Diósgyőri Munkás, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-04 / 1. szám

A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA 50 FILLÉR 1977. JANUÁR 4. Kiálltuk a próbákat Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Jóleső érzéssel és büszkeséggel értékelte az 1976-os esztendőt dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató, az LKM műszaki-gazdasági konferenciáján, az elmúlt év utol­­só napján. Ennek alapját azok az eredmények adják, amelyeket a gyár az 1976-os évben elért. Erről szóló értékelését a vállalat, a gyáregységek vezetőin kívül, a meg­­hívott kedves vendégek — köztük dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke, Drótos László a városi pártbizottság első titkára, Tóth József, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács el­nöke, Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság első titkára — is meghallgatták. Rendkívüli feladatokat je­lentett vállalatunk számára az 1976-os esztendő — kezd­te értékelését Szeppelfeld elvtárs. A hatékonyabb gaz­dálkodásra ösztönző új sza­bályozók alkalmazása, a termelőmunka műszaki-gaz­dasági feltételeinek folya­matos biztosítása, a vállalat vezetésében bekövetkezett változás, a jövőért, az új acélműért folytatott küzdel­mes munka, számos váratlan üzemzavar elhárítása, a sok egyéb tényező tette próbára kollektívánkat — a fizikai és szellemi dolgozókat egy­aránt. A termelékenység növelésével szerénytelenség nélkül mondhatjuk most el —foly­tatta —, hogy ezeket a pró­bákat kiálltuk. Ezt követő­en a vezérigazgató elvtárs áttekintette eredményeinket. Termelési értéktervünket már december 23-án teljesí­tettük. A további időszak mintegy 200 millió forintos többletével termelési érté­künk mintegy 7 milliárd 780 millió forint lesz. Ezt száz százalékban a termelékeny­ség növelésével értük el. Minden gyáregységnek kö­szönetet mondott a tervek teljesítéséért, illetve túltelje­sítéséért. Két egységet külön is kiemelt: a Siemens-Mar­tin acélművet és a közép­hengerművet. Martin acélművünk kollek­tívája az ismert nehézségeik ellenére, rendkívül áldoza­tos munkával rekordered­ményt ért el. 739 ezer tonnás tervüket közel 58 ezer ton­nával túlteljesítették. Ezzel biztosították teljes acélter­melési tervünk mintegy 55 ezer tonnás túlteljesítését, és kompenzálták a II. sz. elektroacélmű üzemzavara miatt kiesett termelést is. Ez a többtermelés mind vál­lalatunk készáruterme­lésé­­ben, mind népgazdaságunk acélmérlegében, nemkülön­ben exportlehetőségeink fo­kozásában jelentős segítséget nyújtott. Profilacélokból A hengermű gyáregység középhengerműve 295 ezer tonnás tervét 314 ezer ton­nára teljesítette, azaz 19 ezer tonnával többet. Ez an­nál is inkább kiemelkedő és elismerésre méltó, mert nem a nagy teljesítménnyel hen­gerelhető rúdacélokból, ha­nem alapvetően profilacélok­­ból érte el. Nagyolvasztóművünk acél­­nyersvas-paritásban számí­tott 28 ezer tonnás többlet­­termelése jelentős mérték­ben megalapozta az acélmű többtermelési lehetőségeit. Nemesacél-hengerművünk mindkét sora teljesítette ter­vét, sőt a középsoron túltel­jesítést is sikerült elérni. A finomsor felfutásának üteme is javult. Némileg túlteljesítette ter­vét az öntöde gyáregység, mely az év eleji turbina­­problémákon úrrá lett, s az év második felében a NI­­HARD szivattyúöntvények próbaöntésére is jutott tel­jesítőképességéből. Gyáregységeink áldozat­kész munkájának vállalati szinten is megvan az ered­ménye. Kiszállítási felada­tunk 947 ezer tonnában volt meghatározva. Ezt mintegy 968 ezer tonnában teljesít­jük. Tőkés exportunkat is jelentősen túlteljesítjük. Szo­cialista exportkötelezettsé­geinknek is eleget­­ettünk. Magasabb szinten . Mindezek megalapozták azt, hogy nyereségünket magasabb szinten tudtuk realizálni, a tervezett 310 millió forint helyet 470 mil­lió forintban. Hozzájárult ehhez az anyag- és energia­­megtakarítás terén elért 110 millió forint is. Befejezésül a gyár vezér­igazgatója elmondotta, hogy az előttünk álló 1977-es év feladatai sem lesznek ki­sebbek. A kitűzött célok reá­lisak, a dolgozó emberért vannak. Az őszinte, nyílt kapcsolat, a természetes üzemi demokrácia, a szocia­lista munkaverseny-mozga­­lom, s azon belül a brigád­­mozgalom mind megannyi tényező abban, hogy célkitű­zéseinket megvalósítsuk A vezérigazgató értékelése után dr. Bodnár Ferenc elvtárs kért szót, és a me­gyei, illetve városi pártbi­zottságok nevében köszön­tötte a gyár dolgozóit, és ve­zetőit. Igen nagy elismerés­sel szólt a diósgyőri kohá­szok munkájáról, hangsú­lyozva, hogy amit az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány elvárt ettől a me­gyétől, e nagy múltú gyártó­, azt becsülettel és nagyszerű­en teljesítettük. A megyei és városi vezetés is sokat várt az LKM kollektívájától, amely meg is felelt ennek a követelménynek, egyik ki­emelkedő részese Borsod eredményeinek. A megye ipara várhatóan 9 százalékkal szárnyalta túl azt az eredményt, amit 1975-ben elért. Ez nagyszerű teljesítmény volt, amelyből mindenekelőtt a tőkés ex­port igen jelentős túlteljesí­tését emelte ki Bodnár elv­­társ, hangsúlyozva, hogy er­re különösen nagy szüksége volt népgazdaságunknak. A számok ma még nem telje­sen pontosak, de várhatóan 4 milliárddal többet adott megyénk ipara a közös ász­(Folytatás a 2. oldalon) 6 Nemcsak a város utcáin okoz gon­dot a váratlanul jött hatalmas hó­tömeg, hanem a közlekedési gyár­egység dolgozóinak is. Gyári csendélet, hóval. A sötét, néhány nappal ezelőtt még fénylő termékeket vastagon borítja a hó. Vadas Zsuzsa felvétele Minden eddiginél jobb... ! Az 1976-os esztendő soha nem tapasztalt sikereket hozott az LKM-nek. Egy sor rekord született. Közülük a legkiemelkedőbb a középhengersoré, s az SM-acélműé. Itt ugyanis olyan eredményeket értek el, amilyen nem született a fennállásuk óta. (írásaink a 3. oldalon). ________________________________ .. ________________________________ Egységes akaratf jó vállalati légkör Erős munkát értékelt az LKM párt-vb Az év vége mindenütt a számvetések, értékelések idő­szaka volt. Ezt tette a gyár végrehajtó bizottsága is Maj­­tényi Lajos pb-titkár vezetésével, amikor áttekintette az 1976-os év mozgalmi, testületi munkájának eredményeit, tapasztalatait és megvitatta a főbb tennivalókat. A ‘­//’be’i előterjesztés elöl­járóban a pártélet idei leg­nagyobb eseményével — a tagsági könyvek cseréjével — kapcsolatos elbeszélgeté­sek tanulságait vette sorra. Ebből mindenekelőtt két do­log kívánkozik kiemelésre. Az egyik az, hogy szorosabb, élőbb lesz a kapcsolat a kommunis­ták, a vezetés és a tagság között. A másik pedig, hogy tanulságos és fontos tapasztalatokat hozott fel­színre ez az esemény, amelyből számos tenniva­ló adódik majd az alap­szervezeteknél éppúgy, mint az irányító pártszer­vek számára. Terv szerint e kérdést rész­letesebben is tárgyalja majd a testület. A testületi munka éves mutatói egy kívülálló szá­mára szinte alig mondanak valamit. Ezért e számok kö­zül csak néhányat említünk meg. Éppen az előzőek kap­csán érthető talán, hogy az előterjesztések mintegy fele a párt belső életével, illetve gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozott. A közel 30 testületi ülésen 27 határozat és 22 állásfog­lalás született. Tegyük hoz­zá, hogy színvonalas, legtöbb­ször brigádvizsgálattal készí­tett előterjesztések és sokré­­­tű, körültekintő megvitatás után. Szó volt az értékelésben az instruktori hálózat mun­kájáról is. Ezt, bár jónak ítélte meg a testület, hang­súlyt kapott az is, hogy az apparátus és az instrukto­rok munkakapcsolatában lehet még javítanivalót ta­lálni. Az előterjesztés részletesen kitért a munkabizottságok egyéves tevékenységére. Ezek minősítését tulajdonképpen az apparátus munkájának szerves részeként tették meg, mert mindkettőnek alapvető feladata az­­ irányító testüle­tek döntéseinek előkészítése, illetve azo­k­, végrehajtásának megszervezése.■Jtiy A munkabizotts­ágok leg­főbb jellemzője a hatékony­ság növekedése,és a tevé­kenység rendszeressége volt. Arra nincs is lehetőség hogy.­f .sorra vegyük e csoportok­­ munkáját, szemlél­teteskép­pen azonban a pártépítési munkabizottságot szeretnénk kiemelni. Az itt dolgozó kommunis­táknak is komoly részük van abban, hogy a pártszer­vezetekben a tagfelvételek kedvezően, a várakozásnak megfelelően alakultak. Több mint másfélszázan nyertek felvételt a pártba. Mind­emellett hangsúlyozta az ér­tékelés annak reális lehető­ségét, hogy ez évben ez az arány 200 körüli nagyságra emelkedjen. A munkabizottságok ér­tékelése kapcsán összeg­ződtek a legfőbb felada­tok is. Ez a uivul&prog­­ra­m­ok végrehajtásában, a határozatok következetes figyelembevételében, a be­vált, sikeres módszerek hatékonyabb terjesztésé­ben foglalható össze. A napirend kapcsán több­ször esett szó az apparátus munkájáról is. Az össz­tevé­­kenység itt is pozitív. Külö­nösen lényeges a javulás a határozatok lejuttatásában. Azt sem­ titkolhatjuk azon­ban, hogy az alapszervi munka segítésében akad még bőven tennivaló. Tulajdon­­képpen itt is a határozatok kérdésével lehet k­ezdeni a tennivalókat. Javítani kell azok nyilvántartásával, őr­zésével, kezelésével és bi­zony — talán éppen ezért — nemegyszer az ezek végre­hajtásával kapcsolatos mun­kát. Ha már a feladatoknál tar­tunk: nem sok lehetőséget tartogatnak az elkövetkezen­dő napok a hosszas tervez­­getésre. Ülésrend szerint jönnek a következő testületi ülések, de jönnek az új esz­tendő új feladatai is. Hogy mást ne említsünk, soron következő feladat a beszámoló taggyűlések­re való felkészülés, a pártnapok elő­készítése, a munkásőrség 20 éves jubileuma, az új acél­mű építésével kapcsolatos gazdaságpolitikai feladatok stb. Sokáig sorolhatnánk a tennivalókat, a várható eseményeket, amelyek lé­nyege végső soron egyetlen mondatban is kifejezhető: a politikai munka sajátos eszközeivel segíteni, ered­­zs^pjényekre váltani a gyár ,’jr, gazdasági tevékenységei­­k feladatait. Ennek egyik garanciája többek között a jól funkcio­náló vállalati négyszög is. Az egységes akarat­i jó vállalati légkör a további eredmények forrása A testület a fenti értékelés mellett még szervezeti, sze­mélyi kérdésekkel foglalko­zott.

Next