egyet említsünk, a gyár dolgozói az 1958-as évi tervet már december 18-én teljesítették, így több nyereséget tudnak kifizetni, mint a megelőző évben. Igen. Elmondhattuk, hogyy a test­véri szocialista népek nagy család­jában pártunk Központi Bizottságá­nak bölcs vezetése, irányítása és he­­lves politikája eredményeként talán még forróbban lobog a kommunisták szemében a forradalmi tűz, a győze­lembe vetett hit, a felelősségérzet a szocializmus iránt, mint korábban bármikor. A tűz nem aludt ki az el­lenforradalom véres napjaiban sem, de tagadhatatlan, hogy az eltelt két esztendő még inkább megerősítette mindannyiunkban, hogy a milliók által építő nagy nemzetközi ügy, a szocializmus élharcosának lenni nagy tisztességet jelent és még nagyobb felelősséget, állhatatosságot, forra­dalmi lelkesedést, hitet, erőt követel és ad. A PÁRTDEMOKRÁCIA SZÉLES­ KÖRŰ GYAKORLATI ALKALMA­ZÁSA, terebélyesedése, nem kis mér­tékben volt és, van ma is hatással ezeknek a kommunista tulajdonsá­goknak a kibontakozásában a kohá­szatban is. A pártdemokrácia lenini normáinak érvényesülése pozitíven sugárzik ki az üzem társadalmi és politikai életének minden területére. Vita kell és van is — vallják és hir­detik a kohászati pártbizottság és pártszervezetek vezetői és kommu­nistái —, de nálunk csak alkotó, a fejlődést­ előrelendítő viták vannak. Elvétve akad vita, a vita kedvéért is, de a jellemző az, hogy a pártbi­zottság ülései, a pártszervezetek taggyűlései nem vitadélutánok, kis­polgári fecsegések, hanem ezek a viták a párt előtt álló feladatok meg­oldásának útjait, módjait alakítják ki, hozzák közös nevezőre. Majd egységesen, fegyelmezetten indulnak harcba határtalan lelkesedéssel a feladatok végrehajtására. Amikor a Lenin Kohászati Művek pártbizottsága december 30-i kibő­vített ülésén vitatta a n9 ° vű’° mt párt végrehajtó bizottság intézkedési tervét, amely a Központi Bizottság­nak a munkásosztállyal kapcsolatos feladatokról szóló határozata helyi végrehajtását tartalmazta, kialakult bennem a gondolat: a kohászat kom­munista kollektívája jó közgazdász­ként, jó tervezőként előre tekint, vizsgálja, kutatja azokat a perspek­tivikus utakat, amelynek talaján a Központi Bizottság határozatát a legteljesebb mértékben tudják vég­rehajtani. S meg kell mondani, oly sok szép, okos és jó gondolatokat, tennivalókat tartalmaz az intézkedé­si terv, hogy az már maga félsiker. De teljes sikerre, a gyár munkásai által teljes elismerésre természete­sen csak akkor számíthatnak a kom­munisták, ha ezt a szép tervet még nagyobb forradalmi lelkesedéssel, a munka­~­ztály iránt érzett felelős­ségérzettel áthatva valósítják meg, minden akadályt leküzdenek a terv végrehajtása során. TULAJDONKÉPPEN MIT IS TAR­TALMAZ A 20 OLDALAS INTÉZ­KEDÉSI TERV? Erről oldalakat le­hetne írni, amelyre itt nincs lehető­ség. Mégis, mielőtt kiemelnénk az intézkedési terv lényegét, szólnom kell néhány szót a terv­ születéséről. A pártbizottság­ nagy szorgalommal lelkiismeretes munkával látott hoz­zá a Központi Bizottság határozatából adódó teendők kidolgozásához. Há­rom bizottságot hozott létre: politi­kai, gazdasági és kulturális bizottsá­got. Ezek beható elemzés alapján felmérték a terület problémáit és írásba foglalták a konkrét tennivaló­kat. Ezeket a pártbizottság megfelelő értékelés után feldolgozta és kibőví­tett ülésen megvitatta, majd január 8-án és 15-én a pártalapszervezetek nyilvános taggyűléseken megvitatják és az alulról jövő javaslatok, észre­vételek alapján a pártbizottság vég­legesíti. A terv a Központi Bizottság ha­tározata szellemében őszintén elem­zi a gr­ár politikai, gazdasági és kul­turális helyzetét. Minden sora a munkások helyzetének további javí­tása érdekében íródott, tudva azt, hogy a magyar munkásosztály a szo­cialista építés formálója. Ezért a párt számára elsőrendű kérdés a prole­tárdiktatúra vezető osztályának a munkásosztály helyzetének állandó javítása, amely nemcsak gazdasági hanem elsősorban politikai kérdés. A párt politikája, irányvonala he­lyes, a tömegek támogatják — álla­pítja meg az intézkedési terv, amely alapfeltétele a további sikeres előrehaladásnak. A párt és a tö­megek közötti kapcsolat a gyárban is elmélyült, nagymértékben megja­vult. A dolgozók családi és egyéni problémáit emberségesebben és gyorsabban intézik. A párt vezető szerepe mind jobban érvényesül bár egyes gazdasági vezetőknél ta­pasztalható, hogy nem szívesen ve­szik a termelés pártellenőrzését. Az ilyen gyakorlat ellen a jövőben foko­zottabban kell fellépni. Erősíteni kell a vezetők és dolgozók kapcsola­tát. Minden vezetőt — legyen az régi, vagy új, párttag vagy párton­­kívüli —, a kollektíva ellenőrzése alá kell vonni. Gyakrabban kell tá­jékoztatni a dolgozókat a kül- és belpolitikai élet időszerű kérdései­ről, emelni kell a nevelés színvona­lát. AZ INTÉZKEDÉSI TERV szerint a jövőben a vezetőknek havonta egy napot eredeti szakmájukban fizikai munkát kell végezni, hogy ez által is közelebb kerüljenek a dolgozók­hoz és problémáik megoldásához. A vezetőknek gyakrabban kell majd pártnapokat tartani. A dolgozókkal szembeni felelőtlen ígérgetés, durva­ság nem tűrhető meg. Fokozzák, a tömegszervezetek politikai nevelő­munkáját, különös tekintettel a szakszervezetre, amely a proletár­­diktatúra legfőbb transzmissziója a párt és a munkásosztály között. Nem közömbös a pártbizottság szá­mára, hogy a munkások sora men­­nyire szervezett, mennyire fegyel­mezett, hiszen minél szervezettebb, öntudatosabb a munkások sora, an­nál erősebb a munkáshatalom, an­nál biztosabb pártunk proletárjelle­­ge, vezető ereje. Ezért a jövőben a pártbizottság különös tekintettel lesz arra, hogy a pártba elsősorban a leg­­öntudatosabb munkásokat, főleg a szakmunkásokat vegyék fel. Minden területen fokozzák a forradalmi éberséget.­ A gazdasági rész elsősorban lerög­zíti, hosy"c a­ gyár évenként mintegy 3,5 százalékkal növeli a munkater­melékenységet, ami évente mintegy nyolcvan-százmillió forint megtaka­rítást jelent. Erőfeszítéseket tesznek az égető lakáshiány enyhítésére. Fo­­kozotabb mértékben támogatják­­ a gyárban megalakult lakásépítkezési szövetkezetet. Műszaki intézkedése­ket foganatosítottak és megfelelő mennyiségben állít elő a gyár kbhó­­salaktéglát, melyet önköltségi áron biztosítanak a dolgozóknak. Ezzel az építőanyaggal együtt egy 2 szoba összkomfortos lakás 80 ezer forintos költségét 57 ezer forintra sikerül le­csökkenteni. 1960. végéig 500 ilyen lakást építenek. A evár béralap keretein belül rendezik a jogos bérpanaszokat, fo­kozottabb mértékben gondoskodnak a nyugdíjasok időnkénti foglalkozta­tásáról, a felvételeknél előnyben ré­szesítik a sokgyermekes családapá­kat, családanyákat és gyermekeiket. Nagyobb gondot fordítanak a törzs­­gárda kialakítására. A túlzott ener­giafelhasználást a hulladék és hő­energia hsznosításával csökkentik. A régi hengerműveket korszerűsítik. A kulturális nevelőmunka terüle­tén fokozottabb segítséget nyújtanak a dolgozók neveléséhez, szakképzé­séhez. A különböző szaktanfolyamok résztvevőit a műszakiak segítik, ta­nulmányaikhoz szükséges munkaidőt biztosítanak. A kiváló munkások közül néhányat gyári ösztöndíjjal egyetemre, illetve technikumra kül­denek. Nagyobb gondot fordítanak a tömegsportra. MINT LÁTHATÓ, A HATÁRO­ZAT IGEN GAZDAG, sokoldalú, konkrét­ intézkedéseket tartalmaz, melynek megvalósítása nagymérték­ben megjavítja a munkások anyagi helyzetét, kulturális színvonalát, szé­lesíti politikai látókörüket. Az intéz­kedési terv végrehajtása természe­tesen nem rövid lélekzetű feladatot jelent a kohászat kommunistái szá­mára, hanem hosszabb időre szóló rendszeres munkát igényel. A párt­­bizottság javaslata alapján a párt­­szervezetek néhány nap múlva tag­­gyűléseken vitatták meg az intézke­dési tervet. A vita alapján határoz­zák meg azokat a közvetlen helyi tennivalókat, amely elősegíti a ha­tározat végrehajtását. Elő, eleven, alkotó vitára van tehát szükség a nyilvános taggyűléseken, majd a vita után minden kommunistának és pártonkívüli dolgozónak azon kell fáradozni, hogy az intézkedési terv minden pontja maradék nélkül meg­valósuljon. A munkások körében a Központi Bizottság határozata igen jó vissz­hangot váltott ki. Most, amikor a gyárban a határozat­ konkrét meg­valósítására kerül sor, a dolgozók körében fokozni kell a politikai fel­­világosító munkát, lelkesíteni, buz­dítani kell az embereket, hogy együt­tesen, közösen munkálkodva, mi­nél teljesebben hajtsuk végre mind­­annyiunk üdvére, a munkásosztály javára e nagyszerű határozatot. Majoros Balázs A Könnyűgépgyárnak viszont­ ,, ^ tagságos múltja után most í*1*.** »}»*■*•* már csak jövője van. Ennek a szép ||í » ■ * a útjá**® 1 *******' jövőnek megvalósulása érdekében a | jj * gyár minden dolgozója erejét megfe­ ^*^*/^*/*' szítve küzdött, hogy elérje a célt: w az éves terv maradéktalan teljesítését. Ezt a fejlődést rögzítette a párt végrehajtó bizottság december 30-i értekezlete, valamint a gazdasági ve­zetők december 31-i értekezlete.­ A párt végrehajtó bizottság 30-i érte­kezletén a jelenlévők értékelték a párt 1958. évi munkáját és megálla­pították, hogy az elért eredmények, melyet a vállalat fejlődése tükröz, igen nagy részben a megyei és városi pártbizottság segítségének köszön­hető. Ez a segítség többek között megnyilvánult abban, hogy látva a vál­lalat éveken át tartó küszködését, megfelelő igazgatót helyezett a válla­lat élére, ugyanakkor új PB titkárt biztosított a pártmunka megjavítása érdekében. Ezzel a lehetőség adva volt a cél eléréséhez, mely a vállalat újjászervezése, a dolgozók munkához való viszonyának megváltoztatása, az alapszervvezetők munkájának megjavítása, a KISZ-munk­­a kiszélesí­tése, a kollektív munka érvényre juttatása tekintetében ért el jelentős eredményeket. Évvégi eredmény: a PB a helyi adottságoknak megfelelően mozgó­sított a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. A PB kidolgozott munkaterve, a termelés helyes megszervezése, a tömegkapcsolat kiszé­lesítése, a párt ellenőrző munkájának megjavítása voltak feltételei az elért eredményeknek. A pártmunka fellendülését igazolja a taggyűlések látogatottsága. Az első negyedévhez viszonyítva (62,5 százalék), novem­berben 91,5 százalékos volt a látogatottság. Az aktivitást jellemezte, hogy a felszólalók a párthatározat és a termelési kérdésekkel kapcsolat­ban tettek komoly javaslatokat. A pártmunka fellendülése, a pártcsopor­tok egyre javuló munkája magával hozta a termelés fokozott emelkedé­sét. A párt hívó szavára nem egy alkalommal társadalmi munkával, munkaverseny felajánlással biztosították dolgozóink a tervtúlteljesítést, a selejtmentes gyártást. Ebből a munkából úgy a párttagok, mint a pár­­tonkívüliek nagy igyekezettel vették ki részüket. A párttagok példamu­tatása mellett különösen kiváló munkával tettek tanúbizonyságot a­ vál­lalat mintegy 60 százalékát kitevő KISZ-fiatalok. A gyár eredményei­nek elérésében nagy érdeme van a szakszervezet egyre fejlődő munká­jának is. Felvilágosító munkája nyomán napról-napra szép sikereket értek el a dolgozók. {huj,(fl fÖ/!)) A párt alapszervezetek minden­­n­api politikai munkáját kie­gészítette a műhelybizottságok moz­gósító ereje. Ez megmutatkozott ab­ban, hogy­­ az üzemek párt alap­szervezetei, a PB irányelvei, illetve saját munkatervei alapján a műhelybizottsággal karöltve kezdték meg­oldani a megismétlődő nehézségeket, melyek úgy a politikai, mint a gaz­dasági munka területén fennáltak. Elindult a kollektív munka — mely megszűnt papírforma lenni —, s élő valósággá lett. Hogy valóban eredményes munkát végzett és sikerekben gazdag évet zárt a Könnyűgépgyár, azt alátámasztotta Koval elvtárs, a miskolc vá­rosi pártbizottsága első titkárának elismerő szava, melyet a Könnyűgép­­­gyár gazdasági vezetőinek 31-i értekezletén, az év utolsó napján mon­dott felszólalásában. Először történt a vállalat érdekében, hogy a párt, a megye nagy- és középvállalatai között a Könnyűgépgyárat az elsők közé sorolták, mint egyik legjobban dolgozó üzemet. Koval elvtárs keresetlen szavakban fejezte ki köszönetét a megyei és városi PB nevében az eredményes munkáért, melyet a Könnyűgép­gyár össz dolgozói úgy politikai, mint gazdasági vonalon 1958-ban vé­geztek. Lipovszki igazgató elvtárs értékelve az év munkáját, a vállalat által készített ajándékkal kedveskedett Koval elvtársnak azért a segítsé­gért, melyet a vállalat részére nyújtott. Ugyanúgy ajándékot nyújtott át Ombódi elvtársnak, a PB titkárának, valamint Szternák elvtársnak, az üzemi bizottság elnökének is azzal, hogy 1959-ben ugyanúgy segítsék a vállalat munkáját, mint ahogy tették azt 1958-ban. Íro­rszágszerte eredményes, gazdag ó­ esztendőt búcsúztattak az év­­ utolsó napján. Ez történt a Könnyűgépgyárban is. Az elért munkasikerek azonban nem tették elbizakodottá a gyár dolgozóit, veze­tőit, mivel az 1959. év még nehezebb, még nagyobb feladatok elé állítja a vállalat kollektíváját. Az egyre javuló politikai és gazdasági munka, a dolgozók aktivitása biztosíték arra, hogy a Könnyűgépgyár 1959-ben is azon vállalatok között fog haladni, akik adott szavuknak helytálltak­, s ezt az évet is eredményes munkasikerekkel zárva le, méltán veszi fel részét a szocializmus minél gyorsabb­ felépítésében. DÖMÖK SÁNDOR .................................................. S 44aa r* A A 11 fVf WVTVVVVIW•w s Szenzáció! Szenzáció! A TASZSZ legújabb jelentése sze­rint január 4-én, magyar időszámí­tás szerint 20 órakor, 510 ezer kilo­méterre távolodott el a földtől az űrrakéta. A holdtól való távolsága 180 ezer kilométer. 5-én (magyar időszámítás szerint) hajnali 2 órakor a távolság tovább növekedett. A földtől 550 ezer, a holdtól pedig 235 ezer kilométerre, repült a szovjet űrrakéta. Az űrrakéta útjáról a napilapok részletesen beszámolna.1­.

Next