Diósgyőri Munkás, 1964. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-07 / 27. szám

X iiiiimmiiiiiiiiiiHiiiEiiiiiiiimiimmmiuiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiuiiiiiis' — Bemutatjuk: Gulyás Jenő esztergályost. (Fotó: Kurucz) = A DIÓSGYŐRI NAGYÜ­ZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Ára 50 fillér 1964. július 7. n VII. évfolyam 27. szám- A fejlődésben nem szabad megállni: Tanulni kell! A kimutatásokat, statisztikai adatokat tartalmazó dosszié egyik oldalán a következőket olvashatjuk: „A Diósgyőri Gép­gyárban 3800 dolgozó nem ren­delkezik általános iskolai vég­zettséggel.” Elgondolkoztató számadat. A vállalat dolgozóinak több mint egyharmada nem végezte el az általános iskolát. A kimutatás­ban szereplők közül megköze­lítően ezren az idősebb korosz­­tályhoz tartoznak — ötven éven felüliek. A többi 2800 dolgozó életkorát és iskolai végzettségét tekintve a statisz­tikai adatok erősen megoszla­nak. Vannak tizenhat évesek, akik csak hat-hét osztályt vé­geztek, és találhatunk a kimu­tatásban olyan 30—40 éves dol­gozókat, akiknél iskolai vég­zettségként három-négy elemi van feltüntetve. A Gépgyárban hatvanöt analfabétát tartanak számon. A vállalat kultúrnevelési bi­zottsága részletes programot dolgozott ki az általános isko­lát nem végzett dolgozók isko­láztatására: a jövőben megte­remtik annak a lehetőségét, hogy az I—II., a III—­V. és az V—VI. osztályokat az üzemi dolgozók egy év alatt végez­hessék el. Előkészítő tagozatot is indítanak a 40 éven felüli, hat osztályt végzett dolgozók számára. Ezen a tagozaton nem kötelező vizsgázni. A dolgozók a műszakoknak megfelelően hetenként kétórás előadáson vesznek részt, és a tanulmányi év végén erről igazolást kap­nak. Ezt az igazolást a Gép­gyáron belül úgy tekintik, mintha bizonyítvány lenne, de ennek alapján a középiskolai tanulmányokat megkezdeni nem lehet. Aki a tanultakról bizonyítványt akar szerezni, a tanév végén vizsgát tehet. A kultúrnevelési bizottság felmérése szerint a Diósgyőri Gépgyárban 1973-ig minden dolgozó elvégezheti az általá­nos iskola nyolc osztályát. A program meghatározza: ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha a Gépgyárból évente 350—400 dolgozó jár általános iskolába. Az elmúlt esztendőben mind­össze 160 gépgyári dolgozó tö­rekedett arra, hogy elvégezze a nyolc osztályt Ebben az évb­en tehát a két­szeresénél is többre kell emel­ni az általános iskolába járó dolgozók számát. Jelenleg szé­leskörű agitációs munka folyik —­ a műhelybizottságokon, a pártalapszervezeteken és KISZ- alapszervezeteken keresztül — dolgozók között, hogy minél többen jelentkezzenek az álta­lános iskola elvégzésére. A múlt évben készült statisztikai kimutatás szerint az F-egység­­ben 410, a TMK-ban 350, az Sz- és E-egységben 260, a H- egységben 280, a C-egységben 150 olyan dolgozó van, aki még nem végezte el a nyolc osz­tályt. Ezekben az egységekben különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy minél töb­ben fejezzék be félbeszakadt általános iskolai tanulmányai­kat. Bízunk benne, hogy a Diós­győri Gépgyár általános isko­lát nem végzett dolgozói is megértik: a fejlődésben nem szabad megállni, tanulni kell!­ ­ "i— P. Cs. M­ásfél percért ? Egy héttel ezelőtt, hétfőn délben, műr szakváltáskor tör­­tént. Az emberek áradata már megindult az 1-es kapu felé, amikor lassú mozgású szerel­­vény tolatott az utat kérészte,­ző sínpárra. Az emberek egy­részt­ megállt, s türelmesen várta, hogy a kocsisor áthalad­­jon. Nem így a sietősebbje. Egyszerre tízen, tizenöten is felugrottak a mozgó vagonokra, hogy a túlsó oldalon lelépve, egy perccel hamarább érjék el a kaput. Tudjuk, hogy műszakból mindenki siet haza. Mindenkit vár otthon az ebéd, s hozzátar­tozói. De éppen ezért kellene még jobban vigyáznia magára mindenkinek! Meg a mozgó vonatról fel, s leugráló embe­rek életüket veszélyeztetik. S mindezt pontosan 1 perc és 32 másodperc időnyerésért... S ami a legszomorúbb, a ko­csikon szolgálatot teljesítő vasutas ahelyett, hogy meg­akadályozta volna a felelőtlen ugrálást, szótlan egykedvűség­gel tűrte. Ezúttal szerencsére nem tör­­tént baleset. De könnyen vég­ződhetett volna halállal ez a „hivatalosan engedélyezett” ugrálás. S mindez miért? Más­fél percért. Úgy látszik, van akinek megéri. Vita a társadalombiz­tevékenységről A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa meghallgatta és megvitatta az elnökség be­számolóját a szakszervezeti szervek által végzett társada­lombiztosítási tevékenységről és a megye egészségügyi hely­zetének­ néhány problémájáról. A határozat megállapítja, hogy az új, korszerű ipari és egészségügyi létesítmények egészségesebbé tették a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit. Egyre bővülnek az egészségügy személyi, tárgyi és anyagi lehetőségei is. A dolgo­zók jogos igényeinek kielégí­tésére felelősségteljesebben, hatékonyabban és gyorsabban intéződnek a társadalombizto­sítási ügyek. Ugyanakkor évről évre nőtt azoknak az aktíváknak a száma, akik­ a munkahelyeken társadalmi munkában végzik a társa­dalombiztosítási feladatokat. Mindezek elősegítették az élet­­színvonal rendszeres emelke­dését A határozat több pontban rögzíti az SZMT Elnökség fel­adatait, mely többek között kimondja: felül kell vizsgál­ni azokat az iparágakat, amelyeknél a táppénzszint az országos átlag felett van. Emellett hozzáértő szakembe­rek bevonásával, felül kell vizsgálni azokat a munkaterü­leteket, melyek az egészségre ártalmasak, és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére, vagy csökkentésére. A megyebizottságoknak felül kell vizsgálniuk azokat az üzemeket, intézményeket, ahol a táppénzszázalék ma­gas, s negyedévenként tervszerűen ellenőrizni kell a vállalatoknál elkészített egészségügyi, mun­kásvédelmi és munkásellátási komplex­ tervekben foglaltak végrehajtását. Gondoskodni kell az alkoholizmus elleni küzdelemnek az alapszervek­nél történő megszervezéséről. A szakszervezeti bizottsá­goknak gondoskodniok kell a SZOT Elnökség határozatainak maradék nélküli végrehajtásá­ról. Mind több és több dolgo­zót vonjanak be a beteglátoga­tásba. Az üzemtől távoleső betegek meglátogatására kér­jék fel a szakmaközi bizottsá­gokat. A beteglátogatás a bizalom jegyében történjen, jobban érvényesítsék a segélyezési munkában a segítőszándé­kot. Kérés helyett növekedjék a beteglátogatók és bizalmiak javaslatra történő segítség­­adás. Küszöböljék ki munká­jukból az „egyenlősdi” elvet. A határozatok végrehajtása folyamatban van, s reméljük, hogy hamarosan valamennyi fontos határozat meg is való­sul. A SZOT Elnöksége határozatainak szellemében Eredményesen zárult első félév a „C’ -egységben az Az alapanyag még mindig nem kifogástalan Ezekben a napokban vala­mennyi üzemben összesítik a félévi eredményeket. Kimuta­tások, statisztikák halmaza rögzíti az év első hat hónapjá­nak számszerű eredményeit. A vasúti keré­kpár-egység terme­. A számadatok százalékos ér­ül­telmezése szerint a C-gyáregy­­­­ség befejezett termelési tervét 1­0,7 százalékkal, export tervét 2 pedig 22,6 százalékkal túltel­­­jesítette. Erről a dicséretes 2 munkáról beszélgetünk Nagy 2 László elvtárssal, az egység 2 vezetőjével.­­ — Megítélésem szerint. 2 ezekben az eredményekben lesi értéke mellett a követke­ző számot olvashatjuk: Fél­éves tervét 1 146 000 forinttal túlteljesítette. Az előirányzott 23 602 OOO forint értékű export­terv helyett, 33 292 700 forint értékű gyártmányt szerelt készre, nagy része van a helyesen ki­alakított brigádversenynek — mondja Nagy elvtár­s. Az egység szinte valamen­­­nyi dolgozója szocialista, il­letve munkabrigádba tömö­rült, így az idősebb szakmun­kásoknak még több lehetősége van arra, hogy a fiatal, né­hány éves segédeknek átadják tapasztalataikat — Melyik brigád dolgozott a legeredményesebben ? *— Nehéz ezt meghatározni. Talán tize­nestenként néhány brigádot mégis megemlíthet­nénk. A motorvonat-csoport­nál az elmúlt félévben Ho­­monnai István szocialista bri­gádja dolgozott kiemelkedően. Közöttük vannak esztergályo­sok, lakatosok, akik nagyon fontos műveletet, a tárcsák tengelyre sa­jtolását végzik. Idős Liptai Béla szerelő-bri­t termelésiben ugyan jelen­tős javulás tapasztalható, de a s­elejt alakulásáról ugyanez már nem mondható el. A meg­munkálási selejt az össz-ter­­melési értékhez viszonyítva, mintegy 0,25—0,30 százalék. Ez a százalékos arány még jó­nak mondható, de az anyag­­selejtnél tapasztalt helyzet már nem. A HK- és a DAX- típusú vasúti kerékpárok ab­roncsainak selejthányada meg­haladja a 10 százalékot. Ez rendkívül magas, és a jövőben feltétlenül arra kell törekednie az alapanyaggyártó vállalat­nak, hogy lényegesen javítsa termékeit. Az anyagselejt ugyanis a termelő üzemek­ben rendkívül sok forgácsolási kapacitást köt le és ez mind kárbavész, mert az anyaghibás alkatrészek nem szerelhetők. A C-egység műszaki vezetői számba vették a második fél­éves munkát is. Előre meg­határozott program szerint gátlja a vagonsori részen vég­zett dicséretes munkát. Juhász Sándor karusszeresztergályos brigádja kulcspozíciót foglal el a forgácsoló részlegben, a tárcsák és abroncsok meste­rei. Nagy feladat hárult rájuk. A brigádok munkája mel­lett, az elmúlt hat hónapban a termelésirányítás közvetlen szerveinek is számottevő fel­adatot kellett elvégezni. A közvetlen irányítók — a mű­vezetők — nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy féléves szinten jó eredmények szület­tek. A munka ésszerű, gyors megszervezése, a legcélraveze­tőbb munkafázis kiválasztása és bemutatása, — mind az ő feladatukhoz tartozik Egy művezetőnek sokoldalúan kell ismerni a szakmát, és nemcsak a gyakorlati megoldásokban kell jártasnak lennie, hanem az elméletben is. A C­ egyset­ben dolgozó Varga István és Hegedűs László művezető a közelmúltban végezte el a technikumot. Malecz Béla mű­vezető a Gépipari Technikum levelező tagozatának negyed­éves hallgatója. Munkájuk so­rán nagyon sokszor jó hasznát vették elméleti tudásuknak és a gyártás folyamán gyümöl­csözően kamatoztatták, végzik a gyártás fázisait. Munkájukban fennakadást je­lent,­ hogy a Lenin Kohászati Művektől nem kapták meg idő­ben a motorvonatokhoz szük­séges GOSZ-tengelyeket Eze­ket az alkatrészeket külön-kü­­lön ellenőrzik, szilárdsága, sza­kítása próbának vetik alá. • Az anyag vizsgálata kétségkívül elég­ hosszadalmas, de mégsem szabadna annyira elhúzódnia, hogy határidő-elcsúszást ered­ményezzen. Hol késnek a tárcsák és a gyűrűk? A gumírozott kerékpárok gyártási menete rendkívül ne­hézkes. A szükséges anyag már megérkezett a gyárba, a tárcsák, az abroncsok és gyű­rűk kovácsolását már elvégez­ték, a megmunkálás és a sze­relés mégis akadozik. Szinte hihetetlennek hangzik, azért van probléma e gyártmányok készítésénél, mert nem tudják a MEO-nál a próbavételi műveleteket megfelelő időre elvégezni. A kovácsolási mű­veleteket már májusban befejezték, a próbázási műve­leteket azonban még most sem. Normális körülmények között a próbavételi művelete­ket 10 nap alatt kellene el­végezni. A gumírozott kerék­párok gyártását már május­ban meg kellett volna kezde­ni. A Fővárosi Villamosvasút fejlesztési tervében az új sza­badalom alapján készült ke­rékpárok jelentős helyet fog­lalnak el. A gépgyári minő­ségellenőrzési főosztálynak mi­előbb meg kell találni azt a megoldást, amellyel a próba­vételi műveleteket kellő idő alatt el tudják végezni. Az ab­roncsok átvételénél nincs kü­lönösebb baj, csak a tárcsák és a gyűrűk ellenőrzése húzó­dik el túlságosan. Az egység vezetői derűlátó­ak és abban bíznak, hogy az említett problémák hamarosan megoldódnak. Puskás­­ Csaba A brigádverseny: lendítőerő Sok az anyagselejt Készül a forma

Next