Diósgyőri Munkás, 1965. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1965-07-06 / 27. szám

A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM­ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 6. A TARTALOMBÓL ..............................................."'iHnimimiiiiiHmimimmmimiii MiiiiiiiiimtimiiimtiimniH! ..................................................................................... A társadalmi tulajdon védelmében | Gyüjtőszenvedély Feloldozva | Lengyelországi útijegyzetek • •Üdülők üresen maradt férőhelyekkel­­ Akire mindig szeretettel gondolunk A nagy­olvasztó • ■*­­4 ■ ** ■ ■ •* •• A f^met a% el§ak kozott — A GYÁRRÉSZ­LEGEK PÁROSVERSENY­ÉRŐL — A Lenin Kohászati Művek vállalati versenyértékelő bi­zottsága az egyes gyárrészle­gek és főosztályok által be­adott május havi eredménye­ket az elmúlt hónap végén ér­tékelte. Az eredményeket tar­talmazó pálya­­tokát jelen esetben is, tüzetesen átvizs­gálta és megvitatta. A válla­lati versenyértékelő bizottság tagjai: Pásti Lajos, Szeppen­­feld Sándor, Juhász János, Megyesi Imre, dr. Virág An­tal, Krasznai József, Kiss Lu­kács, Simkó Róbert és Szeghő Béláné a vita után a szokott módon, javaslatot terjesztettek a vezérigazgatóság elé a vál­lalati vándorserleget illetően. Az igazgatóság a javaslatot jóváhagyta, s így május havi eredményeik alapján, a válla­lat által adományozott ván­dorserleget a következő gyár­részlegek, illetve főosztályok kapták. A nehézüzemek cso­portjában a nagyolvasztó­­gyárrészleg, a nagyüzemek csoportjában a vasöntöde­­gyárrészleg, a középüzemek csoportjában a csavargyár, a kiszolgáló üzemek csoportjá­ban a bánya­gyárrészleg, a szolgáltató üzemek csoportjá­ban , a karbantartó gyárrészleg,­­a kiszolgáló üzemek csoport­jában pedig a főmetallurgus szervezeti egység dolgozói let­tek a vándorserleg új tulajdo­nosai. A nagyolvasztó gyárrészleg dolgozói megérdemelten kap­ták meg a vándorserleget, hi­szen teljes termelési tervü­ket és nyersvaskiszállítási ter­vüket is jóval túlteljesítették és a minőségi acélnyersvas növelése terén is jelentős eredményeket értek el. Csök­kent a balesetek száma is, és a fajlagos koksz és földgáz fogyasztási tervüket sem lép­ték túl. Ugyanezt mondhatjuk el a vasöntöde-gyárrészleg dolgo­zóiról is, hiszen ők is nagy­szerűen végzik munkájukat, és évről évre többször is a vándorserleg tulajdonosai. A csavargyár, a bánya­­gyárrészleg, a karbantartó­gyár részleg, valamint a fő­metallurgus szervezeti egység dolgozóinak a neve is elég sűrűn szerepel a vándorserle­gek odaítélésénél, és komoly, szorgalmas munkájuk jutal­maként lettek május havi eredményeik alapján ismét a vándorserleg tulajdonosai. Nagyon jó lenne, ha a töb­bi gyárrészlegek nevei is sű­rűbben kerülnének fel a vál­lalati versenyértékelő bizott­ság vándorserleget odaítélő jegyzőkönyvi javaslatára. A penrty e9*t*r»*,<** -ot ffsyctme* tp^nyel. A WVi­ lefedési gyík­r^sz­­egb^ti dolgozó VI­. Gyula eszttprJrAlyo« mindenkor ügyel arra, hogy az által» készített alkatrészek az előírásoknak teljes mértékben megfeleljenek. Fotó: Szigetvári Gyors fejlesztés A Szovjetunióban öt éven belül az összes ,jelenleg gyár­tott járműtípus előállítását megszüntetik és új típusokat kezdenek el gyártani. Legin­kább a háromtengelyes 7—10 t hasznos terhelésű járműve­ket akarják fejleszteni. Századunk a technika, a gépek százada. Az LKM éle­tében is jelentős szerepet tölt be a Hollerith üzem, ahol bonyolult könyvelési, bérszámfejtési és még ki tudja hány műveletet végeznek a gépek, az emberi munka megkönnyítői. A Hollerith gépparkjának kezelői több­nyire nagy tudású, régi szakemberek, de megtalálhatók közöttük az új generáció képviselői is. Képünkön: Szé­kely Mária, az üzem egyik legfiatalabb dolgozója mun­ka közben. Konferencia a szivattyúgyártásról 32 külföldi és 165 hazai szakember tapasztalatcseréje A Gépipari Tudományos Egyesület miskolci szervezete a Diósgyőri Gépgyárral és a Nehézipari Műszaki Egyetem­mel karöltve, a közelmúltban szivattyúgyártásról konferen­ciát tartott. A komoly jelen­tőségű megbeszélésen 32 kül­földi és 165 hazai szakember vett részt. A konferencia ünnepi be­szédét Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartotta. Vázolta a szivattyú­gyártás főbb irányainak törté­netét és rámutatott arra, miért éppen Miskolcon került megrendezésre ez a konferen­cia. Elmondta, hogy­­ az ország szivattyú szükség­letének 70 százalékát a Di­ósgyőri Gépgyárban készí­tik. Szólt arról, hogy a tar­tomány fejlődésével együtt jár: speciális ismeret szük­séges a különböző korszerű gyártmányok előállításához, éppen ezért az ilyen szakmai jellegű találkozások, ahol a részvevők kicserélik tapasz­talataikat, rendkívül haszno­sak. Beszédének befejező részében áttekintést adott a konferen­cia két témaköréről, majd hangsúlyozta, a szakmai ta­pasztalatcserék által a minő­ség javul, a gyártási költségek csökkennek, ami az életszín­vonal emelkedését hozza ma­ga után. Ennek azonban elő­feltétele a népiek békés egy­más mellett élése, mert csak így nyílik lehetőség gyümöl­csöző, hasznos tapasztalatcse­rékre. A megnyitó előadás után, a részt vevő szakemberek közül többen elmondták, kutató munkájuk, vagy a gyártás közben szerzett tapasztalatai­kat. Fleischner Péter előadást tartott a szívócsőben fellépő dinamikus hatásokról. Ha­zánkban igen sok úszófolyami szivattyútelep üzemel. E gépek alsó nyakcsapágy­ ii évente egy irányban kikop­nak. A víz folyási sebessége az egyetlen egyirányú hatás, nem magyarázza ezt a jelen­séget. Fleischner Péter kimu­tatta, hogy az egyirányú erőhatás a mindenkor létre­jövő örvény miatt keletke­zik. Ezzel a magyarázattal tisztázta azt a kérdést is, hogy a szívócső hosszának és méreteinek milyen jelentős szerepe van. A csehszlovák Sigma-gyár mérnöke, Rubecz elvtárs elő­adása az anyag megválasztá­sához adott értékes támpon­tokat és ezen túlmenően, a fordulatszám-változás hatását is elemezte. Kimutatta, hogy 960-tól 1450-re emelt fordulat esetén a szivattyú háromkere­kének az élettartama csak 30 százalékkal csökken, a spirál­házé azonban 56 százalékkal. A nagy sorozatban gyártott szivattyúk megmunkálási módszereit Debreceni Béla, a DIGÉP szivattyú-gyáregysé­gének főmérnöke ismertette. A külföldi vendégek a ta­pasztalatcsere befejezése után elmondták, hogy tavaly Helsinkiben és Temesváron voltak hasonló tárgykörű konferenciákon. Azok is jól sikerültek, de ez a miskolci megbeszélés mindkettőt fe­lülmúlja, mélyrehatóan elemző volt és érdekes, a gyártás feltételeit minden­kor szem előtt tartotta. A külföldi meghívott vendé­gek búcsúzásnál köszönetet mondtak a vendéglátók benső­séges, mindenre kiterjedő,' fi-Tudvalevő, hogy a különbö­ §ge,mes vendéglátásáért^is^ gép­ek alkalmazásának zo gazdaságosságát befolyásolja a mellékidő nagysága. Az elő­adó ezeknek figyelem­bevéte­lével, példákon keresztül mu­tatta be, hogy a szivattyú­­gyártásban használatos szer­számgépek közül melyiket mi­lyen nagyságrendi sorozatnál gazdaságos alkalmazni. A be­mutatott példák hasonlítot­tak a Sigma-gyári tapasztala­tokhoz, de itt néhány olyan gazdaságos megoldás is emlí­tésre került, mint például a fúrógenerátorok felhasználása, vagy a két szomszédos gépen történő járókerék megmunká­lás. Nagy Károly, a Diósgyőri Gépgyár vegyi laboratóriumá­nak vezetője a próbázás után, a szivattyúban visszamaradt víz elleni korrózióvédő eljá­rást ismertette. A technológiai eljárás a következő: a szivat­­­tyút nagynyomású levegőát­­nyomással víztelenítik, majd inhibitoros vízlekötő folyadé­kot töltenek a szivattyúba, nyomólevegővel szétporlaszta­­nak, ami így a szivattyú belsejét teljesen kitölti és ki­zárja az oxidálódást. A három napig tartott szi­vattyúgyártási konferencián többek között előadást tartot­tak még svájci, lengyel, német, fr­ancia szakemberek is. 34 tonnás öntvény A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében több heti elő­készület után leöntötték az utóbbi évek legnagyobb önt­vényét, a Lőrinci Hengermű részére rendelt hengerdes pör­gőállványt. Az óriás­öntvény súlya harmincnégy tonna. Hosszúsága 3,5, szélessége 2, magassága 3 méter. A hatal­mas öntvényt lehűlés után két, egyenként harminc tonna te­herbírású daruval emelik majd ki a formázógödörből, majd a tisztítóba továbbítják s a minőségi ellenőrzés, valamint a szükséges hőkezelés után a hónap végén szállítják el a rendelőnek. Hasznos kezdeményezés: Adatgyűjtés a régi kohászati szerszámokról Eredményesen tevékenyke­dik a múzeumbarátok köre az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban. Régészettel, néprajzi gyűjtéssel, település- és tech­nikatörténettel foglalkoznak tagjai. Most elhatározták, hogy fel­kutatják az üzemben és az em­berek otthonában fellelhető régi szerszámokat, munkaesz­közök rajzait. Felkeresik az idős kohászokat, feljegyzése­ket készítenek a régi szerszá­mok használatáról, rendelteté­séről. Úgy tervezik, hogy még eb­ben az esztendőben rajzos is­mertetőt adnak ki erről a té­máról. Köszönd érné... A VT­emrég záródott le az ön­­­­kéntes véradás a Lenin Kohászati Művekben. Most, utólag is elmondhatjuk, (a véradás közben már közöltünk riportokat róla), hogy a két hét alatt míg az önkéntes véradás tartott, az LKM dolgozói is je­lesre vizsgáztak emberségből. A véradás jelentőségéről bő­vebben talán nem is kell szó­lanunk. Mindenki tudta, mi­lyen óriási jelentősége van ennek, és valószínű, — sőt, egészen bizonyos —, hogy az önkéntes véradók közül is töb­ben átestek már olyan balese­ten, vagy betegségen, amikor a más embertársaiktól kapott vér mentette meg életüket. Rövid beszélgetést folytat­tunk Szaladnya Ferenccel, a Lenin Kohászati Művek nagy­üzemi vöröskereszt szervezeté­nek a titkárával, aki elmond­ta, hogy a kampány alatt 2709- en jelentek meg véradásra, összesen 701,6 liter vért adtak az önkéntes véradók. Ha az anyagi értéket szá­moljuk, akkor is nagy, de er­kölcsi értéke sokkal nagyobb, mert az emberek, a munkások százai az embertársi szeretet­ből — mint ahogy már említet­tük — jelesre vizsgáztak, meg­értették minden aktívabb fel­világosítás nélkül, hogy a má­sokon való segítés, emberi kö­telesség. Ez az önkéntes véradási kampány — mint ahogy ezt Szaladnya Ferenc elmondotta —, egyben szűrővizsgálatnak is megfelelt, hiszen a véradás előtt alaposan megvizsgálnak mindenkit, és jelen esetben is körülbelül 400 embernél álla­pítottak meg lappangó beteg­séget, akiktől azután nem is fogadták el a felajánlott vért. Most, miután lezárult az ön­kéntes véradás és az eredmé­nyek summázódtak, illőnek tartjuk, hogy tolmácsoljuk a megyei vérellátó alközpont kö­szönetét, a nagyüzemi vörös­­kereszt köszönetét mindazok felé, akik részt vettek ebben a sikeres akcióban és önként adott vérükkel sikerre vitték ezt az ügyet, megmentve ezzel nagyon sok olyan beteg ember­társukat, akiknél az utolsó mentség a vérplazma. Viszont köszönetet érdemel­nek azok is, akik az önkéntes véradás szervezésében részt vettek, orvosok és assziszten­sek, szervezők és párttitkárok, üzemvezetők és egyszerű vö­röskeresztes aktívák, mert nél­külük, lelkes, hathatós közre­működésük nélkül ilyen rövid idő alatt, ilyen simán és zök­kenőmentesen nem bonyolód­hatott volna le ez az emberileg nagyszerű, önkéntes véradás. Köszönet érte!

Next