Diósgyőri Munkás, 1975. július-december (30. évfolyam, 26-52. szám)
1975-07-01 / 26. szám
2 DIÓSGYŐRI MUNKÁS Új littiiési szerződés készül A fiatalok és a gazdasági vezetés kapcsolata Az ifjúságpolitikai határozat, illetve az ifjúsági törvény hosszú időre megszabta a fiatalok helyzetének javításával kapcsolatos tennivalókat. Az országos előírásokat minisztériumi, majd vállalati intézkedési tervek és határozatok követték. A kohászatban is megjelent 1973-ban az a sokat emlegetett vezérigazgatói rendelet, amely meghatározta a gazdasági vezetők tennivalóit. Bár nem sok idő telt el azóta, a rendelet a mindennapokban történt változások miatt kiegészítésre szorult. Elkészült egy úgynevezett együttműködési terv, amely tartalmazza a gazdasági vezetők és a KISZ-bizottság tennivalóit. A megállapodás szerint a kohászati párt-végrehajtó bizottság határozata alapján az LKM ifjú dolgozói körében végzendő társadalmi-politikai munka koordinálását, irányítását és ellenőrzését az ifjúsági tanács látja el. A tanács elnöke a vállalat személyzeti és szociális igazgatója, elnökhelyettese a vállalat termelési főmérnöke, titkára a személyzeti és oktatási főosztályvezető, tagja pedig az igazgatási és jogi főosztályvezető, a munkásellátási főosztályvezető, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának titkára, valamint a szakszervezeti bizottság és a KISZ-bizottság képviselői. Az ifjúsági tanácsnak a fiatalokat érintő valamennyi kérdésben véleményezési és javaslattételi joga van. Olyan tényeket szögez le a megállapodás, melyek már gyakorlattá váltak, sőt a kollektív szerződés tartalmazza is őket. Szerepelnek például ezeken a lapokon azok az összegek, melyekkel a gyár a pályakezdő fiatalokat támogatja. Bár már a kollektív szerződés ismertetésekor említettük, most újból megismételjük, hogy azok a szakmunkások, szakközépiskolában végzettek, akik tanulmányaikat befejezve első munkahelyként vállalatunkat választják, előzetes írásos megállapodás alapján nálunk legalább egy évre munkát vállalnak, képzettségüktől és munkakörülményeiktől függetlenül 1000—2000 Ftos jutalmat kaphatnak. Részletesen leírja többek között a megállapodás, hogy a honvédségtől leszerelt fiatalok hány nap jutalomszabadságot és milyen összegű anyagi juttatást kaphatnak. Tartalmazza, hogy a kiváló ifjú mérnök, a kiváló ifjú közgazdász, a kiváló ifjú technikus és a szakma ifjú mestere mozgalom első három helyezettjének milyen összegű jutalom jár. Ugyanígy megtalálhatják benne a várható jutalom nagyságát a kiváló ifjú szakmunkás és a kiváló ifjú munkásmozgalomban versenyzők is. Időközben a KISZ Központi Bizottsága új versenyformákat írt ki, melyek jutalmazása eddig még nem lehetett gyakorlat. Az egyezményben már ezek is szerepelnek. Ugyanígy rögzítik a különböző, ifjúsági mozgalomban elért kitüntetések honorálásának díját is. Számos más kedvezményről is olvashatunk a stencillapokon. A vállalat rendelkezésébe bocsátott lakások legalább 30 százalékát a fiatalok kapják és a munkásszálló férőhelyeinek 50 százaléka is a fiataloké. Az üdültetésben is a vállalati létszámnak megfelelő arányban vehet részt az ifjúság. Nemcsak az anyagiakról, a politikai nevelési feladatokról is tartalmaz néhány előírást az egyezmény. S hogy a gazdasági vezetők még véletlenül se feledkezhessenek meg feladatukról, minősítésükben értékelni kell az ifjúság szocialista nevelésében, beilleszkedésük segítésében védett tevékenységüket. A két esztendővel ezelőtti vezérigazgatói utasításhoz képest még annyival is többet nyújt ez az egyezmény, hogy nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a fiatalok feladatait is tartalmazza. Hiszen az ifjúságnak nemcsak adni akarunk, hanem egyre többet várunk tőle. A megállapodás tervezetét megvitatta a vállalat KISZ- végrehajtó bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató-helyettes — parázs vita alakult ki, a fiatalok még számos javaslatot nyújtottak be a tervezet kiegészítéséhez. Ezek figyelembevételével a megállapodás szövegét újból átdolgozzák s rövid határidőn belül végleges formát kap a gazdasági vezetés és a KISZ-bizottság együttműködési terve. Szemorvosok — jog nélkül? Kellemesebb meglepetés nem is érhetett volna. Az orvosi rendelőben — ahová hirtelen jött rosszullétemben futottam — iskoláskori barátom fogadott. Ekkor kapcsoltam, hogy ezek szerint ő, azaz dr. Lyócsa János, azaz egy szem csodabogár, aki az egyetem után az LKM üzemegészségügyénél kezdte el munkáját. — Kellett ez neked? — kérdeztem, mert már hallottam, hogy az üzemegészségügy nem egy orvosi álom. — Egyre többször fordul meg a fejemben, hogy elmegyek. — Tudom, a pénz, a pénz... — Nem, egészen másról van szó. A beszélgetés elején rögtön egy képtelenség derült ki: a gyár orvosa nem lehet a gyár törzsgárdatagja. Egy pályakezdőnek ez a tény anyagilag még nem érdekes, viszont joggal következtethet, hogy nem számít idetartozónak. Csatlakozhat viszont egy gyári KISZ-szervezethez, fegyelmezett KISZ-tag viszont sosem lehet. Hónapokig a rendelési idejével esett egybe a munkásvédelmi főosztály fiataljainak taggyűlése, tehát azokon nem jelenhetett meg, így kicsit értékét vesztette a sok társadalmi munka, amit szabad idejében végzett. Táppénzre továbbra sem vehet senkit az LKM orvosa. Ez a jognélküliség akadályozza a gyógyító munkát, s tekintélyromboló. Az igazi betegeknek nem érdemes az üzemorvos segítségét kérni, a gyógyítás mikéntje úgyis a körzeti orvos belátásától függ. S a listán van személyes sérelem is. Dr. Lyócsa János édesanyja elsősegélynyújtó volt a nemesacél-hengerműben, ahol a fia rendel. Áthelyezték a mamát, ne legyen a fia a főnöke. Ebben csak az a bökkenő, hogy lehet csalni a rokon fedezetével; elsősegélynyújtást viszont még a „főnök” mamája sem mulaszthat el. A XI. pártkongresszus határozatai közt szerepel az üzemegészségügy fejlesztése is. Hogy ezzel foglalkoznia kellett a kongresszusnak, jelzi, nemcsak az LKM-ben van szükség a változtatásra. A technikai, anyagi eszközök megteremtésére valóban országos összefogásra van szükség. Csakhogy ebben a beszélgetésben semmi olyanról nem hallottam, aminek megoldásához külső segítség kellene. Én is gondolkoznék a barátom helyében. Mert különben olyan szép a pályája ... Az alma-atai Nehézipari Gépgyár az egyetlen olyan szovjet vállalat, amely dróthúzó és kis átmérőjű csővonó padokat gyárt. Képünkön — balról jobbra — a gyár Állami-díjas igazgatója, Mihail Bitnij, tervező főmérnöke Vlagyimir Pedasz és szerelőlakatos brigádvezetője, Borisz Szamszutgyinov. 1975. július T. A KISZ-vezetők tekintélye a KISZ munkájában természetes, hogy új KISZ-vezető kerül egy-egy alapszervezet élére. Ha belegondolunk, nem könnyű feladatra vállalkoztak ezek a fiatalok. A választásokon a tagság bizalmat szavazott nekik. E cikk kapcsán csak gondolatokat szeretnénk ébreszteni újonnan megválasztott KISZ-titkárok és vezetőségi tagok részére. A tekintéllyel kapcsolatos kérdések sokfélék, a tekintély tagadásától a fetisizálásig. Legelőször azt az alapvető kérdést kell tisztáznunk, milyen státusz (funkcionálisan elfoglalt hely) a tekintély. Sokan a tekintélyen csupán a hatalmat, az erőn alapuló vezetési jogot értik. Ifjúsági mozgalmunkban ez úgy jelentkezik, hogy a funkcióban levő ember azt hiszi, maga a funkció automatikusan kölcsönzi a valóságos tekintélyt. Milyen tényezők adhatják és adják a tekintélyt? A Kommunista Ifjúsági Szövetségben a vezetők életkori sajátosságait figyelembe véve változó e kép. Tudjuk, hogy egy vezető végső soron valamilyen közösség tagjaként nő fel. Személyiségére elsősorban azok a magatartási sajátosságok lesznek jellemzőbbek, amelyek ebben a közösségben kisgyermekkora óta érték. Ezek a korai hatások rendkívül maradandóak. Később más közösségekben szerzett, más jellegű tapasztalatok, élmények is hatással lesznek jellemére. Vagyis a benne megtalálható egyéni vonások végeredményben nem csupán az ő egyéni jellemzői, hanem a társadalomnak is valamilyen vetületei. Nevelési tapasztalattal alapvetően, minden KISZvezetőnek rendelkezni kell. Nagyjából az ideálját is el tudja képzelni, de neveltjeinek formálása mégsem megy könnyen. Pedig a személyiség nagy vonalaiban megtervezhető és viszonylag könnyen formálható. Az emberi élet nem képzelhető el érzelmek nélkül. Az érzelmek egyik nagy csoportja minden embernél azonos formában nyilvánul meg. Indulataink, hangulataink, szenvedélyeink a tárgyhoz és személyekhez fűződő érzelmeink — jellegzetességeinket tekintve — nagyjából hasonlóak. Megjelenési formájukban, uralkodó jellegükben viszont sok egyéni különbséget mutatnak. Egyik vezetőnek például az szerez örömet, ha egy adott feladatot, problémát sikeresen képes megoldani. Másik vezető inkább annak örül, ha egy jó hozzászólása volt a felsőbb KISZ-bizottság ülésén. Harmadiknak pedig a nagy siker az, ha másoknak szerez örömet. Az érzelmek sajátossága, hogy minden pozitív érzelemnek van negatív pólusa is. (Pl. a szeretetnek, illetve gyűlölet.) Ka a vezető valakiben nagyon bízik egy feladat megoldásánál és ebben csalódik, erre a fiatalra azután igazán tudunk haragudni mulasztásai elkövetésénél. Ettől a személytől a legkisebb kellemetlenség is fájóbb mint esetleg más fiataltól a legnagyobb bosszúságkeltés. Csupa jó és rossz tulajdonságú emberek csak a mesékben vannak. A valóságban minden embernek, így a vezetőknek is vannak ilyen és olyan tulajdonságaik. Az érzelmi hatáskeltés tehát sohasem lehet egysíkú folyamat, mert valamely eszményi vonás vagy tulajdonság megszerettetése együtt jár az ellenkezőjének meggyűlöltetésével. A KISZ- vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a KISZ- alapszervezetben a fiatalok lényegesen különböznek egymástól, koruk, nemük, származásuk, foglalkozásuk, műveltségük szerint. Egyéb emberi tulajdonságaik — szakképzettségük, szerénységük, bátorságuk, szerepelni vágyásuk, zárkózottságuk, vitakészségük — is eltérőek. Ezek figyelmen kívül hagyásával nem lehet vezetni. Érdekes képet mutatnak például a titkári értekezletek. Van aki úgy megy el a titkári értekezletre, hogy — főleg az „öregebb” titkárok mondják ezt —, neki itt már sok újat úgysem mondhatnak. Másik körülnéz az értekezlet részvevői között és mondja. ..itt sincs senki, aki többet tudna nálam.” Harmadik: „Annyit én is tudok, mint ők.” Főleg a beképzelt típus a veszélyes. Megtalálható ez a típus is az ifjúsági mozgalomban. Mindenhez hozzászól, minden fórumon szerepel. A társadalmi szervek megkövetelik és elvárják minden szinten a lényegre törő, rövid véleménykifejtést. Hány emberrel találkozunk az életben, akik órák hosszat beszélnek, de tulajdonképpen semmit sem mondanak. Az ilyen nemcsak bosszantó, hanem káros ismert időt rabló. Természetes az sem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk, mennyire beszélünk logikusan, világosan, érthetően. A politikai nyelvet sajnos úgy megfertőzték az idegen szavak, hogy aki a legokosabban is kerüli őket, az sem tud tőlük szabadulni. Legmegdöbbentőbb, hogy fiatal vezetők is átveszik főleg az idegen szavak használatát, aminek egyébként ők sem ismerik a valódi fogalmát, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a fiatalok megértsék mondanivalójukat. A tekintély megszerzésének módja a politikai ismeretek és az általános műveltség megszerzése. Lenin fejezte ki: „A marxizmust nem szabad bemagolni, a marxizmust meg kell érteni.” Semmit sem ér az olyan ifjúsági vezető — mondta —, aki betéve fújja a politikai brosúrákat, de nem tudja azokat tanítani, nem tudja alkalmazni a gyakorlatban. A közösség megfelelő vezetéssel szerkesztője a munkának. Ha a fiatalok legyőzik egymás előtt esetleges félszegségüket, akkor kialakul egy olyan légkör, amelyben a vélemények kölcsönös kicserélésével — nemegyszer parázs vitákkal — nagy lehetőség adódik a feladatok tisztázására, az ismeretek elsajátítására, elmélyítésére. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy közösségünk egyénekből, életkorban és intellektuális műveltségi szintben erősen eltérő fiatalokból áll. Olyannak kell lennie a közösségnek, hogy a gyengébbeket is magukkal vigyék. Erte különös gonddal kell ügyelni a vezetőnek. Sajátos bánásmódot igényelnek az aktív, rátermett fiatalok is, óvakodjunk az esetleges „sztárkultusz” kialakulásától. A vezetői tanácsok között ne feledkezzünk el az egyik leglényegesebbről: a szocialista pedagógiában a közösségi elv elválaszthatatlan az egyéni bánásmód elvétől- Nézzünk egy példát! Csak az olyan vezetőt fogadják el a fiatalok, aki ismeri a helyi viszonyokat, mer kezdeményezni és reális célokat képes a kollektíva és önmaga elé állítani. A legjobb az, amikor olyan helyen lesz valaki vezető, ahol vezetett is volt. A gyakorlati ismeretek szempontjából fontos, hogy más KISZ-szervezetek tapasztalatait is figyelemmel kísérjük, és hasznosítsuk is azokat. A jó vezető minden akciót és tevékenységet elemez, s még a döntések meghozatala előtt „bekalkulálja” azok várható hatását, hatékonyságát. Az elmélet és gyakorlat dialektikus egysége alapján lehet eredményesen vezetni. Ha hiányzik belőlük az elemzőkészség, a perspektivikus gondolkodás, az áttekintés, a koncepció, akkor nem tudunk eligazodni az új helyzetekben, nem tudunk tervszerűen, előrelátóan dolgozni, nevelni. Természetesen nem csupán általános elméleti felkészültségre, hanem szakmai hozzáértésre, fogalom- és eszközrendszerre is szükség van. Szerencsére már lejárt az az idő, amikor tekintély-érvekkel vagy csupán hatalmi eszközökkel győzködhettünk. A fiatalokat csak tapasztalati és gondolati érvekkel lehet meggyőzni. A jó érvelés tekintélyt ad, de a tekintély önmagában nem érv. Az nem érvelés, ha arra hivatkozunk, hogy valamilyen szerv már döntött a szóban forgó kérdésben, vagy valamilyen klasszikus „már megmondta”. A KISZ-szervezetek tekintélyét, akárcsak a vezetőkét, elsősorban a munka, a produktum adja, s minden vezetőnek és szervezetnek önmagának kell megteremtenie. Általános gond, hogy sok esetben az apparátustagok tekintélye nagyobb, mint a választott szervek tagjaié, sok helyen csak az apparátust ismerik el az alapszervezetek és tömegszervezetek vezetői. Az instruktori rendszer hibája miatt van egy olyan jelenség is, hogy akadozik a választott bizottságok és vb-k határozatainak megértése és a végrehajtás segítése. Ha a legfőbb szervtől jött istruktor az alsóbb területen csupán határidőket kér számon, ne várja, hogy valóságos tekintélye lesz. a tekintély az ifjúsági mozgalomban is igen fontos vezetési kritérium. Tekintéllyel rendelkezni, a gyakorlati és elméleti ismeretek, illetve közvetlen emberi magatartás alapján lehet. Állandó és folyamatos tömegkapcsolattal valósíthatjuk csak meg, hiszen céljaink elérésének feltétele a tömeg szervezése. Ahogy Marx mondja: „A szervezettség egyesít, és a tudás vezet.” Mi nem magányos hősök vagyunk, hanem az ifjúsági tömegek felelősségteljes vezetői. Az ifjúsági vezető tekintélyével a fiatalok százait vonzza, segít a tehetségek kiteljesedésében, állandó áramlatban tartja a készségek és képességek kibontakozását. A tekintély viszont senkinek sem hullik magától az ölébe, aki meg akarja szerezni, annak sokat kell tanulnia, dolgoznia, és ami a legfontosabb: soha nem szabad megelégednie önmagával. Suhajda László DIGÉP oktatási osztály