Diósgyőri Munkás, 1982. június-december (37. évfolyam, 22-52. szám)
1982-06-01 / 22. szám
2 Gyermeknap Május 30-án, a hónap utolsó vasárnapján vidám gyermeknapot rendezett a DIGÉP, valamint az LKM szakszervezeti bizottsága a Vasas Ifjúsági Parkban. A délelőtt tíz órától délután 18 óráig tartó egész napos program nagy részét játékmesterek vezetésével tartott gyermekfoglalkozások ■ töltötték ki. Volt aszfaltrajzverseny, bábfigura-készítés, KRESZ- vetélkedő. A gyermeknapon fellépő Etűd-színpad a délelőtt folyamán Zöld erdőben jártam címmel verses-zenés műsort adott, délután pedig Romhányi József Mesevár című játékából mutatott be részleteket. A zene is fontos kelléke volt a kispajtások jó hangulatának, erről Éliás Gyula gyermekdiszkója gondoskodott. _ A DVMK-ban gyermekrajz-kiállítás nyílott a III. kerület általános iskolás tanulóinak rajzaiból, mely még június 13-ig látható. DIÓSGYŐRI MUNKÁS I KISZ-telencvil KÖZVETETT ELISMERÉS Az ifjúsági mozgalomban Szép hagyomány, hogy KISZ- szervezetek patronálnak, segítenek úttörőcsapatokat, a KISZ közvetlen utánpótlását adó általános iskolás úttörőfiatalokat. Ez a munka a KISZ feladatai, tevékenysége közül talán a legkevésbé látványos, s eredményes is csak akkor lehet, ha a kapcsolat valóban élő, tartalmas. Az úttörők patronálása a DIGÉPH-gyárrészleg KISZ- szervezetének „erőssége”, hiszen a velük kapcsolatban álló miskolci 10-es számú Általános Iskola (katowicei) úttörőcsapata elnyerte az úttörőszervezeteknek adományozható legmagasabb kitüntetést, a vörös selyemzászlót. Az elmúlt héten pénteken megtartott átadási ünnepségre az úttörők meghívták a patronáló gépgyári KISZ- szervezet képviselőit is, ezzel közvetve elismerve munkájukat, segítségüket a szép kitüntetés elnyerésében. FELKÉSZÍTÉS A DIGÉP KISZ-bizottságának tagjai, valamint a KISZ- alapszervezetek titkárai számára felkészítést szerveztek május 21—24. között két turnusban, a gyár sebesvízi üdülőjében. A továbbképzésen több mint hetven KISZ- aktíva vett részt. Az előadások és csoportfoglalkozások témája a KISZ legutóbbi, X. kongresszusának határozataiból került ki. Természetesen a felkészítés során nemcsak tanulásra, művelődésre nyílott módja a fiataloknak, de szabad időben sportolhattak, túrázhattak, szórakozhattak is. A felkészítés ifjúságmozgalmi vetélkedővel zárult. Felnőttek és fiatalok A Miskolc városi munkásőr-zászlóalj kijelölt egységei háromnapos lőgyakorlaton vettek részt május 22—24. között, a harsányi gyakorlópályán. Az Oprendek Sándor nevét viselő, Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett városi munkásőr -zászlóalj állományának nagyobb része kohászati dolgozó. Az LKM és a DIGÉP munkásőrei és tartalékos állományú katonái sikeres éleslövészeti gyakorlatot rendeztek a harsányi és a kékmezői lőtéren. A gépgyár munkásőrei magukkal hozták feleségeikét is, akiknek így módjuk volt személyesen ellenőrizni férjeik gyakorlatozását. A kohászat munkásőrei pedig a 33. számú Általános Iskola úttörő-munkásőreit látták vendégül, akik kispuskalövészeten vettek részt, s ezzel úttörő-munkásőri feladatukat teljesítették. Az eligazítás pillanatában a kohászati munkásőrök és a 33. számú Általános Iskola úttörő-munkásőrei A gépgyárban dolgozó munkásőrök feleségei is megtekintették a különböző gyakorlatokat. Személyesen ellenőrizték a férjek találatát, ügyességét. A kohászati tartalékos tisztek Meslövészeten, A résztvevők nagy figyelemmel hallgatták a kiképzést és eredményesen hajtották végre a gyakorlatot. fotó: Pácz Pál A Fáklya új száma A Fáklya június 6-án megjelenő 11. száma a nyári szünidőt köszönti táborozó úttörőkkel a címlapján, s a képhez tartozó belső riportban az Orljonok „úttörőköztársaság” színes életét mutatja be. A szovjet állam fennállásának hatvanadik esztendejében az év elején kezdődött sorozatban most Türkménia dolgos napjaival ismerkedhet meg az olvasó. Képes hírösszeállításban elevenedik meg a „lágy arany”, vagyis a gyapjú, a mesteri keleti ékszerek, a technikai fejlődés, a szőnyegszövés, a lótenyésztés, a tea szép országa. Rajzos úti jegyzet tárja elénk a türkmén földet, olvashatunk a Karakum-sivatagot termővé változtató csatornákról, az életkörülmények fejlődéséről. 1982. június 1. Feladatok a termelőberendezések kihasználásában A gépgyári pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) vállalat. Ezt követően megteremtették az NC-technológia elterjesztésének feltételeit. Ez nem is volt olyan könnyű feladat, mert a dolgozók és egyes területeken a vezetők ellenállásába ütközött. Még ma sem lehet elmondani, hogy mindenki egyértelműen csatlakozott e korszerű, NC-vezérlésű gépek munkába állításához. Ezekhez a gépekhez megteremtették a megfelelő anyagi ösztönzési feltételeket is. Ezeknél az igen pontos és nagy termelékenységű, modern gépeknél az lenne az optimális elvárás, hogy legalább két és fél műszakos leterheléssel dolgozzanak. Az NC-horizontok és marógépek kihasználtsága már eléri a 2,46—2,5 műszakot. A géppark kapacitásának jobb kihasználását komplex tervezési rendszer alkalmazásával, a vállalati szervezetek jó együttműködésével is biztosították. A minőségi munka és a technológiai eszközök feltételeinek javításával egy időben tapasztalható volt a minőség javulása is. Azonban, ennek értéke nincs arányban a ráfordítások nagyságrendjével. A nagy termelékenységű gépek háromműszakos üzemeltetését a valós létszámhiány mellett, feltételezhetően a túlórázási lehetőségek is befolyásolják. Az említett ösztönzési rendszer bevezetésének alapgondolata pedig éppen az volt, hogy a premizált gépen foglalkoztatottak pótléka egyenlítse ki az elmaradt túlórázásból eredő keresetveszteséget. Sajnos, a túlórázási lehetőségek előnyhöz juttatják a nem premizált, de túlórát teljesítő dolgozót. Összegzésként a jelentés leszögezi, hogy az összes vállalati termelőberendezések átlagos műszak kihasználtsága másfél műszak naponta, ami a kétségtelenül jelentkező javulás ellenére elmarad a kívánalmaktól. A gépkihasználás javítására teendő intézkedéseket a továbbiakban gazdaságossági számítások alapján határozzák meg. További lépéseket tesznek azért, hogy a technológiák elsősorban a nagy termelékenységű gépekre legyenek átdolgozva. Intézkedni kell annak érdekében, hogy a nagy értékű, nagy termelékenységű gépek megóvása, fokozottabb karbantartása a jelenleginél magasabb szinten legyen biztosítva. Az előterjesztés elhangzása után a pártbizottság tagjai hasznos javaslatokkal, véleményekkel egészítették ki a jelentést. Csege Géza arról szólt, hogy a megmunkáló gépek jelentős fejlődésen mentek keresztül, a gyártáselőkészítés azonban ezzel nem tart lépést. Nem megfelelő az előkészítés. Vontatottan halad az NC-gépeknél a próbaforgácsolás. A szerszámellátási tervek nem teljesültek. Az import drága, marad a belső gyártás. Ezeknek a szerszámoknak viszont sokkal rosszabb a minősége. Az NC- és nagy termelékenységű gépek kihasználatlanságánál a veszteségidők 80—85 százaléka munkaerőhiányból ered. Átcsoportosítással javítani lehetne a helyzeten. Javasolta, hogy az NC-gépek kezelését bízzák a szakközépiskolákból frissen kikerült fiatalokra. A közelmúlt gyakorlata bizonyítja, hogy ezek a fiatalok gyorsan és jól elsajátítják a korszerű NC-gépek kezelését. Bonta Lajos a korszerű, jól felszerszámozott kisgépek munkába állításának fontosságát hangsúlyozta. Horváth József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki maga is NC-gépen dolgozik, elismerte, hogy a gépek kihasználtságánál előrelépésről valóban lehet beszélni, de ez a javulás lassú. Az NC-gépek nem kellő kihasználása bűn a gyári kollektíva ellen. Csupán a legszerényebb számítások szerint egy óra gépállás 500 forint veszteséget jelent, de tízezrekre is rúghat. Panaszolta a szerszámok minőségét. — Nyugodt embernek ismernek, de borzasztóan ingerült leszek, amikor a gyárban kapacitáshiányról beszélnek, ugyanakkor ezek a több millió forint értékű korszerű gépek nincsenek kihasználva — mondta. Kugler István, a vállalat KISZ-bizottságának , titkára azokról az eredményes erőfeszítésekről beszélt, amit a fiatalok vállaltak a gépek jobb kihasználása érdekében. A jelenleginél látványosabb eredményeket csak az egész kollektíva odaadó, megértő, együttes munkájával lehet elérni. Orbán László arról szólt, hogy a tmk miként igyekszik a nagy értékű gépek minél jobb karbantartását megoldani. A drága importberendezéseket igyekeznek hazai alkatrészekkel pótolni. Ecsegi Gyula hangsúlyozta, hogy felelősséggel és tudatosan, jó gazda módjára meg kell becsülni és óvni kell a drága szerszámokat. Sajnos, még nem érzi át mindenki ennek fontosságát. Lerch Jenő hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kell oldani, a jelenleginél magasabb színvonalon a NC-szerszámok szakszerű és gyors javítását. A felszólalásokat összefoglaló Begyik János arról szólt, hogy a gazdasági vezetésen a sor, hogy a javaslatokat, észrevételeket megfogadva intézkedjen. Éves átlagban az NC-gépeknél el kell érni a két és fél műszakos kihasználást. T. Gy. Legtöbb érték az ember Napok a munkavédelem jegyében Az LKM munkásvédelmi főosztálya a munkavédelmi negyedév keretében május 24—28-ig munkavédelmi napokat szervezett. A jól előkészített programsorozatot Gerzsényi Miklós munkásvédelmi főosztályvezető nyitotta meg, ismertetve a rendezvények célját, melynek színhelye egyébként a III. számú hivatalház oktatóterme volt. Az első napon Stehlik Ede, a gyár munkafiziológai csoportvezetője tartott képmagnóval illusztrált előadást, mely meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki a jelenlevőkből. A felvételek elkészítéséhez a DVTK nyújtott technikai segítséget, melyet ezúton köszönnek meg a rendezők. A szakszervezeti testületek és munkavédelmi felügyelők munkavédelmi feladatairól adott tájékoztatást a második napon Csengeri Zoltán, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője. Csütörtökön délután került sor a munkavédelmi szakemberek, aktívák részvételével a nyilvános, egyéni munkavédelmi vetélkedőre, melyen három témakörből (a 47/1979. számú minisztertanácsi rendelet, a vállalati munkavédelmi szabályzat, valamint az Ipari Minisztérium végrehajtási utasítása) kilencven kérdést tettek fel a versenyzőknek. A jó válaszokat ajándékokkal jutalmazták. Bár a vetélkedő elérte célját, s az ajándékok is gazdára találtak, tanulságként, tapasztalatként elmondható, hogy a munkavédelmi szakembereknek sem árt, ha nagyobb hangsúlyt fektetnek az önképzésre, a legújabb rendeleteket időben, behatóan megismerik. Május 27-én az Ózdi Kohászati üzemek munkavédelmi tevékenységével ismerkedhettek meg az LKM szakemberei az ÓKÜ munkavédelmi főosztályvezető-helyettese, Kaskötő Zoltán előadása alkalmával. A munkavédelmi versenyben a kohászati vállalatok között az elmúlt esztendőben az ózdiak szerezték meg az első helyet, így kicsit tapasztalatátadás, konzultáció jellege is volt az előadásnak. Szombaton, a zárónapon az LKM idei legfontosabb munkavédelmi feladatairól szólt Gerzsényi Miklós, kiemelve a legfontosabb teendők között a vállalati munkavédelmi szabályzat előkészítését, a vizsgáztatások sikeres lebonyolítását, valamint a technológiai dokumentumok szükséges átdolgozását. A munkavédelmi napok rendezvényeinek közel ötszáz látogatója volt, míg a hármas hivatalház negyedik emeletén megrendezett kiállítást csaknem ezren látták. A gondosan összeválogatott anyag között fellelhetők az egyéni védőfelszerelések, néhány kiragadott, tanulságos baleset leírása, s a munkakörülmények változását bemutató tablók éppúgy, mint két-három, a gyár munkavédelmi újításait reprezentáló kiállítási tárgy. A kiállítás egyébként június 4-ig még megtekinthető. A munkavédelmi napok keretében tartották meg a vállalat szocialista brigádjai munkavédelmi vetélkedőjének középdöntőjét, melyre 608 brigád nevezett. A vállalati döntőbe nyolc csapat került, a következők: a villamos energia és műszerautomatika gyáregység két csapata, a hengermű-gyáregység, a gépgyártó és szerelő gyáregység, a szerszám- és hiánycikk-gyáregység, az acélmű, a II. igazgatóság, valamint a karbantartó és üzemeltető gyáregység csapata. A vállalati döntő első fordulója június 14-én lesz, mely „gyakorlati nap”, elméleti felkészültségből pedig 15-én adnak számot a versenyzők a DVMK-ban. F. Z. A munkavédelmi kiállításon közel ötszázan fordultak meg, reméljük, nemhiába... Ivánfi Éva felvétele