Diósgyőri Munkás, 1965. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1965-07-06 / 27. szám
A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁMÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 6. A TARTALOMBÓL ..............................................."'iHnimimiiiiiHmimimmmimiii MiiiiiiiiimtimiiimtiimniH! ..................................................................................... A társadalmi tulajdon védelmében | Gyüjtőszenvedély Feloldozva | Lengyelországi útijegyzetek • •Üdülők üresen maradt férőhelyekkel Akire mindig szeretettel gondolunk A nagyolvasztó • ■*4 ■ ** ■ ■ •* •• A f^met a% el§ak kozott — A GYÁRRÉSZLEGEK PÁROSVERSENYÉRŐL — A Lenin Kohászati Művek vállalati versenyértékelő bizottsága az egyes gyárrészlegek és főosztályok által beadott május havi eredményeket az elmúlt hónap végén értékelte. Az eredményeket tartalmazó pályatokát jelen esetben is, tüzetesen átvizsgálta és megvitatta. A vállalati versenyértékelő bizottság tagjai: Pásti Lajos, Szeppenfeld Sándor, Juhász János, Megyesi Imre, dr. Virág Antal, Krasznai József, Kiss Lukács, Simkó Róbert és Szeghő Béláné a vita után a szokott módon, javaslatot terjesztettek a vezérigazgatóság elé a vállalati vándorserleget illetően. Az igazgatóság a javaslatot jóváhagyta, s így május havi eredményeik alapján, a vállalat által adományozott vándorserleget a következő gyárrészlegek, illetve főosztályok kapták. A nehézüzemek csoportjában a nagyolvasztógyárrészleg, a nagyüzemek csoportjában a vasöntödegyárrészleg, a középüzemek csoportjában a csavargyár, a kiszolgáló üzemek csoportjában a bányagyárrészleg, a szolgáltató üzemek csoportjában , a karbantartó gyárrészleg,a kiszolgáló üzemek csoportjában pedig a főmetallurgus szervezeti egység dolgozói lettek a vándorserleg új tulajdonosai. A nagyolvasztó gyárrészleg dolgozói megérdemelten kapták meg a vándorserleget, hiszen teljes termelési tervüket és nyersvaskiszállítási tervüket is jóval túlteljesítették és a minőségi acélnyersvas növelése terén is jelentős eredményeket értek el. Csökkent a balesetek száma is, és a fajlagos koksz és földgáz fogyasztási tervüket sem lépték túl. Ugyanezt mondhatjuk el a vasöntöde-gyárrészleg dolgozóiról is, hiszen ők is nagyszerűen végzik munkájukat, és évről évre többször is a vándorserleg tulajdonosai. A csavargyár, a bányagyárrészleg, a karbantartógyár részleg, valamint a főmetallurgus szervezeti egység dolgozóinak a neve is elég sűrűn szerepel a vándorserlegek odaítélésénél, és komoly, szorgalmas munkájuk jutalmaként lettek május havi eredményeik alapján ismét a vándorserleg tulajdonosai. Nagyon jó lenne, ha a többi gyárrészlegek nevei is sűrűbben kerülnének fel a vállalati versenyértékelő bizottság vándorserleget odaítélő jegyzőkönyvi javaslatára. A penrty e9*t*r»*,<** -ot ffsyctme* tp^nyel. A WVi lefedési gyíkr^szegb^ti dolgozó VI. Gyula eszttprJrAlyo« mindenkor ügyel arra, hogy az által» készített alkatrészek az előírásoknak teljes mértékben megfeleljenek. Fotó: Szigetvári Gyors fejlesztés A Szovjetunióban öt éven belül az összes ,jelenleg gyártott járműtípus előállítását megszüntetik és új típusokat kezdenek el gyártani. Leginkább a háromtengelyes 7—10 t hasznos terhelésű járműveket akarják fejleszteni. Századunk a technika, a gépek százada. Az LKM életében is jelentős szerepet tölt be a Hollerith üzem, ahol bonyolult könyvelési, bérszámfejtési és még ki tudja hány műveletet végeznek a gépek, az emberi munka megkönnyítői. A Hollerith gépparkjának kezelői többnyire nagy tudású, régi szakemberek, de megtalálhatók közöttük az új generáció képviselői is. Képünkön: Székely Mária, az üzem egyik legfiatalabb dolgozója munka közben. Konferencia a szivattyúgyártásról 32 külföldi és 165 hazai szakember tapasztalatcseréje A Gépipari Tudományos Egyesület miskolci szervezete a Diósgyőri Gépgyárral és a Nehézipari Műszaki Egyetemmel karöltve, a közelmúltban szivattyúgyártásról konferenciát tartott. A komoly jelentőségű megbeszélésen 32 külföldi és 165 hazai szakember vett részt. A konferencia ünnepi beszédét Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartotta. Vázolta a szivattyúgyártás főbb irányainak történetét és rámutatott arra, miért éppen Miskolcon került megrendezésre ez a konferencia. Elmondta, hogy az ország szivattyú szükségletének 70 százalékát a Diósgyőri Gépgyárban készítik. Szólt arról, hogy a tartomány fejlődésével együtt jár: speciális ismeret szükséges a különböző korszerű gyártmányok előállításához, éppen ezért az ilyen szakmai jellegű találkozások, ahol a részvevők kicserélik tapasztalataikat, rendkívül hasznosak. Beszédének befejező részében áttekintést adott a konferencia két témaköréről, majd hangsúlyozta, a szakmai tapasztalatcserék által a minőség javul, a gyártási költségek csökkennek, ami az életszínvonal emelkedését hozza maga után. Ennek azonban előfeltétele a népiek békés egymás mellett élése, mert csak így nyílik lehetőség gyümölcsöző, hasznos tapasztalatcserékre. A megnyitó előadás után, a részt vevő szakemberek közül többen elmondták, kutató munkájuk, vagy a gyártás közben szerzett tapasztalataikat. Fleischner Péter előadást tartott a szívócsőben fellépő dinamikus hatásokról. Hazánkban igen sok úszófolyami szivattyútelep üzemel. E gépek alsó nyakcsapágy ii évente egy irányban kikopnak. A víz folyási sebessége az egyetlen egyirányú hatás, nem magyarázza ezt a jelenséget. Fleischner Péter kimutatta, hogy az egyirányú erőhatás a mindenkor létrejövő örvény miatt keletkezik. Ezzel a magyarázattal tisztázta azt a kérdést is, hogy a szívócső hosszának és méreteinek milyen jelentős szerepe van. A csehszlovák Sigma-gyár mérnöke, Rubecz elvtárs előadása az anyag megválasztásához adott értékes támpontokat és ezen túlmenően, a fordulatszám-változás hatását is elemezte. Kimutatta, hogy 960-tól 1450-re emelt fordulat esetén a szivattyú háromkerekének az élettartama csak 30 százalékkal csökken, a spirálházé azonban 56 százalékkal. A nagy sorozatban gyártott szivattyúk megmunkálási módszereit Debreceni Béla, a DIGÉP szivattyú-gyáregységének főmérnöke ismertette. A külföldi vendégek a tapasztalatcsere befejezése után elmondták, hogy tavaly Helsinkiben és Temesváron voltak hasonló tárgykörű konferenciákon. Azok is jól sikerültek, de ez a miskolci megbeszélés mindkettőt felülmúlja, mélyrehatóan elemző volt és érdekes, a gyártás feltételeit mindenkor szem előtt tartotta. A külföldi meghívott vendégek búcsúzásnál köszönetet mondtak a vendéglátók bensőséges, mindenre kiterjedő,' fi-Tudvalevő, hogy a különbö §ge,mes vendéglátásáért^is^ gépek alkalmazásának zo gazdaságosságát befolyásolja a mellékidő nagysága. Az előadó ezeknek figyelembevételével, példákon keresztül mutatta be, hogy a szivattyúgyártásban használatos szerszámgépek közül melyiket milyen nagyságrendi sorozatnál gazdaságos alkalmazni. A bemutatott példák hasonlítottak a Sigma-gyári tapasztalatokhoz, de itt néhány olyan gazdaságos megoldás is említésre került, mint például a fúrógenerátorok felhasználása, vagy a két szomszédos gépen történő járókerék megmunkálás. Nagy Károly, a Diósgyőri Gépgyár vegyi laboratóriumának vezetője a próbázás után, a szivattyúban visszamaradt víz elleni korrózióvédő eljárást ismertette. A technológiai eljárás a következő: a szivattyút nagynyomású levegőátnyomással víztelenítik, majd inhibitoros vízlekötő folyadékot töltenek a szivattyúba, nyomólevegővel szétporlasztanak, ami így a szivattyú belsejét teljesen kitölti és kizárja az oxidálódást. A három napig tartott szivattyúgyártási konferencián többek között előadást tartottak még svájci, lengyel, német, francia szakemberek is. 34 tonnás öntvény A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében több heti előkészület után leöntötték az utóbbi évek legnagyobb öntvényét, a Lőrinci Hengermű részére rendelt hengerdes pörgőállványt. Az óriásöntvény súlya harmincnégy tonna. Hosszúsága 3,5, szélessége 2, magassága 3 méter. A hatalmas öntvényt lehűlés után két, egyenként harminc tonna teherbírású daruval emelik majd ki a formázógödörből, majd a tisztítóba továbbítják s a minőségi ellenőrzés, valamint a szükséges hőkezelés után a hónap végén szállítják el a rendelőnek. Hasznos kezdeményezés: Adatgyűjtés a régi kohászati szerszámokról Eredményesen tevékenykedik a múzeumbarátok köre az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban. Régészettel, néprajzi gyűjtéssel, település- és technikatörténettel foglalkoznak tagjai. Most elhatározták, hogy felkutatják az üzemben és az emberek otthonában fellelhető régi szerszámokat, munkaeszközök rajzait. Felkeresik az idős kohászokat, feljegyzéseket készítenek a régi szerszámok használatáról, rendeltetéséről. Úgy tervezik, hogy még ebben az esztendőben rajzos ismertetőt adnak ki erről a témáról. Köszönd érné... A VTemrég záródott le az önkéntes véradás a Lenin Kohászati Művekben. Most, utólag is elmondhatjuk, (a véradás közben már közöltünk riportokat róla), hogy a két hét alatt míg az önkéntes véradás tartott, az LKM dolgozói is jelesre vizsgáztak emberségből. A véradás jelentőségéről bővebben talán nem is kell szólanunk. Mindenki tudta, milyen óriási jelentősége van ennek, és valószínű, — sőt, egészen bizonyos —, hogy az önkéntes véradók közül is többen átestek már olyan baleseten, vagy betegségen, amikor a más embertársaiktól kapott vér mentette meg életüket. Rövid beszélgetést folytattunk Szaladnya Ferenccel, a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi vöröskereszt szervezetének a titkárával, aki elmondta, hogy a kampány alatt 2709- en jelentek meg véradásra, összesen 701,6 liter vért adtak az önkéntes véradók. Ha az anyagi értéket számoljuk, akkor is nagy, de erkölcsi értéke sokkal nagyobb, mert az emberek, a munkások százai az embertársi szeretetből — mint ahogy már említettük — jelesre vizsgáztak, megértették minden aktívabb felvilágosítás nélkül, hogy a másokon való segítés, emberi kötelesség. Ez az önkéntes véradási kampány — mint ahogy ezt Szaladnya Ferenc elmondotta —, egyben szűrővizsgálatnak is megfelelt, hiszen a véradás előtt alaposan megvizsgálnak mindenkit, és jelen esetben is körülbelül 400 embernél állapítottak meg lappangó betegséget, akiktől azután nem is fogadták el a felajánlott vért. Most, miután lezárult az önkéntes véradás és az eredmények summázódtak, illőnek tartjuk, hogy tolmácsoljuk a megyei vérellátó alközpont köszönetét, a nagyüzemi vöröskereszt köszönetét mindazok felé, akik részt vettek ebben a sikeres akcióban és önként adott vérükkel sikerre vitték ezt az ügyet, megmentve ezzel nagyon sok olyan beteg embertársukat, akiknél az utolsó mentség a vérplazma. Viszont köszönetet érdemelnek azok is, akik az önkéntes véradás szervezésében részt vettek, orvosok és asszisztensek, szervezők és párttitkárok, üzemvezetők és egyszerű vöröskeresztes aktívák, mert nélkülük, lelkes, hathatós közreműködésük nélkül ilyen rövid idő alatt, ilyen simán és zökkenőmentesen nem bonyolódhatott volna le ez az emberileg nagyszerű, önkéntes véradás. Köszönet érte!