Diósgyőri Munkás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 1. szám

4 DIÓSGYŐRI MUNKÁS A LVIK terim szettáré szakosztály téli programja 1969. január 1-től március 31-ig Január 1. Szakosztályunk hagyományos évnyitó túrája Hollóstetőre. Lillafüred — Szinvaforrás — Hollóstető t­. — Lófőtisztás — Bükkszentkereszt — Áfon­yás— Fehérkőlápa—Lillafüred. Indu­lás: a 8 órakor induló LÁÉV- vonattal Lillafüredig. Túra­vezető: Lendeczky Lász­ló Január 5. Jávorkút—Svédfenyves, Ga­radna — Vadászvölgy — Jávor­kút — Kurtabérc — Lillafüred, indulás: a 8 órakor induló LÁÉV-vonattal Garadnáig. Túravezető: Zsigmond József Január 8. Szerdán este 127 órakor a stadion klubtermében Dr. Nics Imre sporttárs az MVSC szak­osztály tagja, színes diában az Alacsony-Tátrát mutatja be. Január 12. Andókút—Ortástető, Közép­­garadna—Vidróczky-barlang — Andókút — Ortástető —Pereces, indulás: a 8 órakor induló LÁÉV-vonattal Lillafüredig. Túra­vezető: Óvári Rudolf Január 19. Gulicska-rKőkapu. Papír­­­gyár — Gulicska — Fehérkő-­­ lápa­th.—Bagolyhegy—Kőkapu —Sűrűbérc — Galyatető —­­ Poklostető — Vasgyár. Indu­­­­lás: a 8 órakor induló LÁÉV- s vonattal Papírgyárig. Túravezető: Gulyás Andor Január 22. Szerdán este */a 7 órai kezdet­tel Fauszt Géza sporttárs a né­metországi cseretúrát színes diában mutatja be a stadion klubtermében. Január 25—26. Odvaskö—Kemesnye, Garad­na—Háromkúti völgy—Arany­lépcső—Szalajka őrh.—Odvas­kö—Csondró völgy (H) Kemes­­nya—Kerekhegy sara—Kapu­­s bérc—Csikorgó—Herman Ottó , t­.—Garadna. Indulás: 25-én , 12.10 órakor a Marx-térről in­duló 15. sz. autóbusszal Garad­­ráig. Túra­vezető: Nem­cska László Február 5. Szerdán este Vs? órai kezdet­tel a stadion klubtermében Ju­hász Miklós sportárs a fotó­­szakkör vezetője színes diában Bulgáriát mutatja be. Február 9. Oroszkút—Bükkszentkereszt. Lillafüred — Oroszkút—Bükk­szentkereszt — Doronyos — Ilonakút — Gyertyánvölgy — Hollóstető—Lillafüred. Indu­lás: a 8 órakor induló LÁÉV- vonattal Lillafüredig. Túravezető: Mészáros Sándor Február 16. Leányvár — Miskolc-Ta­polca. D. vasgyár—Poklóstető— Nagykőmázsa — Kékmező — Leányvár — Miskolc-Tapolca (fürdés). Indulás: 'A 9 órakor a vas­gyári temetőtől. Túravezető: Pléh Zoltán Február 19. Szerdán este 'Az órai kezdet­tel a stadion klubtermében Dr. Sidló Gábor színes diában a „mesélő Bükköt” mutatja be. A vetítés után zenés szórako­zás 22 óráig. Február 22—23. Bánkút—Szilvásvárad, Ga­radna — Szárazvölgy — Bánkút (H)—Háromkúti őrház—Sza­lajka völgy—Szilvásvárad — vonattal Miskolc. Indulás: 22- én szombaton 12.10 órakor in­duló 15. sz. autóbusszal Garad­náig. Túra­vezető: Várhegyi László Március 2. Ör­vény­kő—Barátságkert. Ga­radna v. á.—Szentléleki völgy —Herman Ottó th.—Örvén­ykó —Magaskő — Udvarkőbarlam —Forrásvölgy — Csanyikvölgy —Papírgyár. Indulás: a 8 óra­kor induló LÁÉV-vonattal Ga­­radnáig. Túravezető: Perjész Andor Március 5. Szerdán este */27 órai kezdet­tel a stadion viurdermdben Dr Nics Imre sporttársunk színes diavetítésben a Magas-Tátrát mutatja be. Március 9. Bánkút—Eszalak, Garadna— Bánkút—Ablakoskő völgy— Nagyvölgy—Nagyvizsnyó v. á. és MÁV-vonattal haza. Indu­lás: reggel 6.50 órakor induló 15. sz. autóbusszal a Marx-tér­­ről. Túravezető: Demjáncsik László Március 16. Fehérkőlápa — Lófőtisztás. Lillafüred — Fehérkő — Fehér­kőlápa th.—Lófőtisztás—Hol­lóstető—Lillafüred. Indulás: a 8 órakor induló LÁÉV-vonat­tal Lillafüredig. Túra­vezető: Bakos Béláné Március 19. Szerdán este Va? órai kezdet­tel a stadion klubtermében Szántó László sporttárs az MVSC természetjáró szakosz­tály tagja színes dián elvezet bennünket Ausztria, Svájc és Olaszország szép hegyeibe­ és városaiba. Március 23. Szalajka völgy — Horotna völgy. MÁV-vonattal Szilvás­várad v. állomásra. Szalajka völgy — Sziklaforrás — Horot­na völgy—Őrkő—Bélkőnyak— Apátsági, templom—Bélapát­­falva v. á. és vonattal Miskolc­ra. Indulás: Miskolc Tiszai pá­lyaudvarról 5.18 órakor induló vonattal. Túravezető: Bogsán Gyula ■A téli programot szakosztá­lyunk minden tagjának szíves figyelmébe ajánljuk és kérjük, hogy vegyenek részt is a beüte­mezett rendezvényeken. Az ismertetett rendezvénye­ken kívül minden egyéb , jobb javaslatot a jövőben is fi­gyelembe fogunk venni és azt a rendezvényeinken meg is fog­juk hirdetni. Befejezésül minden szakosz­tály tagunknak és kedves csa­ládjának szép túrákban gaz­dag boldog új évet kívánunk. Sportársi üdvözlettel: — a szakosztály vezetősége — ÚJÉVI AJÁNDÉK: iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiii 1.i iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiii. Jól kezdődik az 1969-es esz­tendő a gépgyár szivattyú gyáregységében dolgozó mo­tortekercselő asszonyoknak.­­ Megvalósul az álmuk, teljesül a kívánságuk. Új munkahelyet­­ kapnak. — Új esztendőnk növekvő­­ feladataihoz jobb munkafelté­­­­teleket fogunk biztosítani —­­ mondja Debreceni Béla, a szivattyú gyáregység főmér­­­­nöke. A tekercselőben dolgozó as­­­­­szony­oknak és a gyár veze­tőségének ilyen irányú el­képzelése, terve egybevá­­l ‘golt.­­ A tervrajzok készek, a felet­­­­tes hatóságok már jóváhagy­ták. Nem lesz könnyű megol­dani, mert az új helyiség sza­baddá tételéhez négyes cse­rét kell lebonyolítani, de le­­­­gyen bármilyen nehéz, meg­­­­oldjuk, még az első negyed­­­­évben. Új helyük a szivattyú­­s öntvények próbamegmunkáló­­ terme lesz. Ha sikerülnek a cserék, ha­­ nár üres lesz a csarnok, akkor is lesz még bőven munka. Szellőzőberendezést, fűtést kell bevezetni és végül jön majd a festés. Azt akarjuk, hogy szép legyen, hogy jól érezzék magukat ott az as­­­szonyok. — Megérdemlik ezt a gon­doskodást a motortekercselő asszonyai,? ~ Én egy éve dolgozom ve­lük — mondja Szigetvári Mik­lós ciklusvezető —, de csak jót mondhatok róluk. Pontosan, jól dolgoznak, fe­gyelmezettek és mint embe­rek, példamutatóak. Megér­demlik a gondoskodást, a jobb munkahelyet. Ez a mostani bizony nem a legideálisabb. A szerelőcsar­nok végében deszkafallal kö­rülkerített kis „szeparé” az övék. Hőmérséklete azonos a csarnokéval, ahol a férfiakkal ellentétben, ők ülve dolgoz­nak. Fáznak és tiszta, zajtalan, munkájukat, ha nem is pi­szokban, de nem a legtisztább körülmények között végzik. Kérésük tehát jogos. Jó mun­kájukkal, munkafegyelmükkel csak alátámasztják annak jo­gosságát. Átlagosan 550 szi­vattyúmotort tekercselnek egy hónapban. Az 1968-as­­ év no­vember, december hónapjában 728, 805 darabot. Éves tervü­ket teljesítették december 2Ö- re. Nekik a BÜÉK nemcsak kívánság marad. Motorferceicselő UhS/OllVOk ! öröme Budapesti leánykórus Diósgyőrben Kedves vendégeket fogad­tak 3-án reggel az LKM fia­taljai. Háromnapos látoga­tásra érkezett a budapesti Te­leki Blanka leánygimnázium 85-tagú énekkara. A rádióból és­ a tv-ből jól ismert leány­­kart Vári Dezső köszöntötte a kohászat fiataljai nevében és szállásukra — a 100-as Ipari­tanuló Intézet kollégiumába — kísérték őket. A vendégek 4-én három autóbusszal, idegenvezetők kí­séretében Városnézésre indul­tak. A kellemes délelőtt és a jó ebéd után 17 órakor találkoztak a Bartók Béla Művelődési Házban a Di­ósgyőri Vasas Művészegyüt­tes tagjaival, akik a bu­dapesti énekkart dallal kö­szöntötték. Az est fénypontja természetesen a leánykar hangversenye volt. Mozgalmi dalokat adtak elő nagy siker­rel. Műsor után az LKM ifjú­sági házában vidám mulatság közepette ismerkedtek a bu­dapesti és a diósgyőri fiata­lok. A következő nap délelőtt­jét Tapolcán töltötték. Meg­látogatták a barlangfürdőt, délután pedig a belvárossal és az Avassal ismerkedtek. Látogatásuk utolsó napján, 6- án délelőtt megtekintették — a tanulmányaikból, újságok­ból már igen jól ismert — Le­nin Kohászati Műveket. A gyárlátogatás alkalmával szerzett tapasztalataikról, ész­revételeikről beszámoltak a kohászat KISZ-fiataljainak. A Teleki Blanka leánygim­názium kórusának ez a láto­gatása nyitánya annak a ren­dezvénysorozatnak, melyet az LKM KISZ-fiataljai Forra­dalmi napok címen indíta­nak. E politikai és társadal­mi rendezvények március 1ó­ig tartanak. A kohászat KISZ-bizottsá­­gán már tervezik az újabb közös programot a pesti kó­russal Ha sikerül talán már ebben az évben sor kerülhet rá. túry — Népi ellenőrök vizsgálata Van-e elég közművesített telek? Milyen fokú az építke­zési helyek előkészítése? Ho­gyan szervezik a koncentrált építkezéseket? Ilyen és hason­ló kérdésekre keresnek választ a népi ellenőrök, akik most készítik elő a magánerőből történő lakásépítkezés helyze­tének vizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a telekvásárlás, épí­­tőanyagellátás problémáira. A vizsgálat céljai között sze­repel a lakosság pénzügyi hely­zetének mérlegelése is. Az 1968. évi tapasztalatok szerint megváltozott hitelfeltételek érezhetően viszavetették az építési kedvet. A hat százalék­kal terhelt hitelből lényegesen kevesebbet vettek igénybe, mint annak előtte. A széles köröket érdeklő vizsgálat irányítására országos munkabizottság alakul. A­­ nyolc megyére kiterjedő ellen­őrzésbe bevonják a tanácsi szerveket, az OTP, a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, valamint az építőanyag vidéki forgalmazásával megbízott TÜZÉP-vállalatok és földmű­vesszövetkezetek illetékeseit is. 1969. január X Hasznos tudnivalók az órákról Az órák élettartamát megnö­velhetjük, ha betartjuk az alábbi jó tanácsokat: A karórát naponta egyszer és akkor húzzuk fel, mielőtt fel­kapcsolnánk a csuklóra, de ak­kor teljesen. A felhúzást lehe­tőleg asztal felett végezzük, mert ha az óra véletlenül ki­csúszik a kezünkből, így még megúszhatjuk káros következ­mények nélkül. Vannak, akik a lecsatolt karórát falba vert szögre akasztják. Ez helytelen, mert a hideg fal gyorsan hűti le a testmeleg órát, s ezáltal elpat­tanhat a rugója, különösen, ha akkor húzzuk fel. Az asztalra helyezett órát fektethetjük a számlappal lefelé,­­vagy úgy, hogy a szíjjal megtámasztott szerkezet függőleges síkba ke­rüljön. A közepes és gyengébb minőségű órák vízszintes hely­zetben gyorsabban, függőleges síkban lassabban járnak. Előfordul, hogy a leejtett, vagy valamihez hozzáütött óra megáll, majd némi rázogatásra újra elindul. Figyeljük a járá­sát néhány napon át, s ha a szokottnál nagyobb pontatlan­sággal jár, vigyük óráshoz, mert a hiba még fokozódhat. A leejtésnek ugyanis gyakran az a következménye, hogy a tengelyek elgörbülnek vagy a csapágyul szolgáló kövek ki­­csorbulnak, s az óra ugyan to­vább jár, de egy hibából ké­sőbb több is lehet. Sok óratulajdonos tapasztal­ta már, hogy egyébként jól já­ró órája váratlanul sietni kezd napi fél órát vagy még ennél is többet. Gyakran csak egy hir­telen kézmozdulat okozza, amitől a hajszálrugó fennakad. Az órás perceken belül rendbe tudja hozni a hibát. Okozhatja azonban a nagymérvű sietést az is például, hogy a tűző nap­nak kitett órában, a melegtől felhígult olaj ráfolyik a haj­szálrugóra, s összeragasztja an­nak a finom meneteit Milyen pontosság mellett le­hetünk elégedettek óráinkkal? A kiváló minőségű óráktól ter­mészetesen tökéletes pontossá­got várhatunk. A középminő­ségű férfi karóra szokásos hi­bahatára heti 1,5 perc. Az ol­csóbb, úgynevezett pecek járatú köves karóráé napi 1—1,5 perc, cilinderjáratú karóráé napi 1, 5 perc. A kis méretű női kar­óránál ennél pontosabbak is lehetnek. S ne feledjük el, hogy bizonyos időnként még a legjobb minőségű órák is álta­lános tisztításra szorulnak. Az elmondottak pedig nemcsak karórákra, hanem zseb- és éb­resztőórákra is vonatkoznak. I. Hárem V. P.-nek nyolc felesége volt Mindig más kerületben kötötte há­zasságait, sose csapott látványos es­küvőt, így aztán senkinek se szúrt szemet, hogy szerény kertvárosi csa­ládi házában háremet tart. A dolog véletlenül derült ki, mert az egyik V. P.-né összekarmolta a sarki rendőr arcát, aki a helyes köz­lekedésre akarta figyelmeztetni. A V. P.-né névre kiküldött idézésre heten jelentek meg a rendőrbíró előtt, mégpedig V. P.-né született Maurer Jolán, V. P.-nél Titeli Fran­ciska, Szabó Eleonóra, Ungi Mariska, Pipsó Olga Karolina és Ehrlich Júlia háztartásbeliek, valamint Soborkúti Géza autóbuszkalauz. A rendőr szembesítéskor Maurer Jolánban ismerte föl a karmolót. Tettéért pénzbírságra ítélték, amiben meg is nyugodott. A bíró fölállt, aztán visszaült. — Ha meg nem bántom — kér­dezte V. P.-től —, ezek mind az ön feleségei ? V. P. egy karikás ostorral állt az asszonyok előtt, s olykor odadurran­­tott nekik egyet, ha sugdolóztak vagy összevihogtak, vagy más módon csor­­bították a bíróság tekintélyét. A kér­désre megfordult, és megszámolta őket. — Melinda hiányzik —, köz­­ölte a bíróval. — De ha szükséges, igazolni tudom, hogy szülési szabadságon van. — Fölösleges — mondta a bíró. — Én csak mint magánember érdeklő­döm, mert kíváncsi vagyok, milyen lehet a többnelyiség. V. P. gondolkozott egy kicsit, az­tán azt mondta, hogy ennek is van­nak jó és rossz oldalai. — És mit csinál ez a sok asszony egész nap? — faggatta tovább a rendőrbíró. — Amit már a nők csinálni szok­tak — válaszolta a poligám férfiú. — Tisztálkodnak, piperészk­ednek, plety­­kálkodnak, összevesznek és kibékül­nek. — És ezért érdemes ennyi feleséget tartani? — kérdezte a bíró. — Van azért néhány jó oldala is a dolognak! — mondta V. P. Végignézett a feleségein, és el­kezdte elősorolni, melyikük mit tud nyújtani. Larika balalajkázik, Olga Karolina ukrán kardtáncot tud járni. Franci a tenger hullámainak csobo­gását utánozza, csak egy fűszálat vesz a szájába. Mindegyikük tud va­lamit, amiben ő a kedvét leli. Me­linda (aki most szülési szabadságon van) úgy fel tudja fújni magát, hogy hasbősége a kétszeresére nő, s emel­lett a bőrének olyan erős málna­szaga van, hogy bejárja az egész la­kást. Mily üdítő az, zimankós téli délutánokon! — Ez nem hangzik rosszul — is­merte el a bíró. — És mik a több­­nejűség hátrányai? — Ez a sok éhes száj, a tömérdek bugyi, cipő, ruha — mondta V. P. — És persze nem könnyű köztük fe­gyelmet tartani. Hátranézett, mert szavait halk, de nem kellemetlen vízcsobogás zavarta meg. Mérgesen durrantott egyet os­torával, aztán kihúzott egy fűszálat valamelyik felesége ajkai közül. — Ön azonban — fordult a bíró a háttérbe fvl­ Mó Soborkúti Gézá­hoz —, ha jól látom, nem nő, hanem férfi. Az autóbuszkalauz fülig­ elvörösö­dött. Zavarában elővett egy csomag vonaljegyet, és tépdesni kezdte, mint a virágszirmokat. — Előttem bátran beszélhet! — biztatta a bíró. — Én csak közleke­dési kihallgatásokban vagyok illeté­kes. — Se férfi, se nő — mosolygott szégyenlősen az autóbuszkalauz. — Én eunuch vagyok. — És ő az egyetlen, aki hazaadja a fizetését! — kiáltott föl V. P. — Nem is tudom, hogy boldogulnánk nélküle. , — Azért ezt nem értem — mondta a bíró. — Ha szükséget szenved miattuk, akkor minek magának ennyi feleség? — Mi ezen a furcsa? — csodálko­zott V. P. — Én­ pont annyit költök a nőkre, mint más. — De egyszerre! — mondta a bíró. — Ami mégiscsak jóval nagyobb megterhelés. — Mit csináljak? — mondta. V. P., és múszva nézett el a messzeségbe, hét felesége feje fölött. — Szeretem a táncot, a húros hangszereket, a tengervíz ütemes csobogását. Azt sze­retem, ha pezseg körülöttem az élet ha váltakoznak az arcok, ha minden nevc más, mint amilyen az előző volt. Nekem az egyformaság rosszabb, mint a halál. — Müven szépen mondta! — szólt elgondolkozva a bíró. — Masa tulaj­­donképpen költőnek született. — Talán igen — mindta V P. és megdurrantva karikás ostorát, lete­relte nagyszámú feleségeit a lépcsőn, és felült velük, egy csuklós autó­buszra. 2. Az autóvezető Pereszlényi József anyagmozgató CO 75—14 rendszámú Wartburg ko­csijával megállt a sarki újságárusnál. — Kérek egy Budapesti Hírek-et. — Sajnos, elfogyott. — Akkor egy tegnapi is jó lesz. — Az is elfogyott. De véletlenül van egy holnapim. — Abban is közlik a moziműsort? — Az mindennap benne van a lap­ban. — Hát akkor adja ide azt a hol­napit — mondja az anyagmozgató. Visszaült a kocsijába. Föllapozta a moziműsort. Némi keresgélés után talált egy csehszlovák filmet. — Egy szöszi szerelmes — amit dicsérni hal­lott. A Stáció utcai „Kék Barlang” moziban játszották, és fél hatkor kezdődött az előadás. Éppen jókor még volt egy kis ideje. Továbblapozott a másnapi újságban. Szemébe ötlött egy napi­hír, Pereszlényi József anyagmozga­tóról, aki CO 75—14 rendszámú Wartburg személy­gépkocsi­jával a megengedettnél gyorsabban haladt a Stáció utcában és nem messze a „Kék Barlang’’ mozitól, bel­­ohant egy szembejövő teherautóba. Az elő­­vigyázatlan anyagmozgató szörnyet­halt. — Még ilyet! — mondta magában Pereszlényi. Órájára nézett. Mindjárt fél hat. Zsebre vágta az újságot, meg’r ’’üt és a megengedettnél gyorsabban ha­ladva belerohant egy teherautóba a Stáeió utcában, nem messze a „Kék Barlang” mezőtől. Zsebében a holnapi újsággal ször­nyethalt. A körkép 1968. című antológiából. Örkény István: EGYPERCES NOVELLÁK

Next