Diósgyőri Munkás, 1982. január-május (37. évfolyam, 1-21. szám)

1982-01-05 / 1. szám

4 Az ügyvédet elviszi az ördög NAIV FESTŐ „Mindig hajtott a vágy, régen «erettem volna festeni, de fél­jem, hogy magának megtartson, ellenezte. Ezért éjszaka festet­tem. Amikor rajtacsípett, már 60 darab festményem volt.” Eddig az idézet özv. Czene Jánosáé, naiv festőtől Bánszky Pálnak, a kecskeméti Naiv Mú­zeum igazgatójának a Vasas Galéria-beli kiállításra invitáló megh­ívószövegében. Természe­tes hát, hogy először azt kér­deztem özv. Czene Jánosnétól Miskolcon: és mit szólt a férje? — Elég cifra dolgot mon­dott, „majd én a macskát megverem a­­ hátadon"!... Mondta a magáét vagy két óra hosszat, aztán nagyon be­rúgott. Később úgy megba­rátkozott a dologgal, hogy kezdett előkészü­lni a szob­rászkodáshoz. Szerzett szer­számokat hozzá, ám váratla­nul meghalt. Özv. Czene Jánosné ötven­öt éves korában kezdett el festeni. A kecskeméti Naiv Múzeum igazgatója szerint „kínzó magánya feloldására”. A magánynak bizonyára volt benne szerepe, de végül is, én úgy vélem, sokkal mélyebb és misztikusabb értelme van an­nak, hogy a kiszombori as­­­szony megszállottként festi a képeket, amely ugyan naiv látásm­ódjában hasonlatos a naiv parasztfestőkhöz, ám míg a többségnek a téma ma­ga a látvány — akár a jelen­ben, akár a múltban —, ad­dig özv. Czene Jánosnénak sokkal fontosabb, hogy ő mit érez, gondol magában. Ha „tudományoskodóbb” akarnék lenni, azt is írhatnám, hogy „eszpresszionista” naiv festő özv. Czene Jánosné. — Valami hajt — mondta. — Sokat dolgoztam, sokat dolgozom. Hát igen, a magány... nyil­vánvaló, azóta a férje is meg­halt, ez készteti, szántó kény­szeríti az özvegyasszonyt, hogy fessen, fessen, fessen ... Csakhogy, amióta felfigyeltek munkáira, nem lehet annyira magányos. — Voltak a festményeim Hamburgban, Lipcsében, Drezdában... nem tudom el­sorolni, hány helyen. Több mint száz kiállításon szerepel­tem. Persze nem mindegyik volt önálló. — És hány képe van Kecs­keméten, a Naiv Múzeumban? — Nem tudom. Bánszky Pál nemcsak a múzeumnak, önmagának is vásárolt fest­ményeimből. A Vasasban kiállított ké­pek, kerámiák, rajzok között le s fel­sétálva, diskuráltunk. Nemcsak életéről vallott a naiv festő, hanem, ha csipke­lődtem, az egyes festmények­ről is. — Itt ez a gyermekét szop­tató asszony. Miért fordítja el a fejét? (Gondoltam, most „megfogtam”. Mégsem an­­­nyira „naiv”, hogyha „okos­kodik”, valamiféle szemérem­ből fordul el az asszony a festményen, hiszen közszem­lére teszi a kép a melleit... csakhogy a gyermekét szop­tató anya akkor inkább „mo­dell”, mint megelevenedett életkép.) — Mert fcéér I nézi magát a tükörben. És elmesélte, mint történt a valóságban is ez a szopta­tás egy rokonánál, s hogy ép­pen ez a mozdulat, az örök asszonyi hiúság fogta meg. Éles eszű gyerek volt. Azért nem lett tanító, mert az apja félt, a nyakán marad a lány, ha taníttatja, meg szegények is voltak. Cseléd lett, s dol­gozott pékségben, Németor­szágban, sőt a háború után a villanyhegesztést is kitanul­ta, ám közbeszólt egy eper­ü­­tét, s végül otthon maradt — S hogy’ kezdett el feste­ne? — Árvíz volt, jelentkeztem egészségügyi szolgálatra. Egy éjszaka, amikor egyedül ma­radtam, a szomszéd terembe­n aludtak a gyerekek vagy öt­­venen­ elgondolkoztam.A gyermekem nincsen, mi ma­rad utánam? Kértem papírt, ceruzát a rádióügyeletestől, így kezdődött. Aztán vásárol­tam festéket is. — És sose tanult festeni? — De. Makóra jártam egy szakkörbe, Munkácsy-díjas festőművész a kör vezetője. Özv. Czene Jánosné tulaj­donképpen makacs ember. Úgy ad titokban festett, de mégiscsak a makacssága „buk­tatta” le. Az, hogy a festést fontosabbnak tartotta a ge­­reblyézésnél. És persze fon­tosabbnak tartja ma is. Igaz, 1500 forint nyugdíjból nem fogadhat senkit, hogy gereb­lyézzen már helyette. — Szóval mégiscsak kell ge­reblyézni ? — Kell De nem gereblyé­zek. Nem gereblyézik, hanem Best. Fontos dolgokat akar közöl­ni. Nem is annyira a stílusa miatt naiv festő özv. Czene Jánosné, hanem babonás hite miatt, hogy a festett kép jót vagy rosszat hoz, akár a mon­dóka, az átok, a Luca­ széke vagy az ólomöntés vagy más babolnaság ... Akár az ősem­ber hite, hogy ha nevén ne­vez valamit, már birtokolja is. Megszerzi magának a Jót, s megrontja a Gonosz hatal­mát, így hisz abban, amit tesz. Fest hát, így védekezik a vi­lág ellen s ugyanakkor ezzel alakítja is a világot Nem mondom, szerencsém is volt hogy minderre rájöttem. Hi­szen az elmondottakat „szim­bolikusan” sok festő és sok művész „hiszi”. Valamit ala­kít a világon. De özv. Czene Jánosné nem valami alakítás­ba hisz, hanem konkrét vál­tozásokban: mondjuk, „Az ügyvédet el­viszi az ördög”. Ez nemcsak egyik festménye bizarr címe. Ez hit (vágy) is. S miért ne? Lehet, hogy az ügyvédet tény­leg elviszi az ördög. Nyitray Péter 00 Bűvölet A Rubik-féle bűvös kofta tovább folytatja 1982-ben is világhódító útját, Távol-Ke­leten éppúgy forgatják, mint Miskolcon. A statisztika sze­rint minden tizedik magyar­ra jut egy kocka itthon. (Korom Gábor­ felvétele) DIÓSGYŐRI MUNKÁS 1982. január S. Megújult a Diósgyőri Vasas Klub te meg én” klub alakul • Sakk-kör szerveződik Nyáron zenélő udvara lesz? Ismeretes, hogy 1981. jú­nius 1-től a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ szak­mai, módszertani felügyelete alá került az addig Energia Klubnak nevezett létesít­mény az Alsó-Szinva utca 58. szám alatt. A klub neve is megváltozott: Diósgyőri Vasas Klub. Nemcsak a „gazda” válto­zott, nemcsak a név. Az ál­talános feladatokat ellátó klubnak kicserélődött a kö­zönsége is. A klubtagsági igazolványok bevezetésével megszűnt a kocsmajelleg, s bár jelenleg is van büfé a klubban, immár semmilyen problémát sem okoz a sze­szes italok árusítása, a ven­dégek tudják a mértéket. Egyébként a büfét a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat tartja fenn, s alkalmaz­kodva a megváltozott, kultu­rált körülményekhez, maga is változik. (A IV. osztályon üzemelő büfé abroszokat tart az asztalokon, s úgy tervezi, hogy nyárra kicseréli a büfé udvari, szabadtéri bútorait is.) Természetesen a Mwbbam nemcsak a büfé körül forog a világ , ám a „kocsmázás” volt a korábbi klub egyik baja. Petényi Barna, a klub vezetője és a kilenctagú klubvezetőség (havonta ülé­sezik, értékel, tervez stb.) jó munkát végez. Mint Petényi Barna mondta, amikor oda­került — fél esztendeje —, jóformán csak a falak vol­tak. Most? Színes és fekete­­fehér tévékészülék, zongora, rexasztal, szinte minden van, ami egy művelődési intéz­ményben kell. Művelődhet­nek, kulturálódhatnak, szóra­kozhatnak, játszhatnak a klubtagok. Nem csoda, hogy a mos­tani vendégek nem az italo­zás kedvéért keresik fel a klubot, hiszen könyvkölcsön­­zés (400—500 kötet közül vá­logathat az olvasni vágyó), hanglemeztár, irodalmi pres­­­szó várja az érdeklődőket a reggel 8 órától este 9 óráig nyitva tartó Diósgyőri Vasas Klubban. (A nap első fele, 14 óráig általában, a szak­oktatásé, a gyári, üzemi programoké.) Egyébként nemcsak játé­kokkal és eszközökkel bővült a klub. November közepén a kohászat felújítással segítet­te a klubot. A munkát az Országos Szakipari Vállalat végezte és december közepé­re be is fejezte. — Elégedett vagyok — mondta Petényi Barna. — Farkas Zoltán szakoktató irányításával szépen és meg­lepően jól dolgoztak a gye­rekek. Mert hisz’ lényegében a 114-es számú Ipari Szak­munkásképző Intézet harma­dikos tanulói dolgoztak itt. A tatarozott, szemre is kul­turálódott, társadalmilag is megújult klub szép terveket is dédelget. Január 20-án 18 órakor lesz a „Te meg én” klub alakuló közgyűlése itt, amelyre minden magányos embert elvárnak, és szerve­zés alatt áll a klub sakk­köre is ... vagy amikorra e sorok napvilágot látnak, már tízféle folyóirat Vízül válo­gathatnak a klubtagok. Ugyancsak a távolabbi ter­vek közé sorolható, hogy a jó idő beköszöntével zenélő­udvart szeretnének a Diós­győri Vasas Klub kertjébe. Azaz nyáron amatőr ének­es tánckarok, kisegyüttesek és fúvószenekarok szórakoz­tatnák a klubtagokat, illet­ve a környékbelieket a sza­badban. Változatlanul sok brigádot vár az Alsó-Szinva utcai klub — éppen a brigádren­­dezvények miatt maradt fenn a büfé —, amely általában kéthetente irodalmi presszó­val is szórakoztatja a kö­zönséget. Az irodalmi pres­­­szóban nemcsak amatőr vers- és prózamondók lépnek fel, hanem a Miskolci Nem­zeti Színház művészei is. Legközelebb például január 18-án, hétfőn este 6 órai kezdettel farsangi összejöve­tel lesz a Diósgyőri Vasas Klubban — ezen is miskol­ci művészek működnek köz­re. A szállóban január 5-én, kedden dél­után 3 órakor a „Modern Ro­binson és családja” című ma­gyarul beszélő amerikai fil­met vetítik az LKM mun­­­kásszállójában. Január 7-én, csütörtökön ugyancsak 15 órai kezdettel (a filmvetíté­sek mindig délután 3 órától történnek) a „Volgai csata című dokumentumfilmet ve­títik. 12-én, kedden a „Vám­mentes házasság” című ma­gyar—finn játékfilmet mu­tatják be. Nemcsak mozi lesz az újévben, A szeleburdi család Él Budapesten, a VII. ke­rületben egy család, ugyan­olyan, mint a többi, azazhogy mégsem ... Van bennük va­lami rendkívüli — szelebur­­diak. Az apa egy tudományos intézet munkatársa, évek óta írja főművét, egy biológiai szakkönyvet, melynek elké­szülte és megjelenése sors­döntő lenne a család lakás­­helyzetének megoldására. Merthogy nagyon szűkösen élnek, öten egy kétszobás la­kásban.­­ Az anya könyvtáros, ezen­kívül a család összetartója, mert férje fellegekben járó megszállottja a szakmájának. A család további tagjai: két fiú (az egyik tizenkettő, a másik nyolcéves) és a négy­éves kislány, Picur­­e a ked­venc. A történetet a gyerekek ál­landó cselekvése tartja össze: a fiúk minden vágya, hogy az elszabadult papagáj után, másik állatot szerezzenek. A kislánynak. Sikerül is egy aranyhörcsög házaspárt sze­rezniük, amely aztán rengeteg bonyodalmat okoz. A családon kívül, bepillan­tást nyerünk a bérház éle­tébe: különféle emberek és gyerekek élnek itt; jók és gonoszok, újgazdagok és na­gyon is hétköznapiak. „Szele­­burdiék”-nál, mindig tárva­­nyitva az ajtó. Az ő nyitott­ságuk, szeretetreméltó köz­vetlenségük csak a szomszé­dos, felfuvalkodott házaspár­nak nem tetszik. Végül is ,az apa nagy műve elkészül, de a kiadásra három évig várni kell, ezzel füstbe megy a nagy terv, a kertes családi ház megszerzése; élnek to­vább a bérházban ugyanúgy, mint eddig. Modern mese, ta­lán kicsit idilli Palásthy György ifjúsági filmvígjáté­­ka, de a mindenkori szeretet­­ről szól, sok humorral és szép lírával. A Családi kör állandó rendezője új filmjé­ben a gyerekszereplő — pél­dául Ullmann Mónika — mel­lett Drahota Andreát és Er­­nyei Bélát láthatjuk. Akcióban a szeleburdi család tagjai m m­m WEBEUBEBBÍÉM* v. ■:;>, '. .. \ ■ ,v M I Hangversenyek, gyermek­műsorok, színházi előadás és neves előadóművészek (Ga­lambos Erzsi, Haumann Pé­ter), koncert... ezekből áll össze a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ januári programja, amelyben termé­szetesen helyet kapnak a pe­riodikusan ismétlődő rendez­vények (mozi, diszkó, Sza­­vár-bár), ill. a decemberben elmaradt Kovács Apollónia­­est is. Január 7 -é­n csütörtökön 14.30 órakor nyílik meg a Vasas Galériában Ujfalusi Antal, szobrász és Bányai Ferenc festő kiállítása, amely 14-től 19 óráig tart nyitva. Ugyanekkor nyílik meg, ifj. Fazekas István, fazekas ki­állítása az előcsarnokban, amely 9—19 óráig látható. Mindkét kiállítás február 7- ig tart nyitva. Január 8-án, pénteken 18- tól 22 óráig Szamovár-bár nosztalgiaprogramokkal. Január 9-én, szombaton a Sikerfilmek mozijában 16 órakor A Nagy Medve fiai című NDK filmet, 18 órakor pedig a „Muppet show” című angol filmet vetítik. Január 10-én, vasárnap 18 órától 22 óráig Erdős-diszkó és vendégei. Január 11-én, hétfőn 14 órakor hangverseny közép­­iskolásoknak a DVMK szín­háztermében. A „Romanti­kus zene, költészet” alcímet viselő műsorban közremű­ködnek az Állami Operaház szólistái. Ugyanezen a napon 18 órai kezdettel „A dal nélkül” címmel kerül sor Cseh Ta­más műsorára. Január 15-én, pénteken 18 órától 22 óráig Szamovár­bál, nosztalgiaprogramokkal. Január 16-án, szombaton a Sikerfilmek mozi­jában 16 és 18 órai kezdettel „Nyolcadik utas: a halál című angol fil­met vetítik. " Január 17-én, vasárnap 10 órakor „Az okos fokos” cí­mű mesejáték kerül színre a DivíVK nagytermében. Ugyanezen a napon 18-tól 22 óráig Erdős-diszkó és ven­­­­dégei. Január 18-án, hétfőn 17 és 20 órakor „Apollónia” cím­mel kerül sor Kovács Apol­lónia estjére a színházte­remben. Január 20-án, szerdán 17 és 19 órakor „Pódium '82' *— Galambos Erzsi és Hau­­mann Péter előadóestje. Január 22-én, pénteken 11 órától 22 óráig Szamovár­bár, nosztalgiaprogramokkal. Január 23-án, szom­baton s Sikerfilmek mozijában 11 órakor a „Kicsi a kocsi, de erős” című amerikai filmet 18 órakor pedig a „Kramer kontra Kramer­” című ame­rikai filmet vetítik. Január 24-én, vasárnap 11 órakor a „Random­” kaszka­dőrcsoport gyermekműsorá­ra kerül sor a színházterem­ben. Ugyanezen a napon 18-tól 22 óráig Erdős-diszkó és ven­­dégei. Január 26-án, kedden 19.30 órakor „Népszerű zenei es­ték”. a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye, ve­zényel: Kóródy András, köz­reműködik: Kovács Dénes hegedűművész. Január 27-én, szerdán 17 és 20 órai kezdettel „Nem­­ zárjuk kulcsra az ajtót” cím­mel kerül sor a Józsefvárosi Színház vendégjátékára. A vígjáték szereplői: Benezi Ferenc, Dósa László, Fülöp Zsigmond, Hacser Józsa, Sá­fár Anikó. Január 28-án, csütörtökön 18 órakor P­ BOX-koncert a színházteremben. Január 29-én, pénteken 18 órától 22 óráig Szamovár­bár, nosztalgiaprogramokkal Január­­ 20-án, szombaton a Sikerfilmek mozijában 16 és 18 órakor ,A biztosan ölő sárkánylady” című japán fil­met vetítik.

Next