Diósgyőri Munkás, 1973. január-június (28. évfolyam, 2-26. szám)

1973-03-28 / 13. szám

¥' -* *¥ [UNK]* -te -te -te -te -te -te -te ■te-te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -te -st ­te* -te -te -te -te -te -te -te ■te ■te -te ■te -te -te -te ■te -te -te -te -le ■le ■te ■te ■te -le -te -te -te -te -te -te -te -le-It -tr -te [UNK]le -le -te -te -te -te -te * ¥ ¥ЕЕЕЕЕЕЕЕЕЕЕ HHL**********.* Felszabadulásunk ünnepére T­avasz van ismét. Rügyek pattannak, virágok sor­* tüze lobban. Az élet indul rohamra megint, s­ ebben a tavaszi nagy ütközetben — immár 27* éve — a békés szabadság örömvirágai bontanak szir­o­­mot. Értünk, valamennyiünkért: a békeszerető embe­* riségért.­­ Hogy is­ volt azon a tavaszon? A Szovjetunió Vörös­ Hadserege hazánk felszabadítását a náci megszállás és a horthysta fasizmus népelnyomó járma alól 1945. ápri­­­lis 4-én fejezte be. Ezen a napon ért véget a Magyar­ Népköztársaság számára egyrészt a társadalmi beren­­­­dezkedésből adódó több évszázados jogfosztottság, más­­­részt a hitleri fasizmusból következett magyar uralko­­­dó osztály által rákényszerített igazságtalan háborúban­­ való részvétellel járó szenvedés, valamint az a terror,­ amit a felszabadulást megelőző negyedszázados fasiszta­ diktatúra hozott a magyar munkásosztálynak, paraszt­i­ságnak és haladó értelmiségnek.­­­A történelmi dátumok fennmaradnak, de az idő mú­­­lásával vesztenek jelentőségükből. Április 4-e nem­ ilyen dátum, mert a szocializmus építésével járó társa­­­dalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéssel párhu­­­zamosan népünk mindinkább átérzi április 4. törté­­­nelmi jelentőségét, és az átérzésen túl emelkedett le­­­lekkel ünnepel ezen a napon. X­Április 4-e beteljesülése a nemzetközi reakcióra tá­­­maszkodó zsarnoki uralom által elfojtott 1848. márciusx­ 15-i szabadságeszmének, és beteljesülése annak az* 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságnak,­ amely küldetését nem teljesíthette, mert a külföldi re-* akcióval szövetkezett magyar uralkodó osztály meg-*5 buktatta, vérbe fojtotta. X­Az 1945. április 4-i vívmányokat, egész népünk poli­­­­tikai, gazdasági és kulturális berendezkedésének alap­­­­jaiban történt megváltoztatását nem sikerült és a jö­­­­vőben sem sikerül visszájára fordítani. 1945. április ne­­­­gyedike lehetőséget adott a munkáshatalom — a párt­­­­vezette proletárdiktatúra — megteremtéséhez és ahhoz,­­ hogy a nemzetközi proletárszolidaritás alapján állva a­­ szocializmus felépítése útján a magyar nép eddig elé­g soha nem látott boldog jövőjének építéséhez lásson. * Április negyedike a jogfosztottság, a nyomor megszün­­­­tetésén, a kizsákmányolásmentes emberi élet biztosítá­­­­sán, az igazi népi demokratikus társadalmi rendszer­­­­nek a nép számára jelentő korlátlan felemelkedési le­­­­hetőségén túlmenően a nemzeti függetlenség kivívását­­ is jelentette. Ez a nemzetközi munkásösszetartozásra­­ támaszkodó nemzeti függetlenség — mint az 1956-ban­­ is bebizonyosodott — megdönthetetlen. Szabadságunkat­­­­a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái vívták ki, * de ne feledjük, hogy a felemelkedés után eddig elért­­ eredményeink megvalósítói elsősorban — a párt irá­­n­nyításával — a nép igaz hagyományaira támaszkodó­­ kommunisták és a kommunistákat támogató haladó­­ szellemű munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók­­ voltak. Az elmúlt 27 év eredménye az, hogy orszá­­­­gunkban nincsenek kiváltságos osztályok, hogy min­­­­denki a közösség érdekében végzett munkája alapján­­­­találta meg egyéni, anyagi és erkölcsi érvényesülését. X . Nálunk minden intézkedés az állampolgárok felemel­­­­­­kedését célozza, s ismeretlen hazánkban a munkánál­­­­küliség és kísérő jelensége, a ruhátlanság, az éhezés, a j­ó nyomor. A mi rendszerünkben mindenki tanulhat és x •k tudásának, rendszerünkhöz való hűségének megfelelően * * érvényesülhet, a gazdasági, politikai, kulturális élet te­­­­ J­rületén. J ■ ¥- A gazdasági élet területén elértük az elmúlt 27 év J £ alatt, hogy fejletlen agrár-ipari országból fejlett ipar- X -je ral és állandóan fejlődő mezőgazdasággal rendelkező J * ország lettünk. Nemzeti jövedelmünket ma a nép élet- X I színvonala emelkedésének szolgálatába állítjuk. * á­prilis 4-e. legnagyobb nemzeti ünnepünk. Un-* ■ ¥ A. neve a békének, ünnepe a magyar—szovjet ha-b­­a­rátságnak, ünnepe azoknak a forradalmi vívmá­­­­­nyok­nak, amelyeket az 1945. április 4-i felszabadulás­­u •-­tól napjainkig megvalósítottunk. Örök dicsőség a ha- h ¥­zánk felszabadításáért elesett hősöknek és mártírok­­­ 5 nak! Éljen és virágozzék a proletár internacionaliz­­­­­*­musra alapozott magyar—szovjet barátság! * ************* .★**­*****★**■*★-. X X­x­x­­x­x X X X X X X X X X VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓIN­AK HETILAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 13. SZ. ARA 50 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 28. Az Elnöki Tanács elnöke Diósgyőrben (Losonczi Pál elvtárs gépgyári látogatásáról a 3. oldalon közlünk részletes ismertetést.) ••Ünnepi siker a martinban Kitartóan, dicséretre mél­tóan dolgoznak ezekben a napokban is a martinacél­műben. A termelési mutatók jelenlegi állása alapján eb­ben a hónapban 2500—3009 tonna túlteljesítésre számíta­nak. Az eredményekhez je­lentősen hozzájárulnak a IV-es számú kemence bri­gádjainak tagjai. Bérces Jó­zsef, Farkas András, Zsóka László és Lőrincz Miklós ol­vasztárbrigádjai élen járnak a munkában. Április 4 tiszteletére Felszabadulásunk évfordu­lójára gépgyárunkban elsők között kötötte meg pótválla­lását az F-egység sajtolóüze­mében Bach József komplex szocialista brigádja. • Vállalták, hogy az export­ra gyártandó csőkarimák ki­­szállítási határidejét teljesí­tik. Erre külön vállalást azért kellett tenniük, mert az alapanyag és a lángvágók­hoz szükséges oxigénellátás szakaszos biztosítása miatt a gyártás elhúzódott. Ki­lencven százaléka március­ra maradt annak ellenére, hogy a kiszállítási határ­idő március 31. A teljesítéshez szükséges melegalakítást tehát 23-án be kellett fejezni ahhoz, hogy 30-ig a megmunkálást is el tudják végezni. Április 4-re vállalták az üzem gépparkjának bővítését szolgáló 13 ezer mkg kalapács áttelepítését, kiszolgáló beren­dezéseink folyamatban levő szerelését, a szükséges segéd­eszközöket pedig úgy igye­keztek előkészíteni, hogy a folyamatos gyártás március 30-a előtt beindulhasson. A táncológép alapozása azon­ban késett, s ezzel a gép be­építése is. A brigád tagjai áthidaló megoldásként egy 250 ton­nás excenter-sajtó felszer­­számozását végzik el, ez alkalmassá teszi a szóban forgó ellenütős kalapácson gyártott fogaskerekek tán­colását és lyukasztását. Gépgyárunk többi szocia­lista brigádja is hasonló pót­vállalást tett azzal a céllal, hogy munkahelyük eredmé­nyeit növeljék, s megrendelő­ik igényelt még nagyobb mértékben kielégíthessék. Évfordulóra készülünk Április 4-én: koszorúzás a Hősök terén Felszabadulásunk jelentő­ségéhez, felszabadítóink em­lékéhez méltóan készülnek megünnepelni­ gyárainkban dolgozóink szabadságunk 27. évfordulóját. Hálaadásunk első esemé­nyére szombaton kerül sor. Délelőtt 10 órakor a kohá­szat és a gépgyár ifjabb és idősebb dolgozóinak százai vonulnak ki a vasgyári te­metőbe, ahol kegyeletük je­léül megkoszorúzzák a szovjet hősök sírját. Az eseményen közreműködik művelődési központunk fú­vószenekara. Részt vesznek dolgozóink városunk központi ünnepsé­gein is. Április 4-én délelőtt 10 órakor Miskolc többi dol­gozójával együtt koszorú­zunk a Hősök terén. Ugyan­aznap este számos dolgo­zónk vesz részt a hazánk felszabadulásának 27. év­fordulója tiszteletére a Miskolci Nemzeti Színház­ban rendezendő megyei és városi­ díszünnepségen. Az évforduló napjaiban a gyáregységekben és az üze­mekben is megemlékeznek dolgozóink április 4-e jelen­tőségéről. Felszabadítóink tiszteletére röpgyűléseket, a KISZ-alapszervezetek ünnepi taggyűléseket rendeznek. A vállalati alkotmány tanulmányozása közben jutalmaz Az idő igazolja az arra érdemesnek alkalmazkodását A számonkérés legyen következetes Simonffi László karbantar­tó villanyszerelő, LKM, hen­germű I. gyárrészleg: — Nem tartozom a fiata­labbak közé, de ifjúsági ve­zető vagyok. Ezért nagyon örültem, hogy tavaly a köve­telmények mellett a kezdő szakmunkások órabére is emelkedett. De úgy tapasz­talom, hogy más gyárakban jobban megoldották már a fiatal törzsgárdatagok segíté­sét. Jobban figyelembe ve­szik, hogy hűek a gyárhoz, tapasztalataik vannak és szá­míthatnak rájuk. Nagyobb segítséget kapnak a kislakás­építéshez. Jó lenne például nálunk is, ha legalább a törzsgárdatagok kedvezmé­nyes áron vásárolhatnának a gyár termékeiből. Megragadott még a felelős­ségre vonás kérdése. Tapasz­talatunk szerint szigorúan felelősségre vonják az alsóbb és a magasabb szintű veze­tőket. Ez helyes. Nem teszik viszont ezt eléggé a közép­szintű vezetőkkel. Elfogadtuk a bérezési­­ javaslatot Tószegi József művezető, DIGÉP, F-egység, sajtoló­üzem. — Munkatársaim vélemé­nyét is tolmácsolom — a most lezajlott szakszervezeti taggyűlésen ismertem meg azokat —, amikor azt mon­dom, mindnyájan jónak, reá­lisnak tartjuk a kollektív szerződés 1971. éves végre­hajtásáról szóló beszámolót. Hasonlóképpen egyetértünk azzal a rendelkezéssel is, amely a kollektív szerződés­ben időközben elavult, vagy átdolgozásra szoruló részek módosítását lehetővé teszi. A bérezéssel kapcsolatos javaslatot is elfogadta dol­gozóink nagy része. Bár — és ez természetes — sok-sok igény lenne még. Nekünk a legsürgősebb, hogy — me­legüzem lévén — a 10 száza­lékos éjszakai pótlékunkat legalább 20 százalékra emel­jék. Faragó Júlia kemenceel­­lenőr, LKM, tüzeléstechnikai osztály: — Szívesen olvastam vol­na részletesebben is a kol­lektív szerződés végrehajtá­sának tapasztalatairól. Ta­láltam benne ugyanis példá­kat, de örültem volna, ha egy-egy kérdés kapcsán min­den olyan helyet megjelöl­tek volna, ahol valami meg­valósult. Összesítéseket ta­láltam, mit mire költött a gyár. Elgondolkoztam azon: a szocialista brigádoknak juttatott összegeket mindig azok kapták-e, akik valóban megérdemlik? Olvastam ar­ról is, hogy be szeretnék ve­zetni a Kiváló művezető cí­met. Kételkedem abban, hogy ez szükséges. A kiváló­kat ugyanis sokféleképpen jutalmazzuk. És véleményem szerint egy művezető brigád­tevékenységével is elérheti a Kiváló címet. Vida Gusztáv, csúcsszerve­­zeti párttitkár. DIGÉP ká­belgyártó egység. — Jól zártuk az elmúlt évet, az eredményesség te­hát azt bizonyítja, a jó kol­lektív szerződést jól hajtot­tuk végre. Ez azonban 1971- re vonatkozik, és 1972-ben már nagyobbak a feladatok. Sok minden megváltozott, s ehhez kell alkalmazkodnia kollektív szerződésünknek is. A módosítási javaslatok pe­dig azt bizonyítják, hogy fel­készültünk, hozzáigazodunk a megváltozott körülmények­hez, úgy a törzsgárdatagság­­gal, a bérekkel, szociálpoliti­kai kérdésekkel foglalkozva, mint például a munkaver­sennyel. Hogy ez az igazodás kellő mérvű-e, azt majd az elkövetkezendő hónapok iga­zolják. Mi mi­nt rá­junk hálájából Immár hagyományos, aho­gyan a Magyar Szovjet Ba­ráti Társaság gépgyári tag­csoportja ünnepli hazánk felszabadulásának 27. évfor­dulóját: amellett, hogy részt vesznek a központi ünnepsé­geken, a brigádok egy része virágaival és tisztelgésével emlékezik felszabadítóinkra azoknál a síroknál, melyeket ők ápolnak és gondoznak már évek óta. A hősök temetőjében levő három ismeretlen szovjet ka­tona sírjához Lusztig Miklós a protoüzemi Malinovszkij MSZBT szocialista brigádjá­nak tagjai látogatnak el. Az anyagirányítás Zója brigádja pedig a vasgyári temetőben keresi fel az értünk hősi ha­lált halt szovjet katona hant­ját. Nemcsak a kábel-gyár­egységi Lenin brigád és a raktárgazdálkodási Tyeresko­­va brigád, de a természet is ünnepli és szépséggel, frissen fakadt rügyekkel veszi körül azt a két bükki sírt, amely kiválik ugyan a természetből gondozottságával, szép kőke­retével, melegházi növények­kel beültetett földjével, mé­gis harmonikusan illeszkedik a tájba. Mindnyájunk háláját ró­ják le MSZBT szocialista bri­gádjaink amikor a kegyelet virágait helyezik el az isme­retlen szovjet katonák sírjain.

Next