Diósgyőri Munkás, 1961. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-04 / 27. szám

m TETŐFEDŐK. (Fotó: Kurucz János) DIÓSGYŐRI MUNKÁS Bizalommal fordulnak a szakszervezethez Üdülési, étkezési és lakásproblémákból a legtöbb A Nehézszerszámgépgyár üzemi bizottságán a dolgozók egymásnak adják a kilincset. Naponta keresik fel problémáikkal, panaszaikkal a szakszervezetet. Jelenleg egyik leg­nagyobb probléma a nyári üdülés. Persze, mint minden gyárban, itt is mindenki nyáron szeretné kivenni a szabadságát és üdülni is nyáron akarnak. Az üzemi bizottság igyek­szik a dolgozók kérésének eleget tenni, lehetővé tették, hogy a tavalyi csoportonkénti négy darab üdülőjegy­ helyett az idén már nyolcat kapja­­­nak a dolgozók.­­ Hajdúszoboszlón kibéreltek egy­­ háromszobás, nyolc ágyas lakást, Balatonlellén pedig vikkendházat vettek, hogy még több dolgozó üdü­lését tegyék lehetővé. Sokan kifogásolták, hogy a válla­lat környékén nem volt megfelelő az úthálózat. Az üzemi bizottság közbenjárására a tanács a kocsiutat kijavította, a gyalogjáró javítása pe­dig folyamatban van. Foglalkozott az üzemi bizottság a dolgozók javaslata alapján a bérkér­déssel is. Ezen a téren is jótékonyan érezteti hatását intézkedésük. Még a bérszabályzat megkötése előtt ren­dezték a vitás bérproblémákat. A vitás ügyeket az Egyeztető Bi­zottság tárgyalja és a szakszervezet­ közreműködésével hozza meg a ha­­­tározatokat A dolgozók részéről felmerült ki­sebb ügyeket a rendelkezések, a ha­tározatok, valamint a törvényesség figyelembevételével azonnal elintézi az üzemi bizottság. Sok panasz hangzik el a vállalat­nál az üzemi étkeztetéssel kapcso­latban. A panaszok abból erednek, hogy a vállalatnak nincs saját üze­mi konyhája, a tanulóvárosból hord­ják az ételt, és így bizony jelentkez­nek hiányosságok. A második ötéves tervben megoldódik ez a probléma is a vállalatnál, mert kétmillió fo­rintos költséggel üzemi konyha épí­tését vették tervbe. Sajnos az étke­ző megoldására még nincsenek ilyen konkrét tervek. A lakásprobléma — mint az egész országban — itt is a legtöbb panaszt, kérést eredményezi. Sajnos az üze­mi bizottság ezt a kérdést nem tud­ja megoldani. Az egyik fő problémát jelenti a 32 családos lakótelep fel­számolása, mely a felvonulási épü­letekből lett átalakítva. Ezeket hiá­ba javíttatja a vállalat, a panasz ál­landó. A tanács a lehetőségekbe mérten igyekszik lakást biztosíta a dolgozók részére. Az üzemi birot­tágnak tett ígéretek szerint 45 sz­­etkezeti lakást adnak át ez évbe a vállalat dolgozóinak. A Nehézszerszámgépgyár üzem bizottságának munkáját a dolgozói­ról való fokozott gondoskodás je­lemzi. Az itteni dolgozók ezért fo dulnak bizalommal hozzájuk. Munkabérek megállapítása munkahelyváltozás, áthelyezés esetén A munkaügyi miniszter most meg­jelent utasítása július 1-i hatállyal fontos rendelkezéseket tartalmaz a munkahelyváltoztatás következtében újonnan belépő dolgozók munkabéré­nek megállapításáról. Az­ utasítás rendelkezését alkalmazni kell minden vállalatnak és egyéb állami gazdál­kodó szervnek. Az alábbiakban erről tájékoztatjuk olvasóinkat. Hogyan kell megállapítani a vál­lalatnál újonnan alkalmazott dolgo­zó munkabérét? Az újonnan alkalmazott dolgozó — néhány, az alábbiakban közölt kivé­teltől eltekintve — a munkaviszony­ba lépéstől számított hat hónapig nem kaphat magasabb összegű sze­mélyi alapbért, mint amelyet az elő­ző vállalatnál, hivatalnál, gazdaság­nál stb. munkaviszonya megszűnése­kor kapott, illetőleg részére megálla­pítottak. (A rendelkezés a munkavi­szony megszűnésekor­ személyi alap­­bérről szól, így az alapbéren felül esetleg kapott egyéb munkabérössze­gek— prémium, pótlék stb. — nem vehetők figyelembe!) Kimondja azonban a. utasítás, hogy a fentiek alapján megállapított szemé­lyi alapbér nem lehet kevesebb, mint az új munkakörre a jogszabályban­­ meghatározott bértétel alsó határa. Ez­­ azt jelenti, hogy ha a dolgozó az új tg­vállalatnál olyan munkakörben kerül­t alkalmazásra, beosztásra, amelyben például a bértétel 1600—1900 forintig terjed, az új munkahely 1600 forint­nál kevesebb személyi alapbért nem állapíthat meg (persze többet sem!) jóllehet, a dolgozó előző munkaviszo­nya megszűnésekor például csak 1450 forint volt az alapbér összege. Ugyanez a helyzet az úgynevezett órabéres dolgozók esetében is, ha az adott munkakörben, vagy munkán meg van határozva a legkisebb sze­mélyi alapbér. Például, ha a karban­tartó, vagy beállító lakatosi munka­kör személyi alapbére 7.50—11 Ft, a 7.50 Ft órabérnél kevesebbet (vagy többet) az a dolgozó sem kaphat, akinek az előző vállalatnál csak 6.90 Ft volt a személyi alapbére. Az el­mondottak alapján kell eljárni akkor is, ha az órabéres dolgozó az új mun­­kaviszonyában havidíjas, vagy ha a havidíjas dolgozó az új munkaviszo­nyában órabéres dolgozó lesz. Milyen m­unkaviszonymegszünte­­tések esetére nem vonatkozik a bér­korlátozás? A fent ismertetett szabályok nem vonatkoznak arra a dolgozóra (tehát már az új munkaviszony első hat hó­napjában is kaphat magasabb sze­mélyi alapbért, mint amit az előző vállalatnál kapott), aki munkakönyv­vel és egyéb irattal igazolja, hogy az előző munkaviszonya: 1. a 7 vagy 30 napos próbaidő tar­tama alatt szűnt meg, akár a saját, akár a munkáltató elhatározásából; 2. a vállalat megszűnése, vagy a vállalat, illetőleg a termelés átszer­vezése, vagy a dolgozó öregségi nyug­­díjra jogosultsága címén, továbbá a korábban ott foglalkoztatott dolgozó visszavételére kötelezés miatt a mun­­kált­ató részéről történt felmondással szűnt meg (tehát az alkalmatlanság vagy a munka nem megfelelő végzé­se címén történő felmondás sem ki­vétel!); 3. a saját maga felmondása folytán szűnt meg arra való hivatkozással, hogy a házastársát más helységbe "(­­például Budapestről Miskolcra) he­­lyezték, és annak új lakóhelyére kí­ván költözni, vagy őt magát helyez­ték át és az áthelyezéstől számított hat hónap elteltéig új munkahelyén lakást nem kapott; 4. azonnali hatályú kilépésével amiatt szűnt meg, mert az előző mun­kaviszony további fenntartása életét, egészségét vagy testi épségét közvet­lenül súlyosan veszélyeztette; 5. a­z új vállalathoz saját kérelmére, vagy népgazdasági érdekből történt áthelyezése folytán szűnt meg; 6. azért szűnt meg, mert az előző vállalatnál szakképzettségének meg­felelő munkakörben nem tudták fog­lalkoztatni, az új munkahelyén vi­szont ilyen munkakörben alkalmaz­zák: például szerszámkészítő lakatos munkakörben dolgozó mérnöki dip­lomát szerzett a műszaki egyetem es­ti tagozatán, de a vállalat nem tu­dott részére e képzettségnek megfe­lelő munkakört biztosítani, az új vál­lalat pedig mérnökként foglalkoztat­ja; 7. megszűnése és az új munkavi­szonyba lépés időpontja között hat hónapnál hosszabb időt tölt el. 8. A 6—7. pontban említett kivételek nem vonatkoznak arra az esetre, ha a dolgozó előző munkaviszonya önké­nyes kilépéssel, fegyelmi büntetés­ként történt elbocsátással vagy bí­rói ítélet alapján szűnt meg. A 6. pontban említett kivétel alapján pe­dig (azt, hogy a dolgozót az előző vállalat nem tudta szakképzettségé­nek megfelelő munkakörben foglal­­­koztatni) a dolgozó, az előző vállalat igazgatója által adott külön igazolás­sal köteles bizonyítani. 9. Nem vonatkozik a korlátozás azokra a dolgozóikra sem, akiknek előző munkaviszonya a miniszter ál­tal kijelölt idényjellegű iparágba tartozó vállalattal (például konzerv­gyárral) kötött meghatározott időre vagy munkára szóló munkaszerződés lejártával szűnt meg vagy ilyen idényjellegű iparágba tartozó vállalat alkalmazza meghatározott időre vagy munkára. 10. Ugyancsak nem von­atkozik az utasítás korlátozó rendelkezése azok­ra a dolgozókra, akiket előző munka­­viszonyukban a vállalati munkarend­ben előírt (például napi 8 órás) mun­kaidőhöz képest nem teljes (hanem például napi 4­, 6 stb órás) munkaidő mellett foglalkoztattak és az új mun­kahelyen munkaidejük az előzőnél (a példa szerint 4, 6 óránál) hosszabb. Gyógyfürdő-részleg és új műhely-körzeti rendelők a kohászatba A Lenin Kohászati Művekben az idén több fontos intézkedést vezet­tek be a dolgozók egészségügyi ellá­tásának megjavítására, így a tűzál­­­lóanyaggyárban és a martinacélmű­­­­ben újabb műhely-körzeti orvosi szolgálatot szerveztek. Ezekkel együtt: a gyárban most már öt műhely-kör­­­zeti rendelő működik, ezenkívül pe­dig 16 elsősegélynyújtó hely is a rá­­­szorultak rendelkezésére áll. Úgy tervezik, hogy az elkövetkező, egy-két évben a gyári körzeti rende­­­lők számát további néggyel növelik. Az idén a központi üzemorvosi ren­­­delőbe korszerű röntgengépet is be­­­szereztek. Az orvosok a gyár mun­­­kásvédelmi, szakszervezeti közegei­­­vel rendszeresen vizsgálják az üze­l­mek egészségügyi viszonyait, s ahol­ szükséges, intézkednek. Ezenkívül a­ betegségek megelőzésére, a dolgozók­ egészségének megóvására rendszere­­­sen folytatják a különböző szűrő­i vizsgálatokat. Az orvosok és a beosz­­­tottak odaadó munkáját dicséri, hogy a megbetegedettek száma az e­ elmúlt évihez képest jelentősen csök­kent. ■ A dolgozók gyógyítását jelentős­ mértékben szolgálja majd a gyárban­ a napokban megnyitott iszap- és­ súlyfürdő. Az új, korszerűen beren­­­dezett gyógyfürdő-részlegben napon­­­ta nyolcvan—száz reumatikus bár­talmakban szenvedő beteget keze­ltetnek. Új nyereménybetétformát vezetett be az OTP­ ­ Több dolgozónk fordult szerkesz­tőségünkhöz s kért tájékoztatást a gépkocsi-takarékbetétkönyv váltását illetően. Az OTP-től kapott tájékoz­tatás alapján közöljük,az alábbiakat: Az új nyeremény-takarékbetét­könyvek tíz-, illetve ötezer forintos összegben kerülnek kibocsátásra, melyeket a betét elhelyezője bármi­kor felvehet. Az OTP negyed-, illetve félévenként nyereménysorsolásokat rendez, amelyen részt vehet minden olyan gépkocsi-nyereménybetétkönyv, amelyben a sorsolás hónapját meg­előzően 6, illetve 3 hónapon kresztül az összeg betétben volt. Minden ezer nyereménybetétkönyv­re egy gépkocsi kerül kisorsolásra. A gyakorlatban azonban az arány ennél is kedvezőbb, ugyanis a nyere­ménybetétek 3 százalékos kamatának megfelelő összeget az OTP teljes egé­szében nyereményként használja fel. Elsősorban Moszkvics, Skoda, és ki­sebb mértékben Warszawa és Tra­bant típusú autók kerülnek kisorso­lásra. A július 31-ig megváltott tíz­ezer forintos gépkocsi-nyeremény­­betétkönyvek sorsolására november­ben, az ötezer forintos gépkocsi-nye­remény betétkönyvek sorsolására pe­dig 1962 februárjában kerül sor első alkalommal MIMMHIIIIIlMgr' N­­em nagyon szeret­tem az úgyneve­zett „szervezett kirándu­lásokat", de mivel vesz­teni valóm nem volt, rá­szántam magam és részt vettem az őskohó meg­látogatásában. A Szinvavölgyi Műve­lődési Kör rendezte, az idő is jónak ígérkezett, bár a Meteorológia ziva­taros, esős időt jósolt. Nem úgy lett és ez ne­künk volt jó, előfordult ez máskor is talán. Kel­lemes, nyáreleji idő volt, jó szervezés, kényelmes utazás, a DIMAVAG és a Könrívagépgyár autóbu­szain az út már biztató volt. A nagyforgalmú lilla­füredi úton nem egyszer hallottuk: „De gyönyö­rű! Tessék nézni. „De .­Ippen épített házak!” és hasonló megjegyzéseket. Így érkeztünk meg a 300 éves ősi kohóhoz, jóked­vűen. A Bükk fáinak hűslombú árnyékában telepedtünk le, az úton megkezdett ismeretségek után csoportosan, töb­ben régi barátságokat elevenítettek fel, igen kedves volt, mikor egyik-másik társunk örömmel üdvözölte ré­­gen látott ismerősét. „Te itt vagy? Nagyszerű”, s vége hossza nem volt a beszélgetésnek. Nos, as­­­szonyokról van szó, de mi is így tettünk. Köz­ben Csörgő elvtárs hívá­sára a kohó előtt gyüle­keztünk és egy idősebb bácsi igen szépen ismer­tette az őskohó történe­tét, amit­­ mindannyian szívesen hallgattunk. Megköszöntük, hiszen olyan szépen beszélt az alapítókról, az 1848— 49-es szabadságharcról, amikor az itt gyártott vasbód a Hámorban ka­szát készítettek hős hon­védei­nknek. Közben megéheztünk. A társaság egy része közben rúzsot szedett a szalonasütéshez. Jónéhá­­nyan virágot, szamócát szedtek, vagy az erdővel ismerkedtek. Előkerült a labda is, sokan ismét húszévesnek érezték ma­gukat. Ujfalusi Zoli bá­csi is vígan dobálta a labdát,­­ többek között egy veszélyes dobást bravúrosan fogott, s mondtam is: „Ez nagy­szerű volt, Zoli bácsi.’* Erre 5 nem kis büszke­séggel mondta, hogy: „Kapus voltam én.”. így ment ez estefeléig, amikor vendéglátóink képviselője, Csörgő elv­társ eszünkbe juttatta, hogy haza is kell menni. Szívesen látjuk Csörgő elvtársat mindenkor ve­zetőnknek. Ezután a kirándulás­­ után megváltozott a véle­ményem. Szívesen me­gyek máskor is. Jó volt látni azt a kollektivitást, amikor megosztották azt a kevés üdítőitalt, amit nehezen hoztak maguk­kal, mert a többség azt hitte, hogy itt is vásárol­ható. K­­öszönet az egyesü­­­v­letnek, illetve a vezetőségnek, még sok jól szervezett kirándulá­son szeretnék részt ven­ni. Boros Kálmán JÓ KEZDE... S 99«. Július 4. Természetjárás Lapunkban ezentúl rendszeresen közölni fogjuk a diósgyőri turisták vasárnapi túraprogramját. A diós­győri turisták nemcsak a közeli, bükki hegyekbe rendeznek túrát, ha­nem az ország távolabbi részébe is. Bejárják a Mátra, a Bakony, a Zempléni hegyek rengetegeit is. Az elkövetkező pénteken — július 7-én — Sopronba rendelj­ek négy­napos túrát. A soproni túra iránt igen nagy az érdeklődés, hiszen idő­ben egybeesik a Soproni Ünnepi Hetekkel. SZOKÁS DOLGA *** Le sem vetkőzik, hogy bírja ezt a nagy meleget? — Sokkal jobban, mint a mar­tinban. A TÁRSKERESŐ ■“ Ne is titkolja Kovács, láttam, hogy megkapta a beutalóját, most­­már csak azt mondja meg, hová szól? Ha fő­kohász vagy, m­ondd meg nekem apa, itt hány foknál következik be az olvadás? «*«* Hetek óta nem látom a rofctó­­rosunkat. Nyaral? Bizonyára, mert a leltárnál igen melege volt.,,

Next