Diósgyőri Munkás, 1963. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Megvitatták az 1963. évi munkaprogramot az acélműi fiatalok Igen fontos feladatok meg­oldása vár az új esztendőben az acélmű KISZ fiataljaira is úgy a termelésben, mint a szervezeti életben. Ezekről a feladatokról aktíva­ ülésen már tárgyaltak a fiatalok. A beszámolót Nyilas Sándor csúcstitkár tartotta. Részlete­sen ismertette és értékelte az alapszervezetek 1962. évi munkáját, és megelégedéssel állapította meg, hogy néhány apró hiányosságon kívül, az alapszervezetek jó munkát végeztek, és kedvezően alakul­tak a KISZ által szervezett, és a termelést segítő mozgal­mak, úgy az ezekben való részvétel, mint a feladatok teljesítése tekintetében. Az aktíva-ülésen a fiatalok megvitatták az 1963. évi mun­kaprogramot is, és ezen belül a féléves munkatervüket. A résztvevők helyesnek és meg­valósíthatónak tartották a munkatervet, és el is fogad­ták. Elhatározták, hogy az 1962. évben végzett munka tapasztalatait hasznosítva kez­denek az idei feladatok meg­oldásához. Az aktívaülésen Czapáre Károly elvtárs, a nagyüzemi KISZ-bizott­­ság ágit. prop. titkára osztotta ki a legjobb munkát végzett KISZ-aktivák között a könyvjut­almakat. Véget ért az újítási kiállítás Bezárult a Bartók Béla Művelődési Ház filmszínházá­nak kiállítási termében rende­zett újítási kiállítás. A kiállí­tást, amelyben az 1962-ben be­adott legfontosabb újítások sze­repeltek, mintegy 650 látogató tekintette meg. Több tartós fogyasztási cikknek­­ csökkent az ára Az illetékes állami szervek — az 1963. évi tervről szóló kormányhatározatnak megfele­lően, a termelési tervekkel összhangban — 1963. január 1- től leszállítják néhány tartós fogyasztási cikk és egyéb tex­tiláruk árát, valamint a lakás­karbantartási szolgáltatások díját. A dolgozó nők háztartási munkáját megkönnyítő tartós fogyasztási cikkek közül a centrifugák és az elektromos padlókefélő gépek ára 30 szá­zalékkal, a varrógépeké 20 szá­zalékkal csökken. Leszállítják a motorkerékpá­rok, valamint a lemezjátszók árát is, az előbbiekét 20—25, az utóbbiakét 30 százalékkal. A női nylon harisnyák, vala­mint a női és a férfi habselyem között alsónemük 20 százalék­kal lesznek olcsóbbak. Az árleszállítás eredménye­ként a lakosság megtakarítása 1963-ban előreláthatólag meg­haladja a 300 millió forintot. , #00000 oooooooax •£ 9SoE ° Mo £ ° N* Y ° E ° K' Mint ismeretes, Kongóban már több hét óta újra zavargá­sok vannak. Csembe, a szaka­­dár tartomány vezetője, nem egyezett a központi kormán­­nyal, s állandó összetűzésekre került sor. Az összeütközések­nek, a fegyverropogásoknak az lett aztán a vége, hogy a köz­ponti kormány az ENSZ-hez fordult segítségért. Az ENSZ kongói csapatai meg is kezdték tisztogató akcióikat, amelynek az a célja, hogy Katanga tar­tományt, amelyet Csembe és hívei sajátítottak ki maguk­nak, a központi kormány ellen­őrzése alá helyezzék. Az ENSZ kongói csapatai eredményes munkát végeznek. Csembe, a szakadár tartomány vezetője elmenekült, s a leg­újabb hírek szerint a belgák uralma alatt levő bányaváro­sokban tartózkodik. Csembe elmenekülésével egyidőben az ENSZ-csapatok rádió­adáson keresztül felszólították a mint­egy 18 ezer főből álló csend­­őrséget, hogy ne harcoljon to­vább és­ csatlakozzon a világ­­szervezet erőihez. Közben Csőmbe is életjelt adott magáról. Az ENSZ-nek arra a törekvésére, hogy Ka­­tangát visszacsatolja a közpon­ti kormány ellenőrzése alá, az­zal válaszolt,­­ látva, hogy más lehetőség nem nagyon van hátra — hogy kész részt venni az ENSZ-ben, a Kongó­val kapcsolatos megbeszélése­ken. Reméljük, az ENSZ-csapatok beavatkozása meghozza a kí­vánt eredményt. A szakadár katangai tartományt sikerül visszacsatolni, sikerül Kongó központi kormányának ellen­őrzése alá helyezni. Az elmúlt héten köszöntöt­tük a nyugati félteke első sza­bad köztársaságát, a kubai né­pet negyedik születésnapja al­kalmából. Annak az országnak forradalmi népét és elhivatott vezetőit köszöntöttük, akik a legnagyobb imperialista hata­lom kiszolgálóit, Batista dikta­túráját győzték le, s magával a hatalommal is bátran szembe­­­szálltak. Azt a hős szigetország lakóit köszöntöttük, forradal­muk kivívásának 4. évforduló­ján, akik szembeszálltak az amerikai imperialisták aljas partraszállási kísérleteivel szemben, s visszaverték az el­lenforradalmárokból toborzott zsoldos csapatokat. Azt a hős népet köszöntöttük, amely Amerika tőszomszédságában sikerrel építi a szocializmust, s szembenéz a tőke éhes kitátott szájával. Világtörténelmi jelentőségű győzelmének 4. évfordulóján újabb sikereket, nagyszerű és példamutató győzelmeket kívá­nunk a hős kubai népnek. • Az új év alkalmából a Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság vezetői között távíratvál­­tás történt. A két nép vezetői, köztük Hruscsov és Mao Ce Tung elvtársak megelégedéssel fogadták egymás országainak elért eredményeit és hangoztat­ták, a két nép között a testvé­ri barátság 1963-ban újabb és újabb eredményekre fog vezet­ni. A két szocializmust építő nép vezetői további skerekben gazdag új évet kívántak mind a Szovjetunió, mind a kínai népnek, metsGr&ttr MüfwcAs újévi iMm Újévet köszönteni szép és kedves feladat, különösen, ha egy gazdag évet hagyunk magunk mögött. S egy még gazdagabb, még boldogabb év várományosai vagyunk. Az emberek ünnepi hangu­latban töltik a szilvesztert és az újévet, vidám és hangu­latos társaságokba gyűlnek, hogy az ó­évtől elbúcsúzza­nak és köszöntsék az újat, ez esetben az 1963-ast. De az ünnepi hangulat el­múltával önkéntelenül is a jövendő feladata jut az ember eszébe. Azok a kötelezettsé­gek, melyekkel majd az új esztendőt is vidámmá és boldoggá tesszük, hogy nap­jainkat elkísérjük a szilvesz­teri végállomásig, az újabb év köszöntéséig. Manapság sok nagy szó el­kopott már, s ha azt mond­juk­, hogy az 1963-as év né­pünk életében a legszebbik­­nek ígérkezik és egy nagyon gazdag, boldog — gondokt­­ól, bajoktól nem mentes — évet zárunk le, akkor ezek nagy szavaknak tűnnek, hol­ott ez a színtiszta igazság. Józan és alkotó hétköznap­jainknak köszönhetjük, hogy népünk az 1962-es évre büszkén gondol vissza, és bizakodva tekint az 1963-as­­ra. De hogy e bizakodás be­teljesüljön, ahhoz az szük­séges, hogy az új esztendő­ben, az ó-hoz hasonlóan, sőt a követelmények szerint job­ban dolgozzunk, még jobban felszabadítsuk alkotó ked­vünket, s a nagy társadalmi összefogás eddigi szép példá­jához hasonlóan építsük ön­magunknak, népünknek szebbé és gazdagabbá az or­szágot. .4 Vili. pártkongresszus után — ismerve annak hatá­rozatait — a jó útmutatás, a töretlen vezetés biztosítva van mindehhez. Népünk pe­dig már számtalanszor be­bizonyította alkotó erejét, ezért haladhatunk tovább sikeresen az új esztendőben is a szocializmus építésének útján. Fejlesszük tovább a szocialista munkaversenyt (Folytatás az 1. oldalról.) brigád címért versenyző brigá­dok fejlődéséről beszélt. El­mondta, hogy a brigádok fejlő­dése a szocialista címért való versenyzés nyom­án elsősorban abban mutatkozik meg, hogy nemcsak a termelési felada­tokra vonatkozó vállalásaik tel­jesítésére összpontosítják ere­jüket, hanem különös gondot fordítanak a kulturális vonat­kozású vállalások teljesítésére, a szakmai és politikai tovább­képzésükre is. A szerződések megkötésénél — mondotta Pásti elvtárs — a társadalmi és gazdasági­­ veze­tők legtöbb helyen megfelelő támogatást adnak a brigádok­nak. Sajnos a szerződésekben foglaltak végrehajtásának se­gítése, azok rendszeres kiérté­kelése még mindig sok kívánni­valót hagy maga után. Hiá­nyosság tapasztalható még több brigádnál a naplók rendszeres vezetésénél, és a szakmai to­vábbképzés sem biztosított mindenütt. A szocialista bri­gád címért folyó versenyben mintegy három­ezer brigádja van olyan, akinek rendszeres szakmai továbbképzése nincs megoldva. A szakmai továbbképzés­sel kapcsolatosan beszédének további részében javasolja, hogy alkalmazzák azt a mód­szert, amely az acélműben, a durvahengerműben és a fi­nomhengerműben már jól be­vált, ahol a műszaki vezetők, a szocialista brigádok tagjainak szakmai továbbképzését úgy biztosítják, hogy részükre kis kézi­könyvet írnak, s amelyből a dolgozók szakmai ismeretei­ket bővíthetik. Ebb­ől a könyv­ből azok a brigádok vizsgáznak az üzemvezetés által szervezett bizottság előtt, akik más szak­mai továbbképzésben nem vesznek részt. Ez a kezdemé­nyezés igen dicséretre méltó, és minden bizonnyal a többi gyárrészlegnél is alkalmazni fogják majd. A továbbiakban a kiváló dol­gozó, a kiváló üzem és a kiváló gyárrészleg címért folyó ver­senyről és a különféle ifjúsági versenyformákról beszélt. Is­mertette a gyár nődolgozóinak e versenyben való helytállását, majd az újítási mozgalom hely­zetéről beszélt. Itt a legfőbb hi­ányosságként az újítások ügy­intézését említette, mint általá­nos panaszt, hogy a gyárrész­legeknél nem megy eléggé ak­tívan az újítások feletti dön­tés és azok elbírálása. Beszéde végén az 1963-as év legfontosabb terveiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy magasabb szintre kell emelni és tartalma­sabbá kell tenni a gyárban a szocialista munkaversenyfor­mákat. Ezt az eddigieknél még hatékonyabban kell a termelé­kenység növelése, a műszaki fejlesztés, az önköltségcsök­kentés, a program szerinti gyár­tás és kiszállítás eszközeként felhasználni. Ebben az évben tovább növekedtek azok a terv­feladatok, amelyeket a gyár kollektívájának kell elvégezni és ennek teljesítéséhez feltétle­nül szükséges a szocialista munkaverseny helyes és jó al­kalmazása, tartalmasabbá téte­le. A legfontosabb feladat az, hogy év elejétől kezdve folya­matos és ütemes termelés, va­lamint kiszállítás legyen. Nem lehet helyeselni azt, hogy az év utolsó hónapjaiban megfeszí­tett erővel dolgozik a gyár az évközbeni lemaradások beho­zásáért. Meg lehet teremteni a munkaverseny jó irányításával a nyugodt és biztonságos gaz­dasági termelést. Biztosítani kell a tervek rendszeres ismer­tetését is, és azokat a dolgozók­kal meg kell vitatni, ki kell vé­­leményüket kérni, helyes ja­vaslataikat fel kell karolni és minél előbb bevezetni. Rend­szeresen meg kell vizsgálni az elért eredmények mögött a dol­gozók egyéni teljesítményét és az értékeléseknél törekedni kell a konkrét, névre szóló dicsére­tekre, amellyel elősegíthetjük dolgozóinkban a feladatok megoldásához szükséges javas­latok kibontakozását. A beszámolót követően a fel­szólalók, a gyár műszaki veze­tői, a szocialista brigádvezetők és brigádtagok és szakszerveze­ti aktívák többsége hasznos ja­vaslatokat tettek a szocialista munkaverseny színvonalának emelésére és tartalmasabbá té­telére. A KONGRESSZUS TÜKRÉBEN A kulturális forradalom eredményei, művelődéspolitikai feladataink . A SZOCIALISTA TÁRSA­­­DALOM FEJLŐDÉSE igen­­ sokban függ a tömegek tuda­­­­tosságától, általános és szak­mai műveltségének színvona­­­­lától, a szakemberek számától­­ és tudásától, — állapította meg­­ Kádár János elvtárs, pártunk i VIII. kongresszusán. S ez való­ban így van. Csak az a nép építheti sikeresen a szocializ­must, amelynek minél több szakképzett kádere van, a­­ dolgozók magasfokú általános­­ és szakmai műveltséggel ren­­­­delkeznek. Ha a számadatok tükrében nézzük e megfogalmazást, megállapíthatjuk, hogy Ma­gyarországon óriási fejlődést értünk el ezen a területen. Hogy csak mást ne említsünk, a közoktatásunk rohamosan fejlődött. 1938-ban a VIII osz­tálynak megfelelő iskolát csak 34 ezren, 1962-ben 140 ezren végezték el. A középiskolások száma 38-at véve alapul 52 ezerről 187 ezerre emelkedett. Az egy­etemi és főiskolai hall­gatók száma is örvendetesen javult. 1938-ban mindössze 11 ezer 200 fiatal végezte el az egyetemet, most pedig 22 ezer országunkban az egyetemet és főiskolát végzettek száma. Olyan óriási lépést tettünk meg, hogy Európa legfejlet­tebb kapitalista országaival állunk egyvonalban, nem be­szélve az esti és levelező okta­tás rendszeréről, amely a tőkés országokban szinte ismeretlen. S ha e számokat vizsgáljuk, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezeket az eredményeket a Horthy-korszak mély elma­radottságából elindulva értük el, hogy a felszabaduláskor még 600 ezer analfabéta volt hazánkban. Igen örvendetes tény az is, hogy az új szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érett­ségi vizsgát, végzi el az egye­temet. Így van ez nálunk a diósgyőri gyárakban is. Külö­nösen a fiatalok körében van ez így, akik a KISZ-en belül bekapcsolódtak a „Szerezz egy fokkal magasabb műveltséget” mozgalomba. A dolgozók nagy számú továbbtanulásának az eredményeként ma már az is­kola nemcsak a gyerekek, de a felnőttek továbbtanulásának is otthona lett. Országosan az 1961—62-es tanévben több mint 218 ezer felnőtt tanul. Dolgozóink, hogy tanulnak, ez igen helyes dolog, s nem is képzelhető el másképpen, mert hiszen a fejlődés parancsa ez. Manapság egy üzem, intéz­mény, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet vezetője, funkcionáriusa a nap minden órájában műszaki, gazdasági, tudományos, agrotechnikai problémákkal találja szembe magát. S ha a vezetők, funk­cionáriusok nem akarják ma­gukat a passzív szemlélő sze­repére kárhoztatni, teljes fel­­készültséggel kell részt ven­­niük a gazdasági problémák megoldásában, önálló véle­ményt kell alkotniuk a fel­merülő kérdésekben. ÜZEMI MUNKÁSAINKNAK az egyetem, a technikum el­végzése nem csekély feladat. A mai nehéz tananyag sikeres elsajátítása a csak tanulással foglalkozó ifjaknak is igénybe veszi energiáját. Mennyire ne­héz tehát az olyan javakora­beli embereknek, akik időben már távol vannak korábbi is­koláitól, napi munkájuk mel­lett vállalják ezt a nagy erő­feszítést. És dolgozóink vállal­ják ezt a megfeszített munkát. Különösen vállalják a szocia­lista brigádtagok, akik „a szo­cialista módon dolgozni, tanul­ni” jelszót tűzték ki maguk elé. A közoktatás rohamos fejlő­dése mellett kialakult és gyor­san fejlődött az iskolán kívüli népművelés egész hálózata is, főként a művelődési ottho­noké és a könyvtáraké — tud­tuk meg pártunk VIII. kong­resszusának anyagából. A nép tanulási vágya olyan új műve­lődési formákat hív életre, mint a munkás és a termelő­szövetkezeti akadémiák. Ná­lunk a diósgyőri gyárakban is nagy sikerei vannak a munkás­­akadémiáknak, s több százan képzik magukat ezeken to­vább. Jelentősen megnőtt or­szágszerte az érdeklődés a vi­lágnézeti, a szakismereteket gyarapító és művészeti irodal­mi ismereteket bővítő előadá­sok iránt is. Országosan 1958- ban több mint 4 millió, 1961- ben pedig már 7 millión felüli hallgatója van az üzemekben és a falvakban tartott ismeret­­terjesztő előadásoknak. S ha ilyen vonatkozásban nézzük gyáraink ténykedését, öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy mi is megtettük a magunkét, s egyre több azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik vala­milyen tanfolyamont, előadá­son tovább képzik magukat. Igen szép eredményt értek el művelődési otthonaink is. A Bartók Béla Művelődési Ház és a Szinvavölgyi Művelődési Ott­hon gazdag programmal, szó­rakozási lehetőséggel tanítja, neveli dolgozóinkat, nyújt szó­rakozási lehetőséget a fiata­labbaknak. Ami pedig a könyvtárainkat illeti, ma már szinte nincs olyan üzem, gyárrészleg, amelynek a nagy­­központi könyvtár mellett ne lenne külön kiskönyvtára is, ahonnét a dolgozók a legkülön­bözőbb könyveket hordják ki és olvassák el. A KULTURÁLIS FORRA­DALOM EREDMÉNYEIT mér­legelve örömmel állapíthatjuk meg, hogy társadalmunk életé­ben rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. Mind­inkább közvetlen termelőerővé válik és nagy szerepet játszik a társadalmi tudat formálásá­ban és a műveltségi színvonal emelésében — állapította meg Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójában. 1961. évi ada­tok szerint az országban 137 önálló kutató intézetben 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutató helyen folyt a tudományos kutató munka. De ezen túlmenően komoly kuta­tó munka folyik gyárainkban, üzemeinkben is. S e kutató munkából a diósgyőri gyárak műszaki vezetői is sikeresen kivették és kiveszik részüket. A tudatformálást jelentősen elősegítették­­ az elmúlt évek alatt az irodalomban és művé­szetben elért eredményeink is. Mint ahogy a kongresszus is megállapította az irodalomban és a művészetben is erősö­dött a szocializmus eszméit valló, értő meggyőződéssel küzdő, társadalmi felelősséget vállaló művészek tábora. Pezs­gő élet, alkotó munka folyik a művészetek minden ágában, a képzőművészeti, zenei, irodal­mi, színházi életben. PÁRTUNK VIII. KONG­RESSZUSA tehát megállapí­totta, hogy a kulturális forra­dalom területén igen szép eredményeket értünk el. Ami­kor ezt megállapította, egyben felvázolta további művelődés­­politikai feladatainkat is. Dol­gozóink megértették a művelő­dés­politikánk lényegét, azt, hogy a tanulást, a szakmai mű­veltséget, a tudományt nem lehet szétválasztani a ter­meléstől, mert csak az az or­szág tudja eredményesen épí­teni a szocialista társadalmat, amelyben egyre inkább kimű­velt emberek dolgoznak, amelyben meg van a lehetőség a tudomány tovább folytatásá­ra, a műveltségi színvonal állandó emelésére. Asszonyok értekeztek December 31-én reggel a durvahengermű csiszoló üze­mében dolgozó Snacner István­ná munkacsapata megbeszélés­re ült össze. A 15 tagú női bri­gád az év utolsó napjának reg­gelén értékelte egész éves munkáját. A Snacnerné vezette női brigád az 1962-es évben kiváló munkasikerekkel dolgozott, s a megbeszélésen arról is szó esett, hogy az új esztendőben ezt az eredményt hogyan tud­nák fokozni. tstö, Himzi# Eredményekben és sikerekben gazdag boldog új évet, jó erőt, és egészséget kiván valamennyi dolgozójának a Lenin Kohászati Művek a Diósgyőri Gépgyár vállalatvezetősége, pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága, IVntananco pq k I.S7 Kí­­ nf lannru­m am m

Next