Diósgyőri Munkás, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1986-01-07 / 1. szám
TTSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SLYORI A LENIN KOHÁSZAT MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PARIBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,30 FORINT 1986. JANUÁR 7. Munkaverseny-kezdeményezés az új gazdasági célokért Megalapozott programok az eredményesebb munkához Aktívaértekesület az LKM-ben Hagyományt teremtő módon, immáron negyedik alkalommal került sor december 29-én a kohászatban az év végi gazdaságpolitikai aktívaértekezletre. Elnöki megnyitójában Gerzsényi Miklós, a pártbizottság titkára köszöntötte az aktívaértekezlet résztvevőit: a szocialista brigádok tagjait és vezetőit, a termelésirányítókat, a politikai és társadalmi szervezetek aktivistáit, vezetőit, a műszakigazdasági vezetést. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Szalai Istvánt, az SZMT titkárát. Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntötte a meghívást elfogadó sztahanovistákat. Különös jelentőséget adott az aktívaértekezletnek az, hogy annak időpontja egy ötéves terv időszakváltás küszöbére esett, így lehetőség nyílt hosszabb távon visszatekinteni és szólni a VII. ötéves terv indulásáról is. Az esemény fontosságát növelte, hogy a vállalatnál ekkor emlékeztek meg a három és fél évtizeddel ezelőtt kibontakozott sztahanovista mozgalomról. A bevezető gondolatok után Drótos László vezérigazgató értékelte a végzett munkát és ismertette a vállalat előtt álló feladatokat. A most lezáruló VI. ötéves tervről azt mondhatjuk — állapította meg az előadó —, hogy hullámzó teljesítmények mellett, váltakozóan siker és kudarc kísért bennünket munkánk során. Ha nemzetközi összehasonlításban vagy a hazai alapvertikumú vállalatok helyzetéhez mérem az LKM sorsának elmúlt ötéves alakulását, valójában nincs okunk szégyenkezni, de még panaszkodni sem. Más a mérce, ha elképzelt terveinket, vágyainkat, de még ha tényleges lehetőségeinket is tekintjük etalonnak, mert ehhez képest már jogos elégedetlenség is eltölthet bennünket. A nemzetközi és hazai összképben az LKM helyzete a „jobb” jelzőt érdemli. Először is azért, mert amikor Diósgyőrben megépítettük az új üzemeket, a nemesacél-hengerművet, a kombinált acélművet, új energiarendszereinket ; termelésbe lépésüket követően a régi elavult hengersorokat, martinkemencék nagy részét, különböző elavult energiacentráljainkat leállítottuk. Ezáltal lényegesen könnyítettünk az emberek munkakörülményein, csökkentettük üzemeink környezetszennyező hatását. Ezt a többi magyar üzemben nem így tették. Tradícióinkra is építve a minőségi acélgyártás és a fokozott mértékű feldolgozás irányába tesszük lépéseinket, tehát megegyezően a fejlett ipari országok stratégiai tendenciájával. Más szóval a termékszerkezet erőteljes változtatását, korszerűsítését céloztuk meg, így piaci lehetőségeink hosszú távra adottak. Bizakodásra ad okot az is, hogy kinevelődött egy fiatal, magas felkészültségű szakgárda magja is. Mindezekre építve jelentette ki Drótos László: — Meggyőződésem, hogy jelenleg hazánkban az LKM-ben van meg a legjobb feltétele a népgazdasági célok kohászati alátámasztásának, a rövid időn belül, viszonylag nem nagy ráfordítássá történő dinamikus jövedelemtermelő képesség növelésének. Az elmúlt öt évben — a feltételek mellett — sok-sok erőfeszítés, és a vállalat vártnál nehezebb, a tervezettnél lényegesen rosszabb becsületes dolgozóinak áldozatkész munkája nyomán jelentős eredményeink születtek. Egyes célok túlteljesülnek, másokat teljesítünk, és sajnos több területen az előirányzott fejlődést nem érjük el. A módosított vállalati stratégia az elmúlt három évben eredményeket hozott. Az LKM termelési kapacitását sikerült leterhelni. A termékszerkezet javult. A munkaerőcsökkenés 1985-re megállt. A vállalat dolgozóinak megújulási készsége fellendült. Az LKM általános működési feltételeit és ezen belül a pénzügyi rendezést a kormányzati szervek az évek óta tartó ígéret ellenére 1985 végéig sem (Folytatás a 3. oldalon.) A gazdaságpolitikai aktívaértekezlet után Drótos László vezzérigazgató az egykori sztahanovisták képviselőinek emléklapot adott át. Fotó: Mészáros Lászlóné Jelentős tervtúlteljesztések Méltán lehet büszke 1995 sikereire a gépgyár Közössége Öten a munkasiker részesei közül. Állókép: Tatár Sándor, Petrovics Pál, Lakatos Dezső (kovácsok). Fekvő fotó: Lajtner G. József és Imrich Krisztina (esztergályosok, L-gyáregység). Az óesztendő utolsó munkanapján a gépgyárban is megvonták 1985. nem végleges mérlegét. Amint az az igazgatók jelentéséből kiderült, valamennyi gyáregység, termelő- és kiszolgáló részleg eleget tett a kötelezettségének. A decemberi rendkívüli feladatok különösen nehéz próbatétel elé állítottak egyes kollektívákat, akik derekas hajrát kivágva, ezúttal is hozták a remélt eredményt. Dicséretként hangzott el: több területen még karácsonykor is dolgoztak, csakhogy eleget tegyenek a soron kívüli megrendeléseknek. Dr. Énekes Sándor vezérigazgató köszönetet mondott a jól végzett munkáért és kiemelte: olyan esztendőit zár a 70. esztendős, országosan is jelentős gyár, melyre méltán lehet büszke a közösség. Az eredetileg meghatározott árualap-termelési terv 4 milliárd 712 millió forint volt, ezzel szemben a tény: előreláthatóan 1,8 százalékkal lesz magasabb. Az 5 milliárd 123 millió forintra felemelt árbevételi tervet úgyszintén sikerült teljesíteni. Külön öröm, hogy a DIGÉP exportja összességében a várt szinten alakult, s a nyereség várhatóan eléri majd a 640 millió forintot. A siker összetevői közül első helyre kell tennünk azt a kitűnő légkört, amely inspirál az alkotásra, a többre, a jobbra. Kiváló az összhang a vezetők és a beosztottak között, megerősödött köztük a bizalom. Javult a gyáregységek, a főosztályok kapcsolata. Az üzemekben ésszerűbbé vált a szervezés, az eddiginél teljesebb mértékben kihasználják a meglévő lehetőségeket. A szocialista brigádok számtalan pótvállalást tettek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben, hozzájárulva ezzel is a célkitűzések eléréséhez. A termelés alapprofilját jelentő termékcsoportok tovább fejlődtek, több új gyártmány előállítását is megkezdték. A gyorsmérleg készítésekor természetesen szó esett az 1986. évi tennivalókról is. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, a tévedés terhe nélkül leírhatjuk: tovább növekednek a feladatok. Ezek teljesítése mindenkitől jobb, odaadóbb munkát kíván. Olyat, amilyet a gépgyáriaktól már egyébként is megszoktunk ... Szabó Lajos felvételei • > __ » . Tájékoztató a tervezővitáról Az év első munkanapján, január 2-án az üszttitkároknak értekezletet tartottak a kohászatban. Móri Lajos, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára alapos és korrekt tájékoztatást adott az 1986. évi tervezőmunkáról. Elöljáróban ismertette a december 23-i szb-ülés állásfoglalásának lényegét. Az idei terv reálisan teljesíthető célokat tartalmaz, de annak belső szerkezete egyenletes teljesítményeket és számos újszerű, gazdasági, műszaki intézkedés megvalósítását feltételezi. Lényegesen több helyi kezdeményezésre lesz szükség, ezért igen sokat tehetnek az üszb-titkárok. A bizalmi szintű tervtárgyalásokra január 7—14. között kerül sor. Az üszb - testületek üléseit januári 14—21. között tartják meg. A vállalati bizalmi testűlutó január 24-én ülésezik. 9 Munkával ünnepeltek Sokan ünnepeltek munkával az új év küszöbén az LKM dolgozói közül. A martin nem dolgozott ugyan, de a nagyolvasztónál, a kombinált acélműben és a hengerdékben serény munka folyt. Dolgoztak a termelés egyik legfontosabb feltételét, az energiaellátást biztosító részleg ügyeletesei is. A hengermű buga során december 26-án, a Kelemen János, a Béres Lajos és a Lukács Béla vezette szocialista brigádok a 950 tonnás tervet 1435 tonnára teljesítették. A durvahengermű blokk során dolgozó Gombos József, Csorna Imre és Balaton László szocialista brigádvezetők, valamint Gácsi István, Tóth Gyula és Sáfrány Béla művezetők december 26-án a tervezett 2200 tonnával szemben 2456 tonnát teljesítettek.