Diósgyőri Munkás, 1961. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 1. szám
A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA IV. évfolyam, I. szám. Ara 50 fillér 1961. január 3 Teljesültek ígéretek a kohászatban Sokmillió forint megtakarításáról tanúskodnak a KISZ-fiatalok merész tettei Bár a KISZ-kongresszus véget ért de a kohászat fiataljainak a kongresszus tiszteletére tett vállalásait teljes egészükben még nem tudják értékelni. A felajánlások értékelésénél a legbiztosabb támpontot a december eleji értékelés nyújtja. Ennek alapján már most bizonyosnak látszik, hogy a gyárban dolgozó fiatalok eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. Csökkent a koksz felhasználása Ha az egyes gyáregységek fiataljainak munkáját nézzük, a következő képet kapjuk. A nagyolvasztó gyárrészleg fiataljai vállalásuknak megfelelően a kohó termelékenységét 12,7 százalékkal növelték és az egy tonna nyersvasra eső koksz felhasználását a vállalt mértékben túlteljesítették. Az acélműben a kongresszus tiszteletére 13 pontból álló vállalást tettek. Valamennyi pont követelményének sikerrel helytálltak. Kivételt képez a vaköntésre vonatkozó tételük, melyet műszaki feltételek hiányában nem tudtak megoldani. A hengerdékben is nagy eredmények születtek. A durvahengerdei triósoron egy melegből 82 tonnát hengerelnek 24 óra alatt. A napokban indult a 48,3 kilogrammos vasúti sín duplahosszban való hengerlése. A közép- és finomhengerdei fiatalok a kongresszusig vállalásaiknak eleget tettek. Könnyebb lett a munka A nagykovácsműhelyben a felajánláshoz hűen a 2 tonnás szovjet manipulátort a 6 tonnás törőhöz telepítették és ezáltal a termelést ugrásszerűen megnövelték. A kikészítő üzemben létrehozott ifjúsági műszak a tervét átlagban 105 százalékra teljesítette. A légemelővel működtetett forgódarut a nemesacél kovácsműhelyben már november 27-re elkészítették, így a nehéz fizikai munkát sikerült megszüntetni. A daru elkészítésénél nagy segítséget nyújtottak a vasszerkezeti üzem fiataljai. Az acélöntöde gyárrészlegben a hydroblast vízsugár homokoló gépet különböző anyagbeszerzési nehézségek miatt nem sikerült elkészíteni. A vállalás teljesítése áthúzódik a jövő év első negyedére. A vasöntöde fiataljai az acélművekkel jól kooperáltak, így 8 darab FK—65-ös kokillát készítettek programon kívül az acélmű részére. A karbantartó gyárrészlegnél a kongresszusra tett minden vállalást december 1-re teljesítettek, így min- jg§den esetben pontos és gyors munkával hárították el a különböző üzemzavarokat. A vasszerkezet fiataljai a határidő előtt jóval előbbr elkészítették a két darab 50 tonnás s nyersvasüstöt. Figyelemre méltó a diesel-tengely gyártó üzem fiataljainak munkája. Vállalásukat teljesítis tették úgy a tengelygyártás, mint az ehhez szükséges gépek üzembehélyegzésénél. Sokoldalú segítség a mezőgazdaságnak A különböző gyárrészlegektől eltekintve, a nagyüzemi szinten tett vállalásaikat is teljesített a KISZ- fiatalok. Hathatós kulturális és politikai segítséget nyújtottak a gyár ál túl patronált termelőszövetkezeteknek. Az egyes KISZ-alapszervezetek Jjj és a nagyüzemi KISZ-bizottság kultúrcsoportjai a tsz-ekben különböző előadásokat tartottak, de a mezőgazdasági termelés konkrét támogatásáról sem feledkeztek meg. A KISZ-fiatalok a KISZ első országos kongresszusa tiszteletére tett fel;ajánlásaikat zömmel teljesítették, bizonyítva a gyárban dolgozó fiatalok nagyszerű helytállását. A teljesített vállalások pénzügyi értékelése még nem áll rendelkezésünkre, de tény, hogy a fiatalok jó munkájukkal sok-sok millió forint megtakarítást értek el. ; M. Gy. ! Gyorsabb, biztonságosabb lett az anyagellátás A kohászati művek durvahengerművéből eddig a további feldolgozásra kerülő anyagokat, bugákat körülményes módon juttatták el a készárut gyártó középhengerműbe. A nagy súlyú acéltömböket ugyanis darukkal vasúti kocsikba rakták és szedték le onnan, vagy vagonhiány esetén az amúgyis zsúfolt üzemi területen tárolták. Így sokszor előfordult, hogy a feldolgozandó acél csak több nap múlva érkezett meg. Gyakran anyagkeveredés is bekövetkezett, ami akadályozta a programszerű gyártást. Ennek a régi problémának megszüntetésére — a vállalat fejlesztési alapjából — gépi működésű, úgynevezett vonszoló, vagyis továbbító berendezéseket építettek, amelyek segítségével a durvahengermű blokk- és trió hengersoráról szinte néhány perc alatt egyenesen a felhasználó helyre szállítják a továbbhengerlendő anyagokat. A berendezéseket már üzembe helyezték, így az amúgy is erősen igénybevett darukat a kemencék jobb kiszolgálására használhatják fel, naponta pedig hat vasúti kocsit mentesítenek a lefoglaltságtól. A berendezések legnagyobb előnye pedig az, hogy biztonságosabb, gyorsabb és folyamatosabb lett a középhengermű anyagellátása. Az új mozgalommal javult a programszerűség Több üzem csatlakozott a martin kezdeményezéséhez Az év végén minden üzem arra törekedett, hogy behozza az esetleges lemaradást. A mi gyárunkban, a Lenin Kohászati Művekben is nap, mint nap hosszú vagonsorok siklanak készáruval megrakottan ki a gyárból, a rendeltetési helyre, a megrendelőhöz. De ahhoz, hogy ez lehetővé váljék, tervszerű munkára van szükség. Nemcsak éves távlatokban, hanem minden 24 órának megvan a maga tervszerűsége, amelyet végre kell hajtani. A „24 órás program” mozgalom a martinban született, a termelési osztály irányítása mellett mindennapos programértekezleteket tartanak. Itt számba veszik, hogy mit kell gyártani a durvahengerdében, a gerendasoron, a trió- és univerzálsoron; mennyi a kovácsműhely napi igénye és terve, milyen mennyiséget kell termelni a középhengerdében és a finomhengerdében. A programalaphoz igazodik a mark tini kemencék csapolási időpontja, hatásfoka, minősége és az anyag ötvözete. Esetenként rendkívüli techinológiai előírásokat alkalmaznak. Ugyanígy ezután igazodnak a durvahengerde, kovácsműhely, közép- sor és finomhengerde dolgozói is. Ennek tudható be, hogy az utóbbi i Üdőben jelentősen javult a programszerűség. A napi programtartás érdekében minden lehetőt elkövetünk. E mozgalomban nemcsak a martin, hengerde és a többi továbbfeldolgozó üzemek, de a kiszolgáló üzemegységek is csatlakoztak. Varsás Mihály < b 7 A martinász A kohászat Bartók Béla Művelődési Házának fotószakosztálya kiállításán a fekete-fehér képcsoportban I. díjat nyert kép, Kurucz János felvétele. Restaurálták a honfoglaláskori vasolvasztót 1960. szeptemberében dr. Vastagh Gábor, a Magyar Kohászati Történeti Bizottság tagja és Nováki Gyula régész — az előzetes megállapítások szerint — XII. századbeli, vagy még ennél is előbbi, a honfoglalás idején működött vasolvasztó berendezést fedeztek fel a Borsod megyei Imola község határában. A nagyértékű ipartörténeti leletet már korábban beszállították a Diósgyőri Központi Kohászati Múzeumba. A napokban a Nemzeti Múzeum restaurátorai az első magyar vasolvasztó kemencét eredeti állapotába helyezték, megtisztították a földtapadványoktól, s a szükséges tartósítási munkát is elvégezték rajta, így a legrégibb magyar vaskohászati emléket a múzeumlátogatók hamarosan megtekinthetik. Az értékes Islet tovább növeli új múzeumunk hírnevét, jelentőségét. •"AAAAAAAAAAAAAAAAAA Amikor felkerestük akkor is szakszervezeti munkával foglalkozott, a termelési tanácskozást készítette elő, Szeghő István a DIMÁVAG kábelgyártó üzemének műhelybizottsági titkára. Annak ellenére, hogy fiatal ember, alig van túl a harmadik X-en, máris nagy tapasztalata van a szakszervezeti munkában. Hat éve végez ilyen irányú tevékenységet. A gyárban a legeredményesebben dolgozó műhelybizottság az övék. A tagdíjfizetés 100 százalékos a szervezettség 99 százalékos. De nemcsak ebben mérhető le a szakszervezet tevékenysége, hanem abban is, hogy az üzem tervteljesítése felfelé ível annak ellenére, hogy nagyon sok nehézséggel küzködnek a kooperáció miatt. A munkaverseny szervezésében, a versenymozgalom kiszélesítésében végzett a szakszervezet igen jó munkát, 11 munkabrigád és 3 KISZ- brigád versenyzik egymással az üzemben. Ezeknek értékelése minden hónapban az üzemvezetés, a párt a szakszervezet, a KISZ részvételével történik. A versenyértékelés nagyon serkentőleg hat a munkájukra. Gondot fordít a szakszervezet a dolgozók képzésére is. Nincsen olyan műhelybizottsági tag, aki ne venne részt politikai oktatásban. A munkásakadémiára nyolcan jelentkeztek, általános iskolába, technikumba húszan járnak az üzemből. A termelési tanácskozások alkalmával és a szakszervezeti taggyűléseken is előtérbe helyezik a politikai nevelőmunkát. Az a cél, hogy öntudatos, művelt tagságot neveljenek. Ennek tudható be, hogy a szakszervezet tagjai bármilyen munkát kapnak az üzemi bizottságtól, a párttól, azt a legrövidebb időn belül megoldják. Mi a titka annak, hogy a kábelüzemben jól megy a szakszervezeti munka? Szeghő István annak tulajdonítja, hogy a műhelybizottsági tagok elismert szakemberek, az üzemben, tekintélyük van. Akármilyen feladatot kapnak, el tudják végezni. Az üzemben annyira összeforrott a kollektíva, hogy a kapcsolat szinte barátinak mondható. Egymást közösen segítik. Horváth Jánosnak költözködésben, Barkaszi Árpádnak házépítésben segítettek, Bencze Imrét, aki betegsége miatt Visegrádon volt, meglátogatták. Szeghő István műhelybizottsági titkár is elismert szakember, a ,,szocialista munkabrigád” vezetője. Nem érzi tehernek a közösségért végzett munkát. — Öröm ez számomra — mondta —, hiszen minden munkát könnyen el tudunk végezni. Jó érzés az, amikor látom, hogy a dolgozók meg vannak elégedve a szakszervezet tevékenységével. Bíznak bennünk, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy a termelés és a szakszervezeti munka jól menjen. U. 1. A közösségért... Tegyük társadalmi üggyé a mezőgazdaság szocialista átszervezését A két világrendszer közötti gazdasági verseny nem választható külön a mezőgazdaság területétől sem. A mezőgazdaság szocialista szektorrá való fejlesztése egyet jelent azzal, hogy magasabb szinton valósul meg a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, kialakul az egységes, szocialista paraszti osztály. A szocialista nagyüzemek túlsúlyba jutásával gyors fejlődésnek indulnak a mezőgazdaság termelőerői, s a termelésben tervszerűség érvényesül az ösztönösséggel szemben, falun is uralkodóvá válik a szocialista társadalmi viszony. Mindezt azt jelenti, hogy az új helyzet szabta [ követelményeknek megfelelően kell befolyásolni a mezőgazdaság, a falu ] fejlődését. [ A falu szocialista szektorrá való emeléséhez nagy segítséget kell vállalni az iparban dolgozó munkásságnak is, mert a parasztság egyedül nem lenne képes megoldani az előtte álló nagy feladatokat. Vállalatunk dolgozói komplex brigádokba tömörülve, mintegy 300 résztvevővel 21 termelőszövetkezetet segítenek politikai, gazdasági, szakmai vonatkozásban. Ezidáig többezer óra társadalmi munkát végeztek. Az elkövetkezendő időkben még hathatósabb támogatást kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy a tsz-ek megerősödjenek, nagyüzemmé fejlődjenek és betölthessék azt a funkciót, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa irányelvként szabott meg a mezőgazdaság számára. Nézzük meg közelebbről, melyek azok a visszaható erők, amelyek gátolták az 1960. évben a mezőgazdaság fejlődését. A megalakult tsz-ek komoly munkaerőhiánnyal küzdöttek, ami abból adódott, hogy a tsz-ekben kiöregedett emberek és nők dolgoztak, akik idős korukra való tekintettel nem bírnak olyan intenzitással dolgozni, mint a fiatalabb munkaerők, ugyanakkor a család fiataljai — nők, férfiak — nagyrészben az iparban helyezkedtek el. Ha megnézzük az 1960. év új felvételeseit vállalatunknál, akkor azt láttjuk, hogy túlsúlyban azokból a fiatal munkaerőkből tevődtek össze, akik a mezőgazdasági munkák, illetve a tsz-be való belépés elől jöttek be az iparba dolgozni. Ily módon gyengítették a tsz-ek fejlődését, hátráltatták a mezőgazdaság átszervezését. Vállalatunkhoz felvett vidéki dolgozók létszáma 1960-ban összesen 1090 fő volt, melyből 20 éves korig 374, 30 éves korig 460, 40 éves korig 183, 40 éven felül 64 fő volt. Fenti számadatok hűen tükrözik a mezőgazdasági munkaerőknek az iparban való elhelyezkedését, ami hátráltatja a tsz-ek megerősödését, s ha ehhez hozzávesszük országos viszonylatban a többi ipari vállalathoz felvett dolgozókat, akkor világosan láthatjuk az iparba történő áramlás arányait.■ A mezőgazdaság szocialista átszervezésénél helyi viszonylatban is kulcskérdésnek kell tekinteni azt, hogy a Nagy-Miskolc területén lévő ipari vállalatok az elkövetkezendő időben korlátozott mértékben vegyenek fel mezőgazdaságból jelentkező fiatal munkaerőket. Ezzel nagyban megjavítanánk a mezőgazdasági dolgozók kor szerinti arányát és ez a munka termelékenységének emelkedéséhez vezet. Az 1961. évben minden segítséget meg kell adnunk ahhoz, hogy a tsz-ek eredményes munkát végezzenek. Legyen ez az év határkő a felfejlődés kérdésében és oldja meg mind azon problémákat, amelyek eddig hátráltatták a mezőgazdaság nagy üzemmé való fejlesztését. A munkaerőgazdálkodási osztály szocialista brigádja nevében: Garadnai Istvánná I