Diósgyőri Munkás, 1964. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-10 / 45. szám

1961. november 10. vA^óV# iivespolc 0forge Amado: A HOLT TENGER Milyen az élet a csodála­tos és veszedelmes tenge­ren? Ez az alaphangja Ama­do regényének. Emberi sor­sok, tengerész szerelmek szövődnek a könyv lapjain. Az Atlanti óceán egyik vakmerő és legendás hírű hajójának és feleségének lenyűgözően szép, majd tragikus történetével ismer­kedhet meg az olvasó. Egy forró egzotikus környezet egyszerű lakóinak, a halász­bárkák borostás arcú, min­den veszedelemmel szembe­néző embereinek küzdelmes hétköznapjai tárulnak elénk. A legendákban és mondákban hívő egyszerű tengeri halász küzdelmei­nek művészi megrajzolása ez a könyv. Amadó a portugál élő iro­dalom legjelesebb képvise­lője. Regényének pergő cse­lekménye során és jellem­­ábrázolásán keresztül meg­ismerteti az olvasót a nyo­morúságos brazil tengerpar­ti élet tipikus alakjaival. Az életveszély útjait járó halásszal, a bővérű prosti­tuálttal, a kegyetlen szívű hajósgazdákkal, a pillanat­nyi szerencse lovagjaival, útszéli csavargókkal. A Lenin-békedíjjal kitün­tetett író „Holt tenger” cí­mű regényét méltán sorol­ják a legjobb realista alko­tások közé. Berkesi András: JÁTÉK A TISZTESSÉGGEL Fiatal lány áll a regény középpontjában. Megkapó, szuggesztív elbeszélésben ke­rekedik a regény cselek­ménye. Két szerelem tör­ténete adja a keret­játékot. Az érzelmi kapcsolatok azonban jóval többet mon­danak egyszerű, megszokott szerelmi viszonynál. Első választottja élete útját ket­té­törte a történelem. Az 1956-os ellenforradalom gyil­kos golyója oltotta ki éle­tét. Megkapó képsorok elemi erővel idézik ezeket a na­pokat. Az egyszerű embe­rektől egészen az értelmi­ségiekig széles skálán mély­reható igazságkereső képe­ket rajzol Berkesi. Morális problémákat bon­col, de közben a társadal­mi igazság megvilágítását helyezi előtérbe. Egyéni sorsok, megfeneklett életek, előretörő ambíciók mind belekerülnek az író látóme­zőjébe. Az 1956. óta eltelt idő fontos embereket érin­tő kérdéseire ad választ re­­gényhőseinek jellemrajza és a cselekmény szálainak ki­bontása során. Foglalkozik a személyi kultusz elleni harccal éppúgy, mint az iparátszervezéssel és a gaz­dasági vezetés sokrétű, nagy felkészültséget igénylő munkájával. Fordulatos cselekmény­szövés, drámai feszültség, szenvedélyes igazságkeresés jellemzi Berkesi Andrásnak ezt a jól jelenített, olvas­mányos regényét. p. cs. DIÓSGYŐRI MU­NKÁS Mit nézzünk, hallgassunk ? November 16-án, a Miskolci Nemzeti Szín­ház ifjúsági irodalmi együttese „Borúra de­rű" című műsorával szerepel a művelődési házban. A műsorban versek, drámarészletek, sanzonok és monológok hangzanak el. A szerep­lő művészek kedvenc számaikkal lépnek a diósgyőr-vasgyári kö­zönség elé. Ady, Babits, Szép Ernő, Anouille, Georges Gershwin és más, kedvelt szerzők művei Balogh Emese, Dobos Ildikó, Telessy Györgyi, Pákozdi János, Gondy György és Dob­­ránszki Zoltán tolmá­csolásában elevenednek meg. Zongorázik Herédi Éva. „Magyarok a Nagy Ok­tóber viharában” cím­mel történelmi emlék­műsort rendez a műve­lődési ház a Nagy Ok­tóberi Szocialista For­radalomban részt vett magyar internacionalis­tákról. Ezen a műsoron megelevenedik a ma­gyar hadifogoly-mozga­lom akkori történelme. "Versek, napló- és levél­töredékek hangzanak el a történelmi emlék­műsoron. Személyes emlékezések is lesznek. Korabeli hadifogoly­forradalmi dalokat is hallhat a közönség. Az est előadója dr. Deák Gábor. Közreműködik a művészegyüttes kórusa. A művelődési ház a ve­teránokat és a fiatalo­kat egyaránt elvárja a november 13-án fél 7-kor kezdődő műsorra. A Vasas Klubban no­vember 26-án kerül megrendezésre az a be­szélgetés, amelyen részt vesz Barláné, Nagy Magda, a Filmtudomá­nyi Intézet igazgató he­lyettese. A fél 3-kor kezdődő beszélgetésen az irodalom és film kapcsolatáról, valamint a magyar filmművészet helyzetéről esik szó. Ebben az esztendőben kerül sor a IV. Diósgyőri Műszaki Filmfesztivál­ra. November 23-ára, hét­főn rendezik meg az immár hagyományos filmfesztivált. Az elő­adások időpontja dél­előtt 10 óra, délután 14 óra 30 és este 6 óra. A diósgyőri filmfesztivá­lon a budapesti nemzet­közi műszaki tudomá­nyos filmfesztivál válo­­gatott anyaga kerül be­mutatásra. Az érdeklő­dők angol, luxemburgi szovjet és svájci filme­ket láthatnak a IV. Diós­győri Műszaki Filmfesz­tiválon. Bihari 200 esztendeje szüle­tett Bihari János és La­­votta János, a híres ma­gyarnóták és verbunko­sok szerzői és előadói. Bihari János, a cigány származású, magyar ze­neszerző és hegedűmű­vész 1802-ben alakítot­ta meg Pesten, később nagyhírűvé vált együt­tesét. Az 1811-i ország­­gyűlésen, Pozsonyban muzsikált nagy siker­rel. Röviddel nagysike­rű pozsonyi szereplése után Béc­sbe ment, és itt is sikert aratott. 1822- ben Diszt Ferenc is hal­lotta játékát Pesten, és elragadtatással emléke­zett meg róla. Bihari János a reformkor nem­zeti irányú zenéjének, a verbunkosnak kiemel­kedő képviselője. T­eű­­veiben magyar népdal­elemekre is támaszko­dott. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal a magyar zenei romanti­ka „virtuóz­ triászát” al­kotja. 1827-ben halt meg­ Lavotta János, akár­csak Bihari, zeneszerző és hegedűs volt. 1792— 1793-ban,­­mint zene­­igazgató működött a pestbudai magyar szín­társulatnál. 1802— 1804-ig pedig a kolozs­vári színháznál dolgo­zott. A Kolozsváron el­töltött évek után, ván­dorútra kelt. Élete utol­só éveiben Debrecenben telepedett le, és kotta­­üzletet nyitott, ő is a „virtuóz-triász” tagja, Biharival és Csermákkal együtt. Igen nagy kép­viselője a verbunkos zenének. Lavotta kísé­relte meg elsőnek na­gyobb és átfogóbb nyu­gati formában feldol­gozni a verbunkost. Főbb művei: Insurgens­­nóták, Szigetvár ostro­ma. Az égi háború. La­votta János 1820-ban halt meg. Születésük 200. évfor­dulójának tiszte­ltére, népi zenekari hangver­seny lesz a Bartók Béla Művelődési Házban. A november 20-án este 7 órakor kezdődő műsort Béres Ferenc közremű­ködésével tartják meg, de a művelődési ház művészegyütteséből is fellép két szólista. A né­pi zenekari műsort né­hány táncszám teszi még változatosabbá, szí­nesebbé. Ez a műsor is­métlődik meg december 8-án Tálly­án, Lavotta síremlékének avatásán. — ny — p _ és Lavotta-est A MOST BEMUTATOTT olasz film szakított a hagyo­mányos játékfilm dramatur­giával, felépítését tekintve a cinéma verité módszereivel közelíti meg a témát. Miről is szól a velencei filmfesztivál Arany oroszlán díjával kitün­tetett film? Olaszországban fantaszti­kus méreteket öltött a telek­­vásárlási és házépítési speku­láció. Az újságok szinte na­ponként lepleznek le egy-egy nagyobb­­ izelmet, rávilágítva, hogy a kizsákmányolás „új formát” öltött Olaszország­ban; a sok gonddal járó gyár­­telepítés, gyárépítés és üze­meltetés helyébe lépett a „la­káskalózkodás". A legújabb olasz film a lakáskalózok ma­nipulációiról, s ezeknek tá­­mogatóiról szól. A film tulaj­donképpen egy politikai per­irat még közelebbről tekint­ve, Nápoly város tanácsának „lefilmezett” vitája. A film izgalmas képsorok­kal indul; egy új bérpalota építése során összedől a szom­szédos, évszázados, régi épü­let, két halottat és egy sebe­sültet hagyva a romok kö­zött. A városi tanács balolda­li képviselőinek sürgetésére bizottságot alakítanak az ügy kivizsgálására, mert a háttér­ben jobboldali képviselők és a város támogatása húzódik meg. Érthető, hogy a jobbol­dal mindenáron homályba akarja burkolni a katasztrófa részleteit és a felelősök sze­mélyét. A baloldalnak sikerül kiderítenie a tettest Eduardo Nottola építőmágnás szemé­lyében, aki maga is politikai babérok felé tör; szeretne a városi tanács képviselője len­ni. Pokoli manőverek árán terve sikerül is. A film ezzel azt is igazolja, hogy az olasz közélet rákfenéje ,a korrupció, a pénzmágnások szövetkezése a becsületes emberek ellen. A FILMET Francesco Rosi rendezte, a főszereplők sorá­ban mindössze két hivatásos színészt találunk, a rendező ezzel is érzékeltette „társadal­­masító” szándékát. Piero Pic­­ciani sodró zenéje mindvégig fokozta a politikai viták mé­lyén meghúzódó izgalmat. A szokásos értelemben vett „mo­ziizgalom” ugyan hiányzott a Kezek a város felett című filmből, de kárpótolta a né­zőt a mai olasz valóságra jel­lemző szenvedélyes politikai harc megjelenítése.­ ­ P­­­I — Kezek a város felett Böng­észés közben. Fotó: Szigetvart ✓ FOTOSAROK Gazdag programot ígér a Művelődési Ház A Bartók Béla Műve­lődési Ház szeptember­ben kezdte az új évadot. A népművelés területén pontosan kidolgozott program szerint folyik a munka. Az év végére várható 6500 beiratko­zott könyvtári olvasó­létszám felemelése az egyik cél. Szeretnék, ha az évad végére 7200 len­ne a könyvtárba beirat­kozottak száma. Jelenleg 22,4 százalékos az olva­sottság a két gyár létszá­mához viszonyítva. Ha sikerül elérniök a kitű­zött olvasólétszám eme­lést, akkor az átlag 24,3 százalék lesz. Az or­szágos szint viszont 30 százalék. Arra kell tehát törekedniök, hogy ezt el­érjék. A könyvtár állo­mánya 73 200 kötet, eb­ben az évadban még 5 kötettel gyarapítják. Ah­hoz, hogy a művelődési ház könyvtárának olva­sottsága javuljon, fokoz­ni kell a könyvtár pro­pagandáját. Az olvasó­létszám emelését szol­­gálja, hogy az üzemi könyvtárhálózatot is fej­lesztik. Az LKM-ben 6, a Diósgyőri Gépgyárban egy üzemi letéti könyv­tár létesül ebben az év­ben. Munkásakadémiák Az évad ismeretter­jesztő munkája is nagy gondot ró a művelődési házra. 21 munkásakadé­mia lesz — részben a művelődési házban, részben a két gyárban — ebből tizenhat mű­szaki tagozat. Ezenkívül öt előadássorozatot indítanak, összesen 800—850 ismeretterjesz­tő előadást tartanak. A kirándulások, országjá­rás folytatódik és a kül­földi utazások is. Ebben az évadban Lengyelor­szágba, Jugoszláviába, a Szovjetunióba, az NDK- ba és Bécsbe lehet utaz­ni. Folytatódnak a tárlat-, üzem-, múzeumlátogatá­sok is. 120 esetben ren­deznek ilyen látogatást. Általános iskolai tanuló­­ifjúság körében népsze­rű ismeretterjesztő elő­adásokat is rendeznek. Ezek a tananyaghoz kap­csolódnak. Az általános iskolások számára fejtö­rő játékokat, vetélkedő­ket is szerveznek. Ismét lesz űrhajós vetélkedő. Tavasszal tartják meg az ősszel elmaradt indián­vetélkedőt („Kiássuk a tomahawkot”) Komplex műsorok Az utóbbi időben meg­szokott komplex­ műso­rok is folytatódnak. „Húsz éve...” címmel műsort ad a Bartók Bé­la Művelődési Ház fel­­szabadulásunk 20. évfor­dulójára. A március 15-i műsort Kossuth szelle­mében tartják meg, „Kossuth Lajos azt üzente” címmel. De lesz komplex műsor a Ta­nácsköztársaság és a 600 éves Miskolc tiszteletére is. A komplex műsorok rövidítve eljutnak a munkásszállásokra is. Ebben az évadban a művészeti munkát két részre kell osztani: hiva­tásos művészekkel és saját öntevékeny művé­szeti csoportokkal, szak­körökkel történő mun­kára. A művelődési ház tárgyalásokat folytat budapesti művészekkel, közöttük Mezei Máriá­val, Bodrogi Gyulával, és Törőcsik Marival. A nyugdíjasok tarka mű­soros estet kapnak de­cemberben a Miskolci Nemzeti Színház művé­szeinek szereplésével. Az öntevékeny művé­szeti csoportok és szak­körök mind kaptak fel­­szabadulási műsort. A vegyes kar önálló hang­versenyt ad. A szimfoni­kus zenekar előadásá­ban ,,Mai magyar mu­zsika” címmel Kókai, Kadossa, Szabó művei kerülnek bemutatásra. A népi zenekar önálló hangversenyén Tarjáni Tóth Ida cimbalommű­vésznő működik közre. Április második felében a fúvószenekar lép ön­álló hangversennyel a diósgyőr-vasgyári kö­zönség elé. A tánckar is önálló bemutatóműsor­ral szerepel. A festők, szobrászok, fotósok pe­­dig kiállításokkal ké­szülnek a felszabadulás ünnepére. Szakkörök A művelődési ház a színpadi produkciók mellett fokozott gondot fordít a belső nevelő­­munkára. Novembertől politikai oktatáson vesz­nek részt a művészeti csoportok, a szakkörök pedig szakmai tovább­képzésen. Néhány alka­lommal klubösszejöve­telen és bálon szórakoz­hatnak az aktív kultúr­­munkások. Külön kell említeni a klubokat. Klubélet te­kintetében mindkét he­lyen változatlanul kötet­len a szórakozás. De na­gyobb gondot fordítanak a tartalmi munkára. A Vasas klubba tervbe vet­tek egy filmklubbot, és szeretnének egy idegen­nyelvű klubot is létre­hozni. Ebben az évad­ban és a jövőben is fo­kozott gonddal törődnek a különféle baráti és bri­gádösszejövetelekkel. A Vasas klubban minden vasárnap 5 órai tánc lesz, amely bizonyára nagy közkedveltségnek örvend majd az ifjúság körében. Ennyi tehát dióhéjban a Bartók Béla Művelő­dési Ház ez évadi terve. Feladat bőven van. Nem könnyű mindezeket az elképzeléseket megvaló­sítani. De a diósgyőr­­vasgyári népművelés már sok szép és nemes feladatot megoldott. Re­méljük, ez az évad még sikerültebben zárul, mint az eddigiek, hiszen az előjelek is kedvezőek. — nyitray — iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiMiiiniii Veszélyben az olasz műkincsek Egy olasz parlamenti képviselő a legutóbbi nagyszabású olasz mű­kincslopás után felszó­lalt, mondván: „Mit szándékozik a kormány tenni a műkincslopá­sok megakadályozására, tekintve, hogy az el­múlt három évben kö­zel ezer festményt és szobrot loptak el Olasz­­­­ország területén nyilvá­­­­nos és magángyűjte­­­­ményből, és a zsákmány­ nagy részét kivitték az országból. Ezzel felmér­­­hetetlen károkat okoz­­­nak Olaszország gaz­dag kulturális hagya­ ■­tékának.’2 s

Next