Diósgyőri Munkás, 1971. július-december (26. évfolyam, 27-51. szám)

1971-07-06 / 27. szám

1971. július 6. ült várnak a fiatalok Az elmúlt év szep­temberében a gépgyári VSZB által elfogadott ifjúságpolitikai kérdések végrehajtására vonatko­­zó intézkedési terv ha­tását tanulmányozták nemrég. 500 kérdőívet adtak ki májusban, fő­képpen az üzemekbe. Ezenkívül 22 tagú bri­gád vizsgálta 18 kérdés alapján a határozat ér­vényesülését. E felmé­rés alapján állapították meg, hogy az intézkedé­si terv továbbra is al­kalmas az ötéves terv időszakára és azt, hogy az ifjúságpolitikai in­tézkedések megtétele komplex feladat, nem lehet az egyes kérdése­ket különválasztani. Most a felmérés alap­ján készült jelentésből ragadunk ki egy igen érdekes részletet. Azt kérdezték a fiataloktól, hogy a határozat végre­hajtása során milyen in­tézkedéseket várnak a vállalat gazdasági, szak­­szervezeti és KISZ-szer­­veitől. A megkérdezet­tek 34 százaléka jobb munkafeltételek biztosí­tását, 17,8 százaléka na­gyobb szakmai-politikai segítséget, az igazságo­sabb munkaelosztást pe­dig 27,5 százalékuk kér­te, 50,1 a nagyobb anyagi megbecsülést, 37,8 telje­síthető normákat, 26,3 megértőbb emberi ma­gatartást, 21,0 nagyobb üdülési lehetőséget és 19,6 százalékuk pedig több szórakozási lehető­ség biztosítását várja el. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Már háromezren vannak Gépgyári munkavédelmi őrök sikerei, gondjai Üzemi alapszervi titkárok tárgyalják néhány nap múl­va a gépgyári munkavédel­mi őrmozgalom eddigi sike­reit és gondjait a szakszer­vezeti bizottság értékelése alapján. A munkavédelmi őrmozgalom helyzetét első­sorban abból a szempontból vizsgálják, mennyiben sike­rült megvalósítani a vállala­ti szakszervezeti bizottság 1970. májusi határozatát. A mozgalom aktivistáinak száma ma már csaknem há­romezer. Vagyis tömegét vizsgálva egyike a legna­gyobb társadalmi aktívahá­­lózatna­k vállalati szinten. A mozgalom fontossága a vál­lalat gazdasági, termelé­kenységi és általános felada­taival nőtt. Alapvető felada­taik nem változtak, vagyis elsősorban munkavédelmi tanácsokkal segítik munka­társaikat, figyelmeztetik a mulasztókat. Kapcsolatuk a gazdasági vezetőkkel is ja­vult. Ebben segítségükre volt a VSZB is, amennyiben tá­jékoztatta a gazdasági veze­tőket a munkavédelmi őrök­kel való több irányú foglal­kozás módozatairól. Az őrmozgalom egyik leg­fontosabb haszna, hogy min­den esetben üzemi konkrét problémákat tárnak fel. Apróbb hibák találhatók az E-, az F-egység, a for­gácsoló-, a kovácsolóüzem és a raktárgazdálkodás mun­kavédelmi őreinek munkájá­ban. Gondot okoz — s úgy tűnik, egyhamar nem oldha­tó meg — anyagi elismeré­sük. Változtatni kell a meg­bízatások adásában is, na­gyobb mértékben kell igé­nyelni segítségüket azokon a területeken, ahol a baleseti mutatók kedvezőtlenül ala­kultak. Továbbá kérni kell munkavédelmi őreinket, hogy saját munkaterületükön is példamutatóbban tevékeny­kedjenek, főleg a kéz-, sz­em- és fejsérülés okainak meg­szüntetésében. Az üzemi alapszervi tit­károk értékelő megbeszélé­sére a későbbiekben még visszatérünk. Jut­alomszabadság — jó munkáért Ki kell függeszteni a névsort A legkülönbözőbb oldalakról vitatják gépgyárunkban a ju­talomszabadság kérdését. A vita során ilyenek vetődtek fel: kapott-e az elmúlt évben jutalomszabadságot valaki? Ez mi­nek alapján adható? A jó munkáért vagy az évek után jár? S az kapta-e aki megérdemelte? Nos, gyakorlatilag az elmúlt évben a jutalomszabadságot ki sem adták a­­ gyáregységvezetők, vagy ha igen, azt sem ilyen címen. Most elhatározták, rendezik ezt a kérdést is. Meghatározták — szb-ülésen — hány nap jár, azt is hogy a jó munkáért adható, s hogy ez valóban így legyen, ki kell majd függeszteni az egységekben a jutalomszabadságban ré­szesültek névsorát. A gépgyár új kamionja Késztermékeket szállít a gépgyárból a vele kooperáló vállalatok részére ez a képen látható új kamion­kocsi. Bár csak most februárban vásárolták — másfél millióért — már szinte az egész országot bejárta. Hasznossága mellett gondot is okozott, mert a gépgyár­ben úgy tervezték, ez a kocsi fogja­­ bonyolítani a csehszlovákiai, a jugoszláviai és a többi szocialista országba irányuló szállításaikat is. A KPM azonban nem engedélyezte, s ezt azzal indokolják, hogy e hosszabb távú külföldi utakra az AKÖV kocsijait kell igénybe venni. (Varga Sándor felvétele) A javaslatok alapján: Milyen módosítások történtek az LKM kollektív szerződésében Lapunkban írtunk arról, hogy a kohászat vállalati szakszervezeti tanácsa elfo­gadta múlt heti ülésén a gyár kollektív szerződését. Egyút­tal jeleztük azt is, hogy kö­zöljük, milyen változtatáso­kat hajtottak végre a szerző­désben dolgozóink javaslatai alapján. A módosításokat a 17 gyáregység és a négy igazgatóság részéről be­érkezett 268 javaslat alapján fűzték hozzá a szerződés eredeti szöve­géhez. A fontosabb vál­toztatások közül most is­mertetünk néhányat. Gyárunk egyes munkahe­lyein meghosszabbították a felmondási időt. Ennek az a célja, hogy csökkentsék a fluktuációt. Emelték az éj­szakai pótlékot is 15-ről 17 százalékra. Ez a pótlékemelés nagyon sok dolgozónkat érint. A szerződés­módosításban a nőkre is gondoltak. A 25 éve itt dolgozó asszonyok két nap jutalomszabadságot kap­nak. Azok a nők, akik már 30 éve hűségesek gyárunk­hoz aranygyűrűt és három nap jutalomszabadságot kap­nak. A férfiak ugyanezt 35 évi munka után kapják meg. Elsősorban a törzsgárda­­tagokat érdekli a következő módosítás: nyereségrésze­sedésük százalékos arányát a jövőben nem ötévenként, hanem évenként emelik, egy százalékkal. Az acélön­tődében és a karbantartó­ban, valamint más munka­helyeken 10—20 százalék fölötti pótlékolást vezetnek be. Emelték a nyelvtudási pót­lékot is, 50 forinttal. A pénz­­kezelési pótlék 150 és 200 forint között lesz. A részesedési alapból min­denki számára biztosítják az évi 2 százalékos bérfejlesz­tést. A kollektív szerződés leszögezi azt is, hogy igazo­latlan mulasztás esetén, há­rom nap után, a dolgozó nem kaphat nyereséget. Megnövekednek az évkö­zi kifizetések. Külön álla­pították meg a szocialista munkaverseny jutalmazá­sára adható pénzkeretet. Ez 2 millió 509 ezer forintot tesz ki évenként, amelyből fejenként 100 forintot tar­talékolni kell a szocialista brigádok arany-, ezüst-, és bronzérmének kifizetésére. A jövőben a tanulóknak is adnak nyereségrészesedést 100—150 forintot. A jóléti keretet 400 ezer forinttal emelték. A munkaruha-ellátás te­rületén is történt módosítás. Az acélműben, a hengermű­veknél és a nagyolvasztónál ph­onax-bakancs helyett bőr­talpú bakancsot kapnak dolgozóink. A jövőben a meg­munkálógépeknél dolgozók is bakancsot használnak. Ez a változtatás évente 3—400 ezer forint többletkiadást je­lent. Nagyobb érdeklődés Mit ígér a szakszervezeti oktatás a következő tanévben A szakszervezeti tömegpo­litikai oktatás 1970/71 éves tapasztalatairól és az 1971/72. év­i tömegpolitikai oktatásá­nak előkészítéséről készült nemrég jelentés a gépgyár­ban. Hozzáértőbb előadók Az előző évben összesen — a kimutatás szerint — 84 té­makörben tartottak tanfolya­mot, kettővel többet, mint az azt megelőző évben. Évekre visszam­enően a legmagasabb látogatottsági százalék 74,1 volt, az idén ez 75,6-re emel­kedett. A nők részvételének számaránya is nőtt. Rendkí­vül fontos eredmény, hogy növekedett az állami egye­temi végzettségű fiatal pro­pagandisták száma, ezen be­lül is a marxista középisko­lát és marxista egyetemet vég­zetteké. Részarányuk elérte­ a 26,6 százalékot. Tanulás és termelés Az eddigi tapasztalatokra támaszkodva a következő ok­tatási évben, 1971/72-ben há­rom tematikát javasolnak hat témával. Ezek az I-es te­matika szerint: erősítsük a szakszervezeti mozgalom szo­cialista vonásait. Az államélet és a szocialista demokratiz­mus fejlesztése, majd az élet­színvonal növekedés feltétei. A következő téma a nők hely­zete és szerepe szocialista társadalmunkban. Az utolsó két előadás a kommunizmus építéséről és a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködéséről szól majd. A II-es tematika témakö­rei : 1. a vállalati élet alkot­mánya, a kollektív szerződés megvitatása, 2. a vállalati bérpolitika és jövedelempoli­tika, ezt követi Az önköltség és az árak, vállalati árpoliti­ka című előadás, majd a munka és üzemszervezés fon­tosságáról lesz szó, a válla­lat eredményes gadolkodásá­­ban. A munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helye és szerepe az üzemben, ez az utolsó előtti és végül az általános műveltség, a szakmai műveltségről lesz szó. Merre tart a világ? A III-as tematika első elő­adásának a címe: Merre tart a világ?, a másodiké, a Szak­­szervezeti Világszövetség a világ munkásosztályának har­cos szervezete, aztán A szak­­szervezetek az európai biz­tonságért című előadás kö­vetkez . Negyedik témájuk A szocialista országok szak­­szervezetei a békéért, a hala­dásért és a szocializmusért folyó harc támaszai címet vi­seli. Ezt az európai tőkés or­szágok munkásosztályainak harca téma követi és az utolsó előadásukban az egy­ségtörekvésekről lesz szó a világ szakszervezeti mozgal­mában. T. I. 3 Nyomdában az­­ üzemi alkotmány Nem kis munkát ad nyomdaüzemeink dolgozóinak a kol­lektív szerződés elkészítése. Az LKM-ben Urszin Márta, Era­­ss Istvánná és Sebestyén Ferencné könyvkötők már szortí­rozzák a kohászati szerződés lapjait. Munkájukat nemcsak nappal, éjszaka is végzik. Gyárunk ötéves „alkotmányát” az általuk készített kötetekből rövi­desen sokak veszik birtokba. Fotó: Pacz Pál

Next