Diósgyőri Munkás, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-03 / 1. szám

m<V=R,YORI MU­NKÁS Sokirányú, szívós mókára van szü­kség! Gazdaságpolitikai aktíva az L&M-ben Az 198­ J-ban végzett gaz­dasági munka tapasztalatai­nak értékelése. ? az 1984. évi cs .-k smortatáse — az a két fente­­ k“i­de« veti a témája annak a gazdaságpolitikai akttvaértekezle­tnek, amelyet a Lenin­­ Kohászati Művek szakszervezeti bizottsága és g­zsasási vezetése tartott Csütörtökön, a CVMK szín­házi ér­mében. Az értekezlet elnökségében a vállalat po­litikai és gazdasási vezetői mellett helyet foglaltak az­ LKM gyárrés­zegeinek veze­tői. kitüntetett: kohászat, szocialista brigádok vezetői. Elsőként Gerzsényi Miklós, az LKM pártbizottságának titkára üdv­özölte a résztve­vőket, majd az elnöki mess­­ny után Drótos László, vezérigazgató értékelte az eltelt esztendő gazdasági ta­pasztalatait. — Egy kemény esztendőt él egy rendkívül feszes de­cemberi hónapot hagytunk magunk mögött. Van,, ami­ről büszkén beszélhetünk, és van olyan is, amiről kevés­bé szólhatunk elismerően — mondotta bevezetőként. A vállalat, közérzet, belső légkör megfelelő volt. En­nek fontos bizonyítéka az a tény, hogy az LKM törzs­­gárdája változatlanul bízik a szakmában és a vállalat jövőjében. Az év során kevesebben hagyták itt a szálat, mint korábban, s az emberekben szilárd az a meggyőződés, hogy ki lehet­­ kerülni a mos­tani kátyúból. És nemcsak t­­zélni tudnak ma már er­ről, hanem mind eredmé­­nyesebben tesznek is ezért. Kyesebb az egymásra vá­rás­, az egymást,, mutogatás, a bűn­bak­keresés, mint akár egy évvel ezelőtt volt. Je­lentős az az elmozdulás, ami a kezdeményezés, az aktivi­tás növekedésében tapasztal­ható.­­Jó: segítette a felada­tok megvalósítását a szocia­lista munkaverseny. A kom­munista műszakokon 11 ez­ren vettek részt, 88 460 mun­kaórát teljesítve. Kimagasló teljesítményeket produkál­tak a szocialista brigádok. F áldás helytállást tanúsítot­tak a gazdasági munkakö­­zösségek. Ugyancsak­­ elisme­résre méltó mindazok áldo­zatos munkája, akik decem­berben a 100 ezer tonnányi készáru kiszállításáért szor­goskodtak. S ugyancsak köz­­érzetjavító tényezőként em­líthető, hogy fejlődött az üzemorvosi ellátás színvona­la, otthona lett a fiatal há­zasoknak, megújhodott az ifjúsági klubház stb. Részletesen szólt Drótos László az ipar helyzetével foglalkozó júliusi KB-hatá­­rozatról, az Állami Tervbi­­zottság kohászatot érintő döntéseiről. A 2000-ig szóló hosszú távú kohászati fej­lesztési koncepció ismerteté­se kapcsán hangoztatta: azt a határozott álláspontot tük­röz­i, hogy a magyar ipar fejlődése szempontjából a vaskohászatra nélkülözhe­tetlen szükség van. A hosszú távú koncepció keretében kerül majd sor Diósgyőrben a kovácsüzemi fejlesztésekre, a húzó­ hőke­zelő.­s a csavargyártás mo­dernizálására, 1990 után pe­dig a nagyolvasztói techni­ka korszerűsítésére. — A vállalati gazdálko­dás külső feltételei a számí­tottnál nehezebbé váltak 1983-ban, ebből eredően a költségek a terve­zénl­hez ké­pest növekedtek. Tovább romlottak pozícióink a nem­zetközi kereskedelmi kap­csolatokban. Veszteség éri vállalatunkat az árakban meg nem térített munkaigé­­nyesség-növekedésből, vala­mint a tőkés exportigény kielégítésének a termelési programot zavaró ütem­te­­lenségéből is. A hazai piac­ról legyen elegendő egyet­len adat: 1983-ban 44 ezer tonna rendelést töröltek fel­használóink a­­ korábban fel­adott igényükből. A külső hatásként jelent­kező többletterhek évközi hatását a belső lehetőségek nagyobb mérvű mozgósítá­sával, az elvesztett piaci le­hetőségek pótlásával, a ka­pacitási egyenlőtlenségek fel­oldásával igyekeztek ellen­súlyozni. Ennek köszönhető, hogy a hazai ellátás bizto­sításában, a tőkés deviza­­egyenleg javításában, a bel­­ső erőből történő eredmé­nyek növelésében, a dolgo­zók vállalathoz való kötő­désének erősítésében hatá­rozott fejlődés mutatkozik. — 1983-ban 17 új termék gyártását kezdtük el. Jelen­tősen bővítettük a kohásza­ti kooperációs munkát, s en­nek­­ eredményeként a Dunai Vasműnél és az Ózdi Kohá­szati Üzemeknél a tőkés ex­port növelésének lehetősé­gét biztosítottuk. A tőkés devizaegyenleg javítására tett intézkedések szintén je­lentős eredménnyel jártak. Év elején 56 millió konver­tibilis devizaforint értékű importki­váltást terveztünk, amit végül is 160 millióban teljesítettünk. A veszteségcsökkentéssel kapcsolatos célokról a kü­lönböző területeken ható szükséges feladatok végre­hajtásáról beszélt ezután Drótos László, vezérigazga­tó. Elmondotta, hogy az 1983. évi korrigált terv 410 millió forint veszteséggel számolt, s ennek teljesítése 400 millió körül várható. Részletesen beszélt a to­vábbiakban az egyes gyár­részlegek munkájáról, is­mertetve azokat a tételeket, amelyek komoly mértékben rontották az LKM 1983-as eredményét. A gondok között megem­lítette a szakemberek fo­gyását, a szakmai struktú­ra további gyengülését, ami a szakmunkások, a közép­­végzettségűek és a diplomá­sok körében egyaránt érez­hető. Jóllehet, a legfonto­sabb szakmákban jelentős számban vannak nagyszerű szakmunkások, mesterembe­rek. Erős kritikával szólt Dró­tos László, vezérigazgató, a vezetés színvonaláról, egyes középvezetők hanyagságai­ról. Végezetül az 1984. évi feladatokról beszélt: — A vállalati veszteségek belső erőből történő csök­kentése továbbra is közpon­ti feladat marad — mon­dotta. — Veszteségcsökkentő intézkedési tervünknek meg­felelően 1984-ben el kell ér­ni a „0­’ veszteséget. Ezért további határozott és szigo­rúbb költséggazdálkodást kell a vállalat minden te­rületén érvényre juttatni. A termelési értéknövekedés 5,8 százalékos, a termelékeny­ségi mutatónk 6,7 százalé­kos növekedést mutat. A tervek teljesítése rendkívül sokirányú, szívós és okos munkát kíván vállalatunk minden dolgozójától, maga­sabb színvonalú munkát igényel tőlünk, vezetőktől. Végezetül bejelentette: — Új feladatunk 1984- ben, dolgozóink érdekében, a munkaidő további csök­kentésének bevezetése, a heti 40 órás munkahétre való át­állás. Ez 8449 fizikai és 2536 alkalmazotti dolgozót érint. — Hittel és meggyőződés­sel kezdjük el közösen és külön-külön is újesztendei munkánkat, amelyhez vala­mennyiünknek sok sikert, jó egészséget, egyéni boldogsá­got, békés 1984-et kívánok. Móri Lajos, az LKM szb­­titkára tájékoztatta ezután a gazdaságpolitikai aktívaér­tekezlet résztvevőit a vasas­szakszervezet központi veze­tőségének legutóbbi ülésé­ről, amelyen eredményesnek minősítették a Lenin Kohá­szati Művekben végzett szakszervezeti munkát. Befejezésül Gerzsényi Mik­lós mondott­ zárszót. Felol­vasta dr. Kapolyi László, ipari miniszternek a diós­győri kohászokhoz írott le­velét, s az 1984. évi tervek teljesítéséhez kohász kö­szöntéssel kívánt a gyár minden dolgozójának jó sze­rencsét. (P­D L) Drótos László, vezérigazgató, előadói beszédet mondja. Gerzsényi Miklós, a párt bizottság titkára, a gazdaságpolitikai aktíva levezető elnöke, felol­vasta az ipari miniszter levelét. Fotók: Ivánfi Éva * Tervjavaslatok a vb előtt A DIG­ÉP 198 T évi gazdaságpolitikai feladatai Az idei esztendő sok bi­zonytalansággal indult, de a vártnál jobb eredményeket sikerült elérni, — állapította meg a Diósgyőri Gépgyár párt­ végrehajtó bizottsága a csütörtökön megtartott ülé­sen. Ez az örömteli megálla­pítás azzal összefüggően hangzott el, hogy a testület jelentést vitatott meg a vál­lalat 1933. évi gazdálkodásá­ról, és javaslatot elemzett, fogadott el az 1984. évi gaz­daságpolitikai feladatokról. A napirend előadója, Ba­láss Ferenc gazdasági igaz­gató szóbeli kiegészítőjében kitért azokra a tényekre, amit a vállalat elért. Nem végleges adatok szerint 300 millió forint értékű áruval többet szállított ki a gyár, mint amit az 1983. évre meg­határoztak. Sikerült teljesíte­ni a nem rubelelszámolású termékekre tett felajánlási többletet is, ennek megfele­lően mintegy 30 millió dol­lár értékű exportot teljesít a DIGÉP. A testület a nem végleges adatok ismeretében is úgy fogalmazott, hogy sok új törekvés jellemezte a vál­lalat irányítását, a gyár dol­gozói mindehhez jó hozzáál­lást bizonyítottak, növekedett a kollektív felelősségérzet. Előbbre tekintő, a belső és külső körülményeket követ­kezetesen figyelembe vevő munkával kezdődött meg már fél éve az 1984. évi terv­javaslat előkészítése. A nép­gazdasági tervvel összhang­ban figyelembe vették a gyár termékei iránti igények ala­kulását, a rendelkezésre álló kapacitást, a közgazdasági szabályozó rendszer követel­ményeit, a belső irányítási és érdekeltségi rendszer további korszerűsítését. A főbb célok között van — a termelés mérsékelt ütemű növelése mellett — az anyag és ener­giaráfordítások csökkentése, az 198­3. évi eredményt meg­haladó export teljesítése, a hatékonyság és termelékeny­ség növelése által a jövede­lem növelése, a szociálpoliti­kai és béren kívüli juttatás szintentartása, a gyártmány és gyártásfejlesztési munka fokozása. Külön tervjavaslatként ke­rült a testület elé — a gaz­dasági eredményekre épülő — szociálpolitikai intézkedé­sek sora, melynek előadója Mónus Antal, személyzeti, és szociális igazgató volt. A terv az igények és követelmények alapján rangsorolja az ezzel kapcsolatos legfontosabb­ fel­adatokat. Boltok a nemesacél-hengerműben Vásár Azt mondja ismerősöm a villamoson, hogy megy vis­­­sza a vásárba, mert elfelej­tettek gégecsövet adni a por­szívóhoz, amit vett. Leáraz­va, így aztán én sem halo­gattam sokáig megnézem, mi is van az LKM nemes­acél hengerma­gyar részleg csarnokában? A XII-es kapu teljesen szélesre tárva, mintha csak műszakváltás volna. De nem­csak ez szokatlan, hanem az is, hogy a gyári úton gyere­kek maszkálnak csomagok­kal, Tehát ez az egész akció újszerű és szokatlan. Az út­irányt, táblák jelzik, a csar­nokon elektromos égőkkel körbevett tábla­­vásár. Van itt cserépvásár, ru­hanemű- és cipővásár, még próbaf­ülkét is állítottak. Koz­metikai és műszaki cikkek, s a végén zöldség-gyümölcs. Az almák fényesek, gusztusosak. Bámészkodó és vásárló szá­zával, öt méternyire tőlük dolgoznak, a hatalmas csö­römpölésben azért hallatszik a hangosanbeszélő, fekete­fehér nagyképernyős tévéké­szülékek ezer forint árenged­ménnyel. Ja, igen ismerősöm porszívójához nem kell gé­­gecső. — Jó dolog, új dolog — mondja Gonda József az szb szociálpolitikai bizottság ve­zetője. — Csak a választék elég szűk. Fejleszteni kelle­ne ezt a kezdeményezést. — Mit vettél? — kérde­zem Pető Imrét, aki a nő­­nemes acélhengerműből jött. — Melegítőt a gyereknek, Adidas. — Hogy tetszik a vásár? — Nagyon örülök, hogy­­ lehetőséget biztosított a vállalat Vezetősége. Több al­kalom kellene, rendszeresen megrendezni ilyesmit és nem­csak itt, hanem másutt is a gyáron belül. — Én már másodszor va­gyok a vásárban — mondja Fancsali Tiborné a metallur­giáról. — Tegnap melegítőt, ma férficsizmát és ingeket vettem. És én hozom a ven­dégeket is — teszi hozzá mo­­solyogva. — Igen — szólal meg Le­­cső Gézáné — én most elő­ször járok a gyárban. Gyógy­szerész vagyok. A férjemnek vettem csizmát. Többen a csarnokot is né­zik, a munkát. — Csodálatos nagy és friss fejes salátát vettem, négy­negyvenért — mondja egyik asszony a másiknak. Hallom amíg eljutok a műszaki áru­kig. — Hány tévé kelt el? — Az első napon — ke­resgélnek a papírok között... közben diszkózene szól, mel­lettem OTP-s papírokat töl­tögetnek és olcsóbban kínált meselemezeket válogatnak — hármat vittek el készpén­zért, nyolcat OTP-re. Össze­sen 35 nagyképernyős feke­te-fehér tévét hoztunk. (A műszaki árukkal a Herczeg utca 17. szám alatti műsza­ki bolt vonult be a gyárba.) — H­atszázh­úszon négy ezer forint forgalmunk volt az el­ső napon — tájékoztat M­­i­­halik Jánosné, a Konzum boltvezetője. — Ez jobb, mint amire számítottunk. Máskor is szívesen jövünk. — Mi volt a legkelendőbb? — Az 50 százalékkal le­­­árazott dzsekik, a melegítők, a férfi és a gyerekingek. Az ágynemű már el is fogyott, de mindjárt hozunk még. És a 30 százalékkal leárazott Cooper- farmerek is nagyon fogynak. Nem lehet rossz a vásár, gondolom, kifelé menet, ami­kor összetalálkozom­­ Lódi Györggyel, a tévériporterrel. Előző napon forgatott, s vis­­­szajött vásárolni. (nyitray)

Next