Diósgyőri Munkás, 1962. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-03 / 1. szám
g Jó javaslatok — konkrét célkitűzések A DIMÁVAG üzemi tanácsának üléséről problémákat, kell megoldania az 1962-es évben ahhoz, hogy gyártmányai a népgazdasági követelményeknek megfelelőek legyenek. A második napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat foglalkozik a műszaki fejlesztési terv felbontásával, ennek végrehajtására intézkedési terv készítésével, újítási részletfeladat-tervek megadásával, a héjcsapágy-gyártás kérdésének megoldásával. Szükségesnek tartja a határozati javaslat a dolgozók bevonását az illetékes szerelő üzemekben a prototípus gyártáshoz, illetve a hez. Egy brigád vizsgálja felül, hogy a sodrógépek gyártásához szükséges alkatrészek és pótalkatrészek hol pótolhatók műanyagokkal, hogy a gépek elkészítése még gazdaságosabb legyen. A harmadik napirendi pontban ismertetett kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatosan a szakszervezet mellett működő termelési bizottság vezetője közölte azokat a szempontokat, melyekkel a határozat végrehajtása megkönnyíthető. sorozatgyártás megkönnyítése-Ülést tartott a DIMÁVAG üzemi tanácsa, melyen a KGM részéről részt vett Bárány Mihály elvtárs is. Venczel Vilmos, a szakszervezeti bizottság tagja elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette a napirendi pontokat. Eszerint három napirendi pontot tárgyaltak, a vállalat 1961. évi termelési és önköltségi jelentését, a műszaki fejlesztés ez évi eredményeit és jövő évi terveit, továbbá ismertettek a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról és verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról megjelent kormányhatározatot. Az első napirendi ponthoz hat kérdést tettek fel és négyen szóltak hozzá. A hozzászólók foglalkoztak a kínai csőgyárral kapcsolatos dekádtervek teljesítésének, az anyagbeáramlás problémájának kérdésével, a gazdaságos termelés előmozdításával, valamint a kovácsüzem részére az anyaghányad megállapításával. Az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat szerint a vállalatvezetés a műszaki fejlesztéssel karöltve tegyen olyan intézkedéseket, hogy az 1962. évi önköltségi terv biztosítva legyen, továbbá hozzanak létre egy olyan brigádot, mely foglalkozna az egyes gyártmányok felülvizsgálásával, az anyagrendelés, az anyagbeáramlás kérdésével. A második napirendi ponttal kapcsolatos hozzászólásokban foglalkoztak az import anyagok megtakarításának kérdésével, különös tekintettel a műanyagal való pótlási lehetőségekre. A vállalat főmérnöke részletesen tájékoztatta az üzemi tanácsot az elkövetkezendő időszak műszaki fejlesztési feladataikról, valamint arról, hogy a vállalatnak milyen Dísztávirat a minisztériumból Dísztáviratban köszöntötte a Könnyűgépgyár dolgozóit Foniák Nándor a KGM II. iparigazgatója abból az alkalomból, hogy a gyár dolgozói határidő előtt eleget tettek tervüknek. Az 1962-bet évre sikerekben gazdag eredményes újesztendőt kívánt. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Szorgalomért 13 ezer forint értékű jutalom Az 1961. év újítási mozgalmában kifejtett jó munkájukért a DIMÁVAG vállalat vezetősége 13.500 forint értékű tárgyjutalmat adományoz a kiváló újítóknak, egyszemélyi elbírálóknak, szakvéleményezőknek, elő- és utókalkulátoroknak, ügyintézőknek. Az értékes tárgyjutalmakat, melyekben szerepel kerékpár, óra, csillár, szőnyeg, táska, stb., kiállításra teszik ki a vállalat dekorációs pavilionjában. Első helyen: a nagyolvasztó, az acélöntőde, a húzó-hőkezelő üzem A kohászatban a novemberi eredmények alapján, a nehézüzemek csoportjában a nagyolvasztó gyárrészleg szerezte meg az első helyezést. Nyersvas termelési tervüknek 94,9 százalékban, tömörítvény tervüknek 107,3 százalékban tettek eleget. A minőség fokozása is jó pontnak számított az elbírálásnál. A második helyezést az acélmű gyárrészleg dolgozói érték el. Harmadik lett a hengermű gyárrészleg. A nagyüzemek csoportjában az acélöntőde gyárrészleg szerezte meg az első helyezést. Tervüknek 104,4 százalékra tettek eleget. A baleseti idők csökkentésében az előirányzott 10,8 nap helyett 7 napra csökkentették az egy főre eső gyógyulási időtartamot. A vasöntöde gyárrészleg dolgozói a második helyezettek. Tervüknek 115,3 százalékban tettek eleget. A vasárnapi kocsiürítési programokat 7 kocsi helyet 11 kocsira emelték fel. A középüzemek csoportjában a húzó-hőkezelő üzem dolgozói az elsők. Termelési tervüknek 1,12 százalékban tettek eleget.1 A kiszolgáló üzemek csoportjában a bányagyárrészleg szerezte meg az első helyezést. Mészkő tervüknek 100, dolomit tervüknek 111,1 százalékban tettek eleget. A második helyezett a forgalom gyárrészleg lett. A kocsiállás-pénz csökkentésében tűntek ki, valamint a tervosztály által megadott mennyiségű vasárú részére biztosították a kocsikat. A szolgáltató üzemek közül az első lett az energiagyárrészleg. A központi szervek csb^drfj’ábart-ig a főosztály dolgozói szerezték meg az első helyezést. Színművészek Októberben Németh József és Molnár Pál szocialista munkabrigádok a DIMÁVAG-ban vendégül látták a Miskolci a brigádban Nemzeti Színház művészeit. A színészek — viszonzásul az akkori kedves vendéglátásért — a két brigádot meghívták az Arturó VI. főpróbájára, majd a premier utáni társas összejövetelre. A kedves, szívélyes légkörben a brigád tagjai és színművészek még szorosabb kapcsolatot teremtettek egymás között. A brigádok felkértek két színészt, hogy legyenek a szocialista munkabirdok tiszteletbeli tagjai. Németh Ferenc és Varga Gyula el is fogadta a szívélyes meghívást, s megállapodtak abban, hogy rtyfi • vesznek egy-egy brigádértekezleten, és alkalomadtán előadást is tartanak a színházi kérdésekről; ; i 1962. január 3. [sEfdÍNYEh * * ** Óvatos derűlátás Búcsúzva az óévtől, belépve az új esztendőbe, számos ember kívánta egymásnak a békét, gondolt arra hol is tartunk jelenleg a nemzetközi helyzetben, mik a kilátásaink. Több, mint négy hónappal ezelőtt a nemzetközi helyzet értékelésével foglalkozó egyik cikkünkben viharfelhő gomolygásáról írtunk és arról az aggodalomról, amely a „borult” állapot állandósulásától, sőt magától a vihar kitörésétől fél. Az azóta eltelt időszak azonban bebizonyította, hogy a viharfelhőket úgy ahogy sikerült elűznünk, s a gomolygó felhők között itt-ott kivillant most a napsugár és a békére vágyó emberiség reménykedve lesi a vastag felhőréteg ritkulását. A nyugati imperialisták, hogy a német ügy kapcsán nem robbant ki háború, s úgy néz ki, hogy tárgyalások útján kívánnak megegyezni, ennek több oka van. Először is az, hogy az elmúlt időszakban további erőeltolódások következtek be, s méghozzá nem az ő oldalukra. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer szinte kézzelfoghatóan megerősödött, s mint ahogy az Egyesült Államok moszkvai katonai attaséja mondotta , a november 7-i dísszemle után, szinte elképzelhetetlen, hogy a Szovjetunió ilyen új, nagy horderejű fegyverekkel rendelkezik. Igen, a Szovjetunió a varsói tagállamokkal a világ legerősebb katonai erejét képviseli, s képes bármiféle agressziós támadást visszaverni. A másik tényező, az SZKP XXII. kongresszusának óriási kihatása a nemzetközi életre. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa bebizonyította ország-világ előtt a szocialista tábor helyes politikáját, erejét, még jobban felnyitotta a semleges, sőt a kapitalista országok népeinek is a szemét. Az SZKP békét és leszerelést ajánlott a világnak, a nézeteltérések tárgyalások útján történő megoldását. S noha egyes kapitalista urak e gondolattól félnek, mint az ördög a tömjéntől, de nem tudnak mit csinálni, s kénytelenek elfogadni a Szovjetunió álláspontját. Nem tudnak mit csinálni, mert ma már ország-világ előtt egyre világosabb: a szocialista világrendszer képviseli az igaz ügyet, a szocialista világrendszer ma már olyan erőt képvisel, amelyet nem lehet megfélemlíteni, egy esetleges háborúban legyőzni. Az elmúlt hónapok eseményeit latolgatva, az erőviszonyokat mérlegelve tehát óvatos derűlátás költözhet szívünkbe. Óvatos derűlátás az, hogy ügyünk, ha nem is minden akadály nélkül, de jól halad előre, s a végső győzelem már nincs messze. Természetesen azonban nem mehetünk túlságosan messze a derűlátásban. Nem, mert egyes nyugati politikusok igen nehezen hallgatnak a józan észre, s tovább uszítanak, ellene vannak a kelet—nyugati tárgyalásoknak. De Gaulle például újévi rádióbeszédében ismételten hidegháborús hangot ütött meg, s élesen kirohant a Szovjetunióval való tárgyalások ellen. Hasonlóan cselekedett Adenauer is, aki még azzal tetőzte be a dolgokat, hogy ismételten atomfegyvereket követelt. Az utóbbi hónapok eseményei tehát, az erőviszonyok alakulása általában derűlátásra kell, hogy indítson bennünket, hangsúlyozva azonban a feltétlen óvatosságot, mert a felhők csak ritkultak, de még nincs szó arról, hogy kisütött a nap. -V A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÜTEMÉNEK GYORSÍTÁSA, — a második ötéves terv sikeres végrehajtása — dolgozó népünk még szorosabb összefogását, tevékenységének növelését követeli meg. Szélesebb körben kell kibontakoztatni a dolgozók kezdeményezését a gazdasági, műszaki és szervezési tartalékok feltárása érdekében. Emelni kell a tervezés, vezetés színvonalát, fokozni kell a harcot a kényelmesség, a bürokrácia, a társadalmi érdek háttérbe szorítása ellen. Hatékonyabbá kell tenni a dolgozók kollektív ellenőrzését, a vezetés, az irányítás munkája felett. Érvényt kell szerezni az MSZMP VII. kongresszusa útmutatásának, mely szerint: „a gazdasági élet vezetőinek feltétlenül meg kell tanulniuk, hogy munkájukban az eddiginél nagyobb mértékben és bátran támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő ereje, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére.” Tudnunk kell, hogy minden olyan társadalomban, amelyben ellentétes érdekű osztályok vannak, a politikai hatalom osztályjellegű, s az uralkodó osztály érdekeit szolgálja, bármilyen demokratikusnak látszik az. A polgári demokratikus országokban a hatalom időnként a' demokrácia álarcát' ölti. Ámde, a hatalom rögtön megmutatja igazi arcát, amint a dolgozó tömegek felismerik osztályérdekeiket és követelésekkel lépnek fel a tőkésekkel szemben. Ilyenkor a „legdemokratikusabb hatalom” is a kizsákmányolók pártjára áll és nem riad vissza semmilyen erőszakos- vagy terrorintézkedéstől sem, a munkások ellen. Ha pedig a dolgozók harca olyan méreteket ölt, hogy már maga a nagytőke uralma forog kockán, akkor a hatalom végkép félredobja a demokrácia köntösét és nyíltan terrorisztikus módszerekhez folyamodik. A burzsoázia „demokratizmusa” tehát mindig formális jellegű, nem biztosít a dolgozóknak tényleges lehetőséget arra, hogy éljenek a proklamált jogokkal. A munkások demokráciájából — következésképp üzemi demokráciáról — csak a termelő eszközök társadalmi tulajdonba vétele után, a proletárdiktatúra létrejötte után beszélhetünk. A munkásosztály diktatúrája lényegét tekintve, teljes demokratikus hatalom, mivel a többség uralmát jelenti a kisebbség felett, míg a burzsoázia diktatúrája a kisebbség uralma a többség felett. Tehát a proletárdiktatúra egyben a demokrácia, új típusa: proletárdemokrácia. A PROLETÁRDEMOKRÁCIA MÁSIK FONTOS SAJÁTOSSÁGA a demokratikus igazgatás körének bővítése, vagyis a demokrácia kiterjesztése a politika területén túlmenően a gazdasági és kulturális élet irányításának területére. A proletárdiktatúra létrejötte pillanatában megteremti az üzemi demokrácia formáit. A dolgozóknak a vállalatvezetésbe való bevonása, széleskörű lehetőségei, pl. nálunk az üzemi bizottságok megalakulása, a termelési tanácskozások, termelési értekezletek bevezetése, már a felszabadulás után, illetve az államosítások után megtörtént. A néptömegek azonban egyik napról a másikra nem ismerik fel, hogy gazdáivá váltak a termelő eszközöknek, nem ismerik fel rögtön a társadalom és az egyéni érdekeknek összhangját. Az emberek tudata lassabban változik, mint ahogy a termelés viszonyai változnak. Azonban amilyen mértékben nő a néptömegek szocialista öntudata, olyan mértékben növekszik az emberek tevékenységében az erkölcsi ösztönző erő szerepe, a társadalmi ügyek olyan mértékben válnak minden ember személyes ügyévé. A szocialista erkölcs szellemében nevelkedett ember még akkor sem mehet el közömbösen a fogyatékosságok mellett, ha a dolog nem érinti őt közvetlenül, mert gazdának érzi magát és tudatában van a közös ügyért ráháruló felelősségnek. Az üzemi demokrácia színvonala tehát tükrözi a dolgozók tudatának fejlettségi fokát, ugyanakkor éppen az üzemi demokrácia biztosítása, a bírálat ösztönzése, a vállalati problémák sokoldalú megvitatása viszi előre az üzemi munkások szocialista tudatának fejlesztését. Egyben lehetővé teszi a dolgozók kezdeményezéseiben, tehetségében rejlő erők hasznosítását, a társadalom termelő erejének növelésében, a gazdaságos termelésben. Következésképpen mindez meggyorsítja a szocializmus építését, a nép jólétének növelését, erősíti a proletárdiktatúra osztályalapját. Az üzemi demokratizmus az osztályharc egyik sajátos eszköze. Tudjuk, hogy a hatalom megszilárdítása után a proletárdiktatúra két fő funkciója kerül előtérbe, a gazdaságiszervező és a kulturális-nevelő funkció. A munkásosztálynak e harcban meg kell küzdenie a kapitalizmus szellemi maradványaival. Hozzá kell tenni, hogy a maradványokat a kapitalista környezet hatása még hosszú ideig erősíti is. Melyek ezek a maradványok? A gazdasági elmaradottság, a gazdasági szervezet elavult formái, az újtól való félelem, maradiság, önzés, kapzsiság stb. Az üzemi demokrácia különböző formái lehetőséget adnak, hogy a munkásosztály szervezetei és legöntudatosabb elemei nyílt eszmei harcban legyőzzék ezeket a téves és ellenséges nézeteket. Ez pedig nyilvánvalóan osztályharc. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA — és ennek része az üzemi demokrácia is — fontos eszköz, módszer a szocialista társadalom életének megszervezéséhez. Következetes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a dolgozók egyre nagyobb része sajátítsa el a gazdálkodás, vezetés, irányítás művészetét. Végső soron így válik lehetővé, hogy a kommunista társadalom felépítésével a szervezés és a termelés igazgatása teljes mértékben az egész nép társadalmi tevékenységévé váljon. Az üzemi demokrácia nem sérti, sőt helyes alkalmazásával erősíti az egyszemélyi vezetést. Látszólag ellentmond ez, de ha helyesen értelmezzük az üzemi demokrácia tartalmát, és a szocializmus felépítésében betöltött szerepét, akkor az ellentmondás eltűnik. Összefoglalva, az üzemi demokrácia szerepe: a) Kibontakoztatni a dolgozók kezdeményezését a fő gazdasági feladat végrehajtása érdekében. b) Harcolni a vezetés és gazdálkodásban előforduló hibák ellen. c) Segíteni a szocialista öntudat és munkaerkölcs kialakulását. d) A dolgozóknak a vezetésbe való bevonásával egyre nagyobb mértékben képessé tenni őket a termelés és a gazdaság irányításában. Ha az üzemi demokrácia betölti ezt a szerepét, akkor az egyszemélyi felelős vezető munkája hatékonyabb lesz, hiszen saját tudásán, képességein kívül támaszkodhat a kollektíva egyesített tapasztalataira. Segítséget kap a munkafegyelem megszilárdításáért folytatott tevékenységhez. Munkamódszereinek hibáit a dolgozók feltárják, időben lehetőséget adnak azok kijavítására. Állandóan emelheti a munka szervezettségét, hiszen a munkások már nemcsak gépiesen végrehajtják az utasításokat, hanem tapasztalatokat szereznek a munkaszervezésben is. AZT MONDTUK, hogy az üzemi demokrácia szerves része a szocialista demokráciának. Ez azt is jelenti, hogy azzal együtt fejlődik. Ha a szocializmus építése során bekövetkező hibák miatt szűkül a szocialista demokratizmus, vele együtt szűkül az üzemi demokrácia is. A lenini normák megsértése a pártéletben, a személyi kultusz, a tömegek véleményének lebecsülése károkat okoz. A dolgozók meghallgatása, a velük való tanácskozás helyett nem szabad, hogy a parancsolgatás legyen a gazdasági munka fő eszköze. Ez mérhetetlen károkat okozhat és gyengítheti a hatalom osztályalapját. Az üzemi demokrácia szervezésében, irányításában a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezetének, alapvető szerepük van Ez nyilvánul meg nálunk is a Lenin Kohászati Műveknél az üzemi tanács irányításában és működésében. Az üzemi tanács meghatározott hatáskörrel és működésére vonatkozó szabályokkal rendelkezik. Szakszervezeti bizottságunk feladata az üzemi tanács ülésének, napirendjének helyes megválasztása, illetve az erre vonatkozó javaslat megtétele az üzemi tanács részére. Az üzemi tanács nálunk a létrehozásáról szóló törvény figyelembevételével tevékenykedik, a dolgozók jogainak és kötelességeinek megfelelően tesz eleget a gazdasági vezetésben. Üzemi tanácsunk ellenőrzi vállalatunk gazdaságos működését, ezen belül a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, a minőségi ellenőrző szerv működését, a munkafegyelem betartását, a társadalmi tulajdon védelmét és az ezekre hozott rendelkezéseknek végrehajtását. AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSÉT sikeresebbé tette, hogy éves programterv alapján dolgozik és rendszeresen ülésezik. Természetes, hogy a siker előfeltétele az, hogy az előkészítésre nagy gondot fordítsunk. A gyakorlat nálunk az, hogy a napirendi pontok anyagát írásban készítjük el és az ülés előtt 8 nappal az üzemi tanács tagjainak megküldjük. Így lehetőség van arra, hogy a dolgozók is megismerjék a napirendre kerülő anyagot, azzal kapcsolatban véleményt alkothatnak és javaslatot tehetnek. Valamennyi ülés napirendje mellé határozati javaslatot adunk ki és ezzel is megadjuk a lehetőséget, hogy átgondolt, módosított javaslattal foglalkozzanak. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a hozott határozatok ne legyenek ellentétesek a fennálló rendelkezésekkel, törvényekkel, megfeleljenek az üzemi tanács törvényben biztosított jogköreinek. Az üzemi tanács ülésén hozott határozatok ismertetése, megszervezése a műhelybizottság, a bizalmiak, az üzemi tanács tagjai útján a szakszervezeti bizottság feladata. Természetesen még ezen javítanivaló van, mert akadnak olyan üzemrészek, ahol a határozat ismertetésének nem tesznek eleget, pedig erre a városi Pártbizottság 1961. szeptember 5-i határozata is nyomatékosan felhívja a figyelmet. Megállapítható, hogy az üzemi tanácsok létrehozásával fontős mértékben növeltük dolgozók jogait, a szakszerzetek hatáskörét, szélesítő aktivistáinknak táborát. L.‘ a fórumon a dolgozók évényesíthetik akaratukat és megismerhetik a gyárvezetés módszereit, problémáit. Működésük eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy általában eredményesen vontuk a munkásokat a vállalatok tervezési, termelési, továbbá bér, szociális stb. kérdéseknek kialakításában, illetve eldöntésében. Fő feladat ezen a téren, miként a termelési tanácskozásoknál is, az üzemi demokrácia általános feladatainak érvényesítése, mind az ülések napirendjének megválasztásában, mind az ülések tevékenységében, mind pedig a határozatok végrehajtásában. , AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA szélesítésére, a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek rendkívüli lehetőséget ad a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának gazdag anyaga. Feladatunk, hogy gondosan tanulmányozzuk és alkalmazzuk az üzemi demokrácia még szélesebb körű kibontakoztatásának érdekében mindennapos tevékenységünkben. Kucsmai József LKM szakszervezeti bizotts. szervező titkára Az üzemi demokrácia néhány kérdéséről