Diósgyőri Munkás, 1983. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-05 / 27. szám

I­ 7- ^ (4- A KIVÁLÓ CÍMHEZ MÉLTÓAN­­ TOVÁBB (3. oldal) A tartalomból: A LEGKISEBB ÉS A LEGPONTOSABB (3. oldal) f VILÁG PROLETÁRRAL EGYESÜLJETEK! XXXVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZ. AB A: 1 FORINT 1983. JÚLIUS 5. Belső kapcsolatok, munkahelyi közérzet Az emberekkel való törődés kohászati programja got, a szocialista társadalom lényegi jellemzőjét. Jól épül a párt XII. kongresszusa ha­tározatára, amely gazdasági, kulturális és társadalmi fej­lődésünk feltételei között kulcsfontosságot tulajdonít az emberi tényezőknek, me­lyek elsősorban a vezetés demokratizmusa révén köz­vetlenül termelőerővé vál­hatnak. Mindezek a mindennapi munkában szorosan kifeje­zésre jutnak, hiszen minden dolgozó érdeke, hogy tudá­sával, erejével, aktív rész­vételével elősegítse a terv­ben testet öltött gazdasági, kulturális és egyéb társa­dalmi célok megvalósítását. Ennek tartalma megnyilvá­nul az LKM-ben is a tulaj­donosi résztvétel, a tulajdo­nosi tudat, a vezető és be­osztott viszony, az érdekelt­ségi viszony, az informáló­dás, az ellenőrzésbe való be­vonás milyenségébe, gyakor­latában. Mint köztudott, már az el­múlt év decemberében nyil­­­­vánosságot kapott az , a fel­ismerés, amely hangsúlyoz­ta, hogy a vezetés központi (Folytatás a 3. oldalom) Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az LKM- ben — a talpra állás folya­matában — igen nagy je­lentősége volt minden olyan intézkedésnek, ami az em­beri tényezőkkel függött ös­­­sze a műszaki, gazdasági in­tézkedések mellett. Ebből a folyamatosan érezhető ta­nulságból tűzte most már napirendre a párt-végrehaj­tó bizottság azt a tájékoztató összegzést, amely a vállalat dolgozóival való fokozottabb törődés helyi programját és a végrehajtással kapcsolatos politikai tennivalókra tett ajánlatokat vázolta. A napi­rend előterjesztője Drótos László vezérigazgató volt. Az ülésen részt vett Tímár Vil­mos, a városi pártbizottság titkára is. A tájékoztató tartalmazza a hónapok óta összegyűjtött javaslatokat, észrevételeket, munkás- és vezetői vélemé­nyeket, mindazt, ami egyér­telmű érvényre juttatás, vég­rehajtás esetén magasabb szintre emeli a vállalat te­rületén az emberközpontúsá- Az erősödő kapcsolatok szerves része Csehszlovák kohászati vezetők látogatása Június 29-én huszonhét csehszlovák kohászati vezető látogatott a Lenin Kohászati Művekbe, hogy­­ megismer­kedjenek az új kombinált acélművel. A vezérigazgatói tanácsteremben Drótos László vezérigazgató adott tájékoz­tatót a nagyüzem tevékeny­ségéről, az dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a gyár múltjáról, valamint az el­következő évek célkitűzései­ről. A vendégek ezt követően megtekintették a legújabb videofilmet, amely a kombi­nált acélmű történetét dol­gozta fel az alapkőletételtől az első csapolásig. Ezután Tóth Lajos beruházási igaz­gató ismertette a kombinált acélmű alaptechnológiájának koncepcióját. A csehszlovák kohászati vezetők a helyszínen tehet­tek fel szakmai kérdéseket az új nagyberuházással ös­­­szefüggő témakörökben. A látogatás befejezéseként az LKM vendégházában sajtó­­tájékoztatóra került sor, ahol összegezték a tapaszta­latokat. Karlik Nándor, a Vasko­hászati Egyesülés ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy a közelmúltban tár­gyaltak a két ország illeté­kes minisztériumainak veze­tői Prágában az elmúlt esz­tendei közös műszaki-gazda­sági feladatok sikeres telje­sítéséről­ összegezték az idei első negyedév szerződéseinek "­Végrehajtását, valamint meg­vizsgálták a termékcserék to­vábbi lehetőségeit. Ottó Tamasa, a kassai Kelet-szlovákiai Vasművek igazgatója megállapította, hogy a mostani látogatás a korábbi jó kapcsolatok szer­ves része. A kassaiak a­ di­ósgyőriekkel már a Kelet­­szlovákiai Vasmű építésekor felvették a kapcsolatot. Az együttműködést eddig fé­kezte az a körülmény, hogy a kassai vasmű profilja a dunaújvárosinak felel meg. Most azonban a kombinált acélmű megépítésével in­tenzívebb együttműködésre nyílik mód. A diósgyőri kon­­verteres acélgyártás új tech­nológiai­ lehetőségeiről nagy elismeréssel­­ nyilatkozott a kassai gyár vezetője. A konverterhez csatlakozó üstmetallurgiai berendezések lehetőségeinek kihasználásá­ról szólt Jaromir Brezina, a Csehszlovák Vaskohászati Vezérigazgatóság vezérigaz­gatója. Elöljáróban azt fej­tegette, hogy a diósgyőrihez hasonló kombinált acélgyár­­­tást honosítottak meg Cseh­szlovákia első szocialista (Folytatás a 3. oldalon) A csehszlovák vendégek a konverter vezérlőjében elismerő szavakat írtak be a vendégkönyvbe A számítóközpont munkájáról Tóth Lajos beruházási igazgató adott tájékoztatást Fotó: Irmai István—Ivánfi Éva Kitüntetések átadása Bensőséges ünnepségre került sor június 30-án az LKM Vendég­­házában. Soltész István ipari miniszterhelyettes mondott köszönetet több kohászati dolgozónak - nyugdíjba vonulásuk alkalmából — sok évtizedes eredményes tevékenységükért. Kiváló Kohász kitüntetést adott át Koszty Lajos nyugdíjas személyzeti és szociális igazgató­nak (felső képünkön). Péter János, a közlekedési gyáregység nyug­díjon gyáregységvezető-helyettese (alsó képünkön balról a máso­dik) Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapott. Az ünnepségen e vállalati négyszögen kívül részt vett dr. Havasi Béla, a megyei párt­bizottság titkára és Dudla József, a városi pártbizottság első titka­­­ Fotó: lyomfi Éva ra. . - 1 Párizs után verseny­képesek­ a gépgyár termékei Mint ismeretes, hazánkat a nemrég lezajlott párizsi szer­számgépipari világkiállításon négy nagy gyár képviselte, többek között a Diósgyőri Gépgyár. Ott, ahol harminc­két országból 1511 kiállító mutatta be legkorszerűbb ter­mékeit, Magyarországot a Technoimpex Gépipari Kül­kereskedelmi Vállalat szer­vezésében képviselő DIGÉP nem vallott szégyent. Sikert arattak és eredményeket ér­tek el a Csepeli Szerszámgép­­gyár, a Szerszámgépipari Mű­vek és a Danuvia mellett is. A kiállítás egyik legfonto­sabb momentuma, hogy elő­ször állítottak ki magyar cé­gek robotok által kiszolgált numerikus vezérlésű szer­számgépeket. A DIGÉP képviseletében Murányi Gyula vezérigazga­tó-helyettes, műszaki igazga­tó volt jelen a párizsi világ­­kiállításon, ahol a magyar résztvevők 240 négyzetméte­res területen mutathatták be berendezéseiket. Kérésünkre Murányi Gyula számolt be az ott tapasztaltakról, s az abból levonható tanulságokról. • Nem volt könnyű az úgynevezett szereplésünk, hi­szen az összes létező konkur­­rens cég részt vett a kiállítá­son. S éppen ezért van érté­ke annak, ha azt mondom, nem volt okunk arra, hogy kisebbségi érzésünk legyen. — Lemezollóval és ellen­­fitos kalapáccsal szerepelt a gépgyár a világkiállításon. Mi volt a részvétel célja? — Elsősorban természete­sen az eladás, ám emellett igen fontosnak tartottuk, hogy a kiállítás lehetőséget nyújt az összehasonlításra, ami pe­dig feltétele a további fej­lesztési tervünknek, hiszen a piac ismeretében kell tervez­nünk. Nos, az összehasonlítás alapján megállapíthattuk, hogy gépeink elérik a kívánt színvonalat, ami az árukat, a termelékenységüket illeti, de a kiszolgáló berendezésekben igen nagy az elmaradásunk. Emellett az elektronikában kell óriásit lépnünk előre. Hangsúlyozom az óriásit, mert lemaradásunk ebből a szempontból szinte behozha­­tatlannak tűnik.­­ Az összehasonlítás tehát azt mutatja, hogy mértékben kell a vállalat belső technoló­giáját fejleszteni. Milyen ta­pasztalatot szűrtek még le? — Arra is kellett figyelni, mi az, amit érdemes vásárol­ni. Természetesen olyan be­rendezések vásárlására kell törekednünk, amelyek a leg­olcsóbbak és a legtermelt­­­’­­nyebbek, és szükségesek a szivattyú, valamint­ a szer­­­számgépgyártás fejlesztésé­hez. Nagyon figyeltünk ugyanakkor arra is, mivel szerepelnek a kiállító cégek. Azt latolgattuk, van-e olyan berendezésük, amellyel ki­válthatnánk bizonyos tőkés import vásárlásokat. A­ szo­cialista országok valóban sze­repeltek ilyen gépekkel. Pon­tosat természetesen nem tu­dok mondani, de előrelátha­tóan kiváltható ezek segítsé­gével az eddigi tőkés impor­tunknak 20—30 százaléka. — S a legfőbb cél, az eladás hogyan alakult? — Véleményem szerint ked­vezően. Ismert, nagy cégek kértek referenciákat eddigi vásárlóinktól, Elsősorban NSZK-beli cégektől, s ez azt jelenti, hogy az Egyesült Ál­lamok nagyvállalatai érdek­lődnek az ellenütős kalapá­csaink iránt, de nemcsak ők, hanem belgiumi és indiai vál­lalatok­ is. Az NSZK képvise­lőivel konkrét üzletkötésre is­ sor került, hat darab lemez­ollót vásárolnak tőlünk. — Mi tehát a végső követ­keztetés? —­­Versenyképesek vagyunk árban és műszaki színvon­­l­­ban, formatervezésben egye aránt, 1.1.

Next