Diósgyőri Munkás, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-16 / 20. szám

Párthatározat végrehajtása a vb előtt Pártunk különböző fóru­mokon folyamatosan ellenőr­zi, felülvizsgálja azt a fon­tos határozatot, amelyet 1858. október 16-án hozott a mun­kásosztály helyzetének ál­landó javítására. E határo­zat végrehajtásának helyi ta­pasztalatait tűzte napirend­re a gépgyár végrehajtó bi­zottsága szerdai ülésén. Az erről szóló jelentés — mely­nek készítői Kun Lajos és Sztevankó János elvtársak voltak — igen széles körű felmérésre épült, több üzem kollektív testületének véle­ményét tartalmazta. Kitért gyárunk dolgozóinak szerve­zettségére, politikai, erkölcsi fejlődésére, a pártszerveze­tek ez irányú eszmei nevelő munkájára, a gazdasági mun­kában való helytállásra, a bérfejlesztésre, a szociális el­látásra, a munka- és egész­ségvédelem több fontos kér­désére. A végrehajtó bizottság ülé­se — Mónus Antal pártbi­zottsági titkár elnökletével — úgy foglalt állást, hogy e fontos kérdésben minden te­rületen folyamatos, figyelem­­reméltó eredményeket ér­tünk el, a határozat végre­hajtása jó úton halad. Sikerrel vizsgáztak Kötetlen beszélgetéssel zár­ták a marxista középiskola négy gépgyári osztályának hallgatói tanulmányaikat, ün­nepelték a jól sikerült vizs­gákat. A végzett hallgatók elmondták, hogy az előadá­sokat döntő többségben jó­nak, az osztályfoglalkozáso­kat hasznosnak tartják és az a véleményük, hogy az ott tanultakat a mindennapos életben is hasznosítani tud­ják. A 95 levizsgázott gépgyári dolgozó évközi és év végi tel­jesítményét megfelelőnek, ki­elégítőnek minősítette párt­­bizottságunk, dicsérve ezzel a­z előadók munkáját, hiszen ez azt is jelenti, hogy a tan­anyagot sikerült megértet­niük hallgatóikkal. Nagyon jónak tartják azt is, hogy az előadók és a hallgatók is hoz­zákapcsolták a tananyaghoz a mindennapi politikai és gazdasági kérdéseket, s ezzel az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati jelenségeket is sikerült elsajátítaniuk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 20. SZ. ÁRA 50 FILLÉR 1972. MÁJUS 16. Versenyeztek az ifjú szakmunkások Öt szakma ifjú mesterei versenyeztek egymással szombaton a gépgyárban. Az esztergályos, a lakatos, a ma­rós, a villanyszerelő és a ko­vács szakmák legjobbjai el­méleti és gyakorlati vetél­kedőn mérték össze tudásu­kat. A Szakma ifjú mestere mozgalom versenyén 600 fia­tal vett részt, akik közül a legjobbak a későbbiekben is vetélkednek a vállalat leg­jobb ifjú szakmunkása ver­seny fordulóin. Csökkent a balesetek száma • Újabb munkavédelmi verseny a gyáreffységek között Kohászatunk vállalatveze­tősége igen nagy gondot for­dít a dolgozók egészség- és munkavédelmére. Jelentős összegeket áldoz kisgépesí­­tésre, védőitalra, védőfelsze­relésre, komoly összegeket bocsát szakszervezeti bizott­ságunk rendelkezésére, hogy a gyáregységek között folyó munkavédelmi versenyek mi­nél eredményesebbé válja­nak. Az elmúlt esztendőben — októberben — az SZMT fel­hívására az LKM-ben is megtartották a balesetvédel­mi hónapot, ám ezen kívül az acélmű-gyáregység ÜSZB kezdeményezésére április 1- től a gyáregységek között de­cember 31-ig hasznos mun­kavédelmi verseny folyt. Az 1971. évi versenyt a kö­zelmúltban értékelték. Ennek alapján, az első helyezést el­ért húzó­ hőkezelő 14 650. a második helyen végzett tűz­állótéglagyár 8420, a harma­dik helyezést elért vasöntöde­gyáregység kollektívája pedig 5160 forint összegű jutalmat kapott. Jó jelek Az szb munkavédelmi fel­ügyelője Kiss János elmondta, hogy a vállalati szakszerve­zeti tanács, amely jóváhagyta az 1972. évi munka- és egészségvédelmi komplex vál­lalati tervet, e terven belül javasolta, hogy május 1-től kezdődően ismét indítsanak a gyáregységek között munka­­védelmi versenyt, az elmúlt évitől jóval nagyobb jutal­mazással. A verseny bein­dulása megtörtént, a gyár­egységvezetők és a munkavé­delmi­­ felelősök irányításával. Ez a kampány —, mint ahogy azt az szb munkavé­delmi felügyelője hangoztatta — valószínűleg nagyobb eredménnyel zárul majd, mint az elmúlt évi, bár az 1971-es évnek most mutat­koznak a jó jelei. Ugyanis egy ilyen jellegű kampány nem máról holnapra hozza pozitívumait, a különböző baleseti források felfedése, megszüntetése hosszabb időt igényel. Csak igen követke­zetes propagandával, az em­beri érték és egészség ál­landó, folyamatos hangozta­tásával lehet előre lépni. Beszédes számok Az említett jó jelek az LKM 1972. évi első negyed­évében mutatkoznak, mert az elmúlt esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva 38-al csökkent a három napon túl gyógyuló sérültek száma. Hasonló­képpen csökkent a balesetből kieső munkanapok száma is, méghozzá jelentő­sen, 1544 munkanappal. Ez a két adat, ha nem is nevezhető nagy eredmény­nek, mégis előre­lépés, hiszen az elmúlt években alig-alig változtak a baleseti mutatók, vagy ha igen, rendszerint ne­gatív értelemben. Most úgy­látszik — és feltehetően a munkavédelmi versenyek ha­tásaként — a baleseti muta­tók kilendültek helyben állá­sukból, méghozzá jó irány­ban. Készülődés a melegre Az előrelátást bizonyítja, hogy készül a vállalat nyárra érvényes munka- és egész­ségvédelmi intézkedési terve. Ismeretes, hogy a nyári me­legben végzett kohászati munkafolyamatok, munkalé­lektani szempontból igen nagy kihatással vannak dol­gozóinkra, éppen ezért, e té­nyek megkövetelik, hogy vál­lalatunk üzemei tervszerűen készüljenek fel a meleg hó­napokra. A nyáron érvényes intéz­kedési terv igen részletesen taglalja a legfontosabb ten­nivalókat, ezeken túlmenően olyan általános intéz­kedésekre ad utasítást, ame­lyek a helyes végrehajtás esetén jelentős mértékben csökkentik a balesetveszélyt, és védik a munkás egészsé­gét. Az szb munkavédelmi felügyelőjének szavaival: „Az elkövetkező meleg hónapok beálltával a munkát közvet­lenül irányítóknak és társa­dalmi aktíváknak még foko­zottabb figyelemmel kell kí­sérni a munkahelyek bizton­ságtechnikai feltételeit.” 1972 első negyedéve jó je­lekkel ért véget, s a most kezdődött — gyáregységek közötti — munkavédelmi verseny hivatott arra, hogy ezek a jó jelzések egyre in­kább gyarapodjanak. Holdi János SZIBÉRIAI HETEK A Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulóján, ez év május 22. és október 31. között Szibériai heteket rendez hazánkban. ORSZÁGOS MEGNYITÓ DIÓSGYŐRBEN Kohászatunkat és gép­gyárunkat az a megtisztel­tetés érte hogy a Magyar Szovjet Baráti Társaság fel­kérésére Diósgyőrben ren­dezzük az országos ese­ménysorozat megnyitóját. Rendezvényeinket­­ május 22. és 31. között szervezik meg gyáraink pártbizottsá­gai és MSZBT elnökségei. KIÁLLÍTÁS A VENDÉGHÁZBAN A Szibériai Hetek első eseményén 22-én vehetünk részt. A vendégházban ki­állítás nyílik, ahol a 70 tablón elhelyezett képről ismerhetjük meg a szibé­riai tájak városok életét. A délután fél kettőkor nyíló kiállításon az elnöki köszöntőt Koszti Lajos, a kohászat pártbizottságának titkára mondja. Az orszá­gos eseményt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyitja meg. A kiállítást 31-éig te­kinthetjük meg. SZÍNVONALAS IRODALMI MŰSOR Ugyancsak Szibériáról hallgathatunk irodalmi mű­sort ezen a napon délután fél 3 órai kezdettel. Műve­lődési központunk nagyter­mében budapesti vendég­­művészek — Pécsi Ildikó, Koncz Gábor, Győri Fran­ciska, Somhegyi György, Gordon Zsuzsa és Gönczöl András zeneművész — lép­nek fel. A műsoros rendez­vényre Diósgyőrbe várjuk a szovjet nagykövetség, az­­ MSZMP fi.'.k.h.l BisgUtra­ga, a külügyminisztérium az. MSZBT Országos El­nöksége, az MSZMP Bor­sod megyei és Miskolc vá­rosi bizottsága képviselői ELŐADÁSOK A KOHÁSZATBAN A Szibériai Hetek idősza­kában művelődési közpon­tunkban a távoli táj életé­vel foglalkozó kísérő filme­ket vetítenek. Kohászatunkban előadá­sok ismertetik Szibéria je­lentőségét. "Május 24-én Ga­­ramvölgyi István, a Figye­lő munkatársa Szibériánál­ a szovjet energetikában való szerepéről beszél. Az Xrrás vidéke, mint nehézipari bá­zis címmel 26-án tart ná­lunk előadást Csák Elemér a Magyar Rádió munkatár­sa. Dr. Gulya János, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Inté­zetének munkatársa a Szi­bériában élő rokon népe­inkről beszél május 30-án Az előadásokat filmek il­lusztrálják, mint ahogy szemléletesen ismertet majd meg bennünket a szovjet táj embereinek életével a gyárunkban különböző he­lyeken megrendezendő ván­dorkiállítás is. FILMVETÍTÉSEK A GÉPGYÁRBAN A gépgyár MSZBT elnök­ségének rendezésében má­jus 23-án filmvetítéssel kí­sért előadás hangzik el Szi­béria gazdasági életének, fejlődésének távlatairól. Ugyanezen a napon kiállí­tás nyílik a műszaki ház­ban, amit 31-ig tekinthe­tünk meg. Május 24-én tart élménybeszámolót Szibériá­ról. A hónap utolsó három napjában pedig a borsodi műszaki hetek rendezvény­sorozat keretében a tájegy­­ség népeinek életével fog­lalkozó filmeket vetítenek a műszaki ház ifjúsági klub­­iik­film­ Gépgyárunk MHSZ nagyüzemi aktíva értekezletéről elmúlt heti szá­munkban közöltünk ismertetést. Képünkön Somosvári László titkár be­számolója közben, amit a négy és fél éves munkáról mondott el. Mel­lette Királybíró György, Viskovics Elemér és Hegyik János. Nagy érdeklődéssel hallgatták a kohászati MHSZ arch­vák Bégezi Dezső­nek, a nagyüzemi szervezet titkárának beszámolóját. Az értekezlet itt i alkalom volt arra, hogy értékeljék az utóbbi évek munkáját, s ennek alapján meghatározzák a következő feladatokat. Cikkünk a 2. oldalon:) —— . ____Fojton László és Majáik Károly felvételei Az első negyedév legjobb kollektívái Átadták a díjakat gépgyárunkban A termelő gyáregységek és főosztályok első negyedéves munkáját értékelték gépgyá­runkban. A pénteki ünnepé­lyes összejövetelen adták át a legjobbaknak a serlegeket. Négyszögvezetőinket Kovács Zoltán vezérigazgató-helyet­tes, termelési igazgató kö­szöntötte, és a műszaki ház­ban tartott ünnepélyes érté­kelésen jelen volt még Mura József, a pártbizottság mun­katársa, Barócsi Béla, a sz­­­szervezet termelésfelelőse és Szűcs János, a munkaver­seny osztály vezetője. ttsö az E-gyáregység A termelő gyáregységek között ez a kollektíva befe­jezett termelési tervét 110.9, nettó árbevételi tervét 108.9, pótalkatrész tervét 211.8 szá­zalékra teljesítette, mindezt 9.4 százalékos önköltség el­érése mellett. UdSOÜlk a C-gyáregység Befejezett termelési tervü­ket 105.4, nettó árbevételi tervüket 104.2 százalékra tel­jesítették, 0.8 százalékos költségmegtakarítással. Harmadik a H­ gyáregység Dolgozóik befejezett tervei­ket 100.3. export tervüket 102.2, pótalkatrész tervüket 193 százalékra teljesítették, 4.2 százalékos önköltség­megtakarítás mellett. (FoíuUUóm su i. uqaiiiS»

Next