Diósgyőri Munkás, 1973. január-június (28. évfolyam, 2-26. szám)

1973-03-21 / 12. szám

Elődeikre emlékeztek fiataljaink Jelentőségéhez méltóan ünnepelték a fiataljaink az 1848-as szabadságharc évfordulóját. Március 15-én délelőtt 111 órakor az LKM és a DIGÉP, valamint a Nehézipari Műszaki Egyetem fiataljai ünnepségen vettek részt a Szabadságkertben levő Petőfi-szobornál. A koszorúzás után ott voltak a Rónai Sándor Művelődési Központban megrendezett ünnepségen, amelyen dr. Gombár József, a KISZ KB titkára tartott előadást. Ugyanezen a napon fiataljaink taggyűléseken emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről. Tegnap délután negyed háromkor a gépgyár KISZ- bizottsága zászlófelvonást rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KISZ megalakulásának évfordulója tiszteletére. A zászlófelvonáson részt vett 70 fiatal, és az Ifjú Gárda egy szakasza. Ma ugyancsak erre a kettős évfordulóra emlékeznek a fiatalok mindkét gyárunkban. Taggyűléseiken méltatják ünnepünk jelentőségét s képviseletükben számosan részt vesznek a városi KISZ- bizottság ünnepi nagygyűlésén, amelyre a sportcsarnokban kerül sor. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I • •••••••••••• «>!••©• • •••*•••••«•» n/> » • • A DIOSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZOINAK HETILAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 12. SZ. ARA 50 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 21. G É P G Y A R I KIADAS Megalakult kerületünk új népfrontbbizottsága Több dolozónkat beválasztottak Kerületünk tanácsi hivatalának tanácstermében alakult meg a III. kerület népfrontbizottsága. Első ülésüket a múlt héten, kedden délután 5 órai kezdettel tartották, ahol gyáraink számos dolgozója is megjelent. Az ülésen részt vett Hegyi Imre, a megyei, Szuchy Róbert, a városi népfrontbizottság titkára, Káli Lajos, a városi népfrontbizottság elnöke, Hámori József országgyűlési képviselő. Részt vettek az alakuló ülésen a kerületi hivatal vezetői, a pártszervezetek titkárai, valamint az újonnan alakult körzeti bizottságok elnökei és titkárai. A III. kerület újonnan alakult népfrontbizottságának elnöke Kovács József, titkára pedig Sasvári István lett. Megválasztották az 50 tagú bizottságot is, akik közül tizenhárman az elnökségnek tagjai. Az elmúlt négyéves munkáról, valamint a legutóbbi választások lefolyásáról az alakuló ülésen Kovács József tájékoztatta a hallgatókat. Sasvári István titkár, az újonnan választottaknak munkaprogramot adott. Hasznos javaslatok és hozzászólások hangzottak el ezen az ülésen. Dr. Gyimesi Béla, a népfrontbizottság alelnöke például javasolta a bizottság tagjainak, hogy feladataikat rögzítsék munkatervbe. Tájékoztatta a résztvevőket a tanács átszervezéséből adódó változásokról, továbbá felhívta a figyelmet a társadalmi munkák végzésének fontosságára. Elmondta, hogy a városi tanács a harmadik kerület szépítéséért indított társadalmi munkák segítésére 500 ezer forintot juttatott a kerületi hivatalnak. Örömmel közöljük az alakuló ülése után a kerületünk népfrontbizottságába beválasztott dolgozóink nevét. Köztük találjuk Juhos Józsefet, Pataki Józsefet, Pataki Jánost, Kucsera Barnát, akik a DIGÉP, valamint Kerényi Józsefet, Somsák Jánosnét, Schuller Istvánt, Matisz Imrét, Stehlik Lászlót és Solymosi Jenőt, akik az LKM-ben dolgoznak. A dicsőséges 133 nap 1919. március 21. Történelmünk egyik legszebb napja. Ekkor kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. „Magyarországon a munkásosztály vette át a hatalmat!” — adta hírül a világnak a szikratávíró. „Itt Lenin, őszinte üdvözlet a Magyar Tanácsköztársaság proletár kormányának . . jött a válasz Szovjet-Oroszországból. A dicső 133 napra emlékezünk. Országszerte ünnepségeken, baráti beszélgetéseken elevenítik fel a dolgozók a magyar történelem nagy eseményét. Hogy is volt csak? A világháborúban győztes antanthatalmak imperialista étvágya nem ismert határt, a legyőzött Magyarország egész területének felosztására törekedtek. Károlyi Mihály miniszterelnök előző nap kapta meg a francia hadsereg képviselőjétől a Szeged, Makó, Debrecen átadását követelő jegyzéket. A követelést nem lehetett teljesíteni, a polgári demokratikus kormány lemondott. A szociáldemokraták a kommunistákhoz fordultak, akiknek vezetői e napokban a gyűjtőfogház lakói voltak. Ott jött létre a megegyezés a két munkáspárt egyesüléséről. Az új párt neve Magyarországi Szocialista Párt lett. Kimondták: a párt a proletariátus nevében haladéktalanul átveszi az egész hatalmat. A proletárság diktatúráját a munkás-, katona- és paraszttanácsok gyakorolják. A nép — mint 1348-ban és 1918 őszén — újra foradalomtól lett mámoros, új élet pirkadását köszöntötte, litt sorsának jobbra fordulásában. A proletáriátus iái kerültek a gyárak, a közigazgatás, a hadsereg, az skolák, s az intézmények élére. vezetni tanultak, tanulták és tanították a demokráciát, a humanizmust, forradalmi szenvedélyt, rélyt, odaadó hűséget, önfeláldozó kitartást, egy eszméért való hitet és lángolást. Kevésszer vállalkozott nép ilyen sokra és merészre. Életre-halálra folyt a küzdelem,az ellenségtől ostromolt, gazdaságilag lebomlott, háborútól megtépázott országban. Mégis, amikor elhangzott a kiáltvány: Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat — szavait ezrek és tízezrek saját esküjükként ismételték. A rövid néhány hét alatt létrehozott tanácshatalom, a munkások, katonák és szegényparasztok tömegeire támaszkodott, munkájában a szigorú igazságtevésre való törekvés érvényesült. Sok belső és külső körülmény nehezítette a proletárdiktatúra céljainak következetes megvalósítását — ellenforradalmi puccskísérletek és szervezkedések követték egymást — de már a március 21. utáni napokban sor került a nagyobb ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételére, a forradalmi munkásellenőrzés és bíráskodás megvalósítására. A nép nemsokára arra kényszerült, hogy újra fegyvert fogjon, megkezdje honvédő háborúját az országra törő, sokszoros túlerőben levő ellenség visszaverésére. Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben gyengének bizonyult az imperializmus túlerőivel szemben, így nem sikerült akkor valóra váltani az új országot építő terveket. Ezt 1945-ben sikerült elérnünk. A 133 napos proletárhatalom dicső emlékét, tragikus bukása után is büszkén őrizték a magyar nép legjobbjai, a munkásmozgalom pedig igyekezett levonni a Tanácsköztársaság sikereinek, diadalának, kudarcainak és bukásainak tanulságát. S mikor újra szabadok lettünk, amikor a szovjet hadsereg dicső katonái elhozták a végső felszabadulást, a Tanácsköztársaság célkitűzéseit elkezdhettük valóra váltani. n * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * XxxXXXXxxx Ébredő természet az emlékműnél Doma István felvétele „Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan, S fényt szórnak minden születő tavasznak." (Juhász Gyula: Március idusára) X XX XXXXX X. X X-XXXXXX XxX XX-X X X XX XX X XX-X X XX X XXX-XX X X X XX XXXXX XX X Ülést tartott az LKM szakszervezeti tanácsa A vártnál nyereségrészesedés Pénteken délelőtt ülést tartott az LKM szakszervezeti tanácsa. Első napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta a gyár kollektív szerződésének 1971. évi végrehajtásáról szóló vezérigazgatói jelentést, és az ezzel kapcsolatba hozott határozatot. A napirendhez dr. Énekes Sándor vezérigazgató és Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató elvtársak adtak szóbeli kiegészítőt. A második napirendi pont előadója Bozsik Pál gazdasági igazgató elvtárs volt. A VSZT elé terjesztette az 1971. évben elért termelési eredmények alakulását, a nyereségrészesedés felosztását. Elöljáróban elemezte Bozsik elvtárs az elmúlt évi gazdálkodást befolyásoló körülményeket, a szabályozók változását, a hatékonyság alakulását, majd a következőket mondotta: “ Vállalatunk az 1970 évi 468 millió forint nyereséggel szemben 1971-ben 350 millió forint nyereséget ért el. A bázis időszakkal szembeni nyereségcsökkenés a tőkés piaci dekonjuktúra következménye. E körülményt felsőbb szerveink elé terjesztettük és kértük ennek a hatékonyság számításánál figyelembevételét, vagyis korrigálásait. Ezt engedélyezték is, oly mértékben, hogy a teljes 3,8 százalékos bérfejlesztés után kedvezményes, vagyis 50 százalékos adót kell fizetniük, így a fentiek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az elért nyereségből képzett nettó részesedésünket 36,9 millió forintot csak 9,3 millió forint bérfejlesztési adó terhelje. Ennek figyelembevétele után 27,6 millió forint nettó részesedési alapunk képződött, ezenkívül a gyár vezetőségének külön kérésére felsőbb szerveink hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a tartalékalapunkból 3 millió forinttal növeljük, és így az 1970. évi 31,2 millió forinttal szemben 30,6 millió forint áll rendelkezésünkre. Ezen összeg felosztásáról szólva a gazdasági igazgató elvtárs elmondotta, hogy a szakszervezeti tanács hozzájárulásával évközi kifizetésekre 13,8 millió forintot használtunk fel. Az összeg további részéből 4 millió 200 ezer forintot a kiváló dolgozók, a gyáregységi, főosztályi szocialista brigádok, a vállalati legjobb szocialista brigádok, a vállalaton belüli élüzemek jutalmazására használunk fel. Ezeknek kifizetése márciusban és áprilisban megtörténik. Az év végi nyereségrészesedésre rendelkezésre álló 12,6 millió forintból vállalatunk dolgozóinak átlagosan nyolc nap nyereségrészesedést tud a vállalat március 24-én kifizetni. Természetesen ez úgy értendő, hogy dolgozónként — a kollektív szerződésben megállapított törzsgárda százalék figyelembevételével — 7—10 nap közötti nagyságrendű lesz a nyereségrészesedés. A szakszervezeti tanács a gazdasági igazgató tájékoztató jelentését elfogadta. Úgy hisszük mindannyian örömmel fogadjuk, hogy az elmúlt évben végzett munkánk után a vártnál jobb lesz a kohászati dolgozók nyereségrészesedése. Ezután a VSZT harmadik napirendi pontként jóváhagyta a Vállalat kiváló brigádja kitüntetés adományozására vonatkozó javaslatot. (A kitüntetetteket lapunk március 28-i ünnepi számában részletesen ismertetjük.) A szervezeti ügyek sorában a VSZT felmentette elnöki tisztsége alól Kovács Tibor elvtársat, aki betegsége miatt nyugállományba vonult. Ezzel együtt érdemeit messzemenően elismerte. A VSZT elnökének Völgyesi György elvtársat, az acélöntöde VSZB titkárát választotta meg. SZ. M. Vetélkedő három fordulóban A forradalmi ifjúsági napok, a diósgyőri ifjúmunkás napok és az őszi történelmi évfordulók tiszteletére szellemi vetélkedő kupa-sorozatot indít a gépgyár KISZ-bizottsága. A versenyek három fordulóból állnak, amiket áprilisban, májusban, júniusban, októberben és novemberben rendeznek meg. A vetélkedőknek történelmi, irodalmi, művészeti, sportbeli és politikai tájékozottságukról kell számot adniuk. Tudásukat csapattagként bizonyítják a versenyzők. Eddig a vetélkedő-sorozatra húsz csapat küldte el nevezését A rendezők minden évforduló után díjazzák a legjobbakat. A díjak között könyvjutalom, üdülés, tárgyjutalom szerepel és a csapatoknak oklevéllel bizonyítják részvételüket. X XX X XXXXX X> XXXX XX X X X Megkezdőtt a gépgyárban munkavédelmi verseny Újra beindult gépgyárunkban a munkavédelmi verseny. Március 10-ig elkészítették a gyáregységek és főosztályok jelentkezésüket, melyben vállalást tettek a munkavédelmi helyzet javítására, azzal a céllal, hogy az előző évinél kevesebb baleset és egészségügyi ártalom forduljon elő. A versenyben való részvétel eredményességét brigádok fogják év közben több alkalommal értékelni, ahogy tavaly. A versenyben legjobbnak bizonyultak díjazása azonos lesz az elmúlt évivel, vagyis 45—35 és 20 ezer forint versenydíjat kapnak az első helyeztettek.Novemberben a verseny tovább folyik azokban az üzemekben, ahol fizikai állományú dolgozók vannak, az ő novemberi versenyüket külön jutalmazzák, vagyis minden fizikai állományú dolgozó 30 forintot kap 30 százalékos, 20 forintot 20 százalékos és 10 forintot 10 százalékos javulás esetén. Ha a gyáregység vagy a dolgozó hibájából halálos vagy tömeges baleset következik be, ez kizáró tényező, ugyancsak az, ha csonkulás történik. Az értékelést a kiadott pontozási rendszer szerint végzik, többek között annak a visszaigazoló jelentésnek az alapján, melyet a gyáregységek és főosztályok kötelesek elkészíteni november 10-ig. Az értékelést, a helyezések megítélését a versenyértékelő bizottság dönti el az egységek, főosztályok négyszögvezetőinek egyetértésével.