Diósgyőri Munkás, 1987. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 1. szám
198. január 6, fVÖSGYÖRI MUNKÁS 1986 veszteségmentes esztendő tett Értékterhelft munkát kell végezni! Évzáró műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Az LKM vendégházának földszinti oszlopcsarnoka volt helyszíne a kohászat hagyományos évzáró műszakigazdasági konferenciájának december 30-a délutánján. Az ünnepi eseményen részt vett Dudla József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, dr. Kovács László, a városi tanács elnöke, dr. Kovács Ferenc, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, Csinos József, az SZMT titkára, Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője, Valkó Márton, az LKM nyugalmazott vezérigazgatója. Drótos László vezérigazgató beszédében arról szólt részletesebben, miként szervezték meg az LKM-ben a rendkívül feszített teljesítményű év végi műszakokat az ipari miniszternek és a kormánynak a decemberi teljesítmények növelésére tett felhívása nyomán. Az év végi műszakokon csúcsteljesítmények születtek. Külön kiemelten megemlítette a nagyolvasztó, az acélmű, a csavar- és húzottáru gyárrészlegek magas normateljesítményét, a kovácsmű és az öntöde gyárrészlegek megbízható munkáját. Hullámzó teljesítmények után szép eredményekkel dolgozott a hengermű több üzeme. Példásan összehangolt munka folyt a többi szervezeti egységek között és átlagon felüli erőfeszítéseket tettek a funkcionális szervek is. Örömmel olvasta fel a vezérigazgató annak a közleménynek a szövegét, amelyet a Magyar Távirati Irodának juttattak el az LKM 1986. évi gazdálkodásának előzetes adatairól: — A vállalat vezetése a kormány vaskohászattal kapcsolatos ez év júniusi döntései szellemében 1986. II. fél évében radikális intéztézkedéseket tett termelésszerkezetének megváltoztatására, gazdálkodási eredményeinek javítására. Az év utolsó napjáig a legtöbb termelőüzem folyamatos munkarendben, a dolgozók többsége kiváló teljesítményeket nyújtva, fegyelmezett munkát végzett, több területen rekord gazdasági eredmények születtek. A vállalat megújulási programja ez évi feladatainak gyorsított ütemű végrehajtása során: — Az ötvözött acélgyártás — a kereskedelmi minőségű acél mennyiségének egyidejű csökkentésével — a három évvel ezelőttihez viszonyítva 60 százalékkal több 1986-ban, amelyből ez évben már mintegy 60 ezer tonnát exportál a vállalat konvertibilis devizáért. Ezekből a termékekből a korábbi években gyakorlatilag nem exportált a hazai vaskohászat, illetve a vállalat. Hazai gépipari vállalatokkal közös beruházással gépeket vásárolt és állított termelésbe az LKM, amelyekkel 15 százalékkal növelte a korszerű kohászati termékek mennyiségét, javította azok minőségét. Az LKM az országban elsőként októberben leállította a több mint 100 éves gazdaságtalan Siemens— Martin acélgyártási eljárást; a három kohó közül egyet, a legkorszerűtlenebbet csak szakaszosan működtette; felszámolta az elavult tűzálló téglagyártás egy részét. — A vállalat előrehaladt termelésének diverzifikálásában. A Medicor miskolci üzemének megvásárlásával anyagvizsgálati elektronikus mérőműszerek és magas hőmérsékletű technológiai folyamatvezérlő rendszerek kialakításába és gyártásába kezdett. Közvetlen termelési, műszaki, tudományos és egyéb irányú kooperációt indított a KGST-országok vállalataival. Megkezdte a gazdaságilag elmaradt térségekben a foglalkoztatási lehetőségek növelésének segítését, eredményes kezdeményezést tett a hazai vaskohászati üzemek egymás közötti, továbbá a Lenin Kohászati Művek és a gépipari vállalatok ésszerű együttműködésére. A vállalaton belüli intézkedések nyomán 1986 végére az egy tonna kiszállított acéltermékre vetített energiafelhasználás 5,3 százalékkal csökkent (ez évi 1421 TJ csökkenés). A vállalat a IV. negyedévi különféle munkaidőalap-kímélő intézkedései és a fegyelmezetlen dolgozók elbocsátása folytán 574 fővel kevesebb év végi létszámmal hajtotta végre a múlt évinél 1,2 százalékkal nagyobb termelési tervét. Az éves bérszínvonal a tervezettnek megfelelően, 4 százalékkal nő. A vállalati költségmegtakarító intézkedések hatása együttvéve mintegy 200 millió forintot tesz ki. — Fokozódott a vállalat korszerű termékei iránti kereslet és kedvezően változott a partnerek ítélete a nagyüzemről, miután 1986- ban a rendelés tételes kielégítése 98 százalékra nőtt, a minőségi reklamáció pedig csupán 0,21 százalékos. — Az év végi folyamatos munkarend és a fokozott teljesítmények hatására az 1986-os árbevételi terv kedvezőbb változata is egy százalékkal túlteljesül. A diósgyőri kohászok a hazai rendelők igényeinek megfelelően 2300 tonnával szállítanak több árut a tervezettnél. Az exportpiacra is mindkét irányban teljesül a célkitűzés és tőkés exportra mintegy 5 milliárd dollárral több terméket ad a vállalat, mint amit tervezett, javítva ezzel a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyát. A külső és belső intézkedések együttes hatása veszteségmentes gazdasági év zárását teszi lehetővé az LKM- ben, bár még ezzel a nagyvállalat működésének pénzügyi feltételei nem teljesen rendezettek. A 0 szaldós gazdálkodás értékét növeli, hogy az I—III. negyedév mérlege még 574 millió forint veszteséget mutatott. A vállalat 1986. évi gazdálkodását elemző beszédét Drótos László vezérigazgató ezekkel a gondolatokkal zárta: “ Példánkkal üzenjük mindenkinek, akit illet: ne keressék, mert nincs más alternatívája a valóságos előrehaladásnak, csak az, amit itt csinálunk: dolgozni kell először, másodszor és harmadszor. Értéktermelő munkát kell végezni még akkor is, ha a valóságos értéket átmenetileg nem képes megfelelően mérni gazdasági környezetünk. Régi igazság, hogy ezt a társadalmat csak a munka tarthatja fenn. Ennek kell prioritást biztosítani. A beszédet hozzászólások, majd kitüntetések átadása követték. Sokak nevében mondott köszönetet a vállalat politikai és gazdasági vezetésének irányító tevékenységéért Bárkai Barna energetikai és üzemfenntartási főmérnök. Ő is hangoztatta, milyen rendkívüli erőfeszítések árán születtek meg az 1986-os év eredményei. Rendelkezünk olyan fejlesztési koncepcióval, amely alapvetően meghatározza a jövőt is. Az egyenletes termelés egyik feltétele a színvonalas karbantartás megszervezése. A költséggazdálkodás másik lényeges eleme pedig az energetikai fejlesztések dinamikus előrehaladása. Ebből fakadóan a technológiai fejlesztés alappillérének kell szánni e két fontos feltételt. A jövőben csak a termelési, karbantartási és energetikai szakterületek átgondolt és összehangolt együttműködése hozhat megfelelő minőségi, mennyiségi és gazdasági eredményt. S a döntések meghozatalánál minden esetben a vállalati gazdaságossági eredmény kell, hogy elsőbbséget kapjon. Dudla József, a városi pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban különös figyelem kíséri a kohászatot, s a megye képviselői is sürgetői voltak annak, hogy a vaskohászati vállalatok helyzetét országos szinten rendezzék. Nagy elismeréssel szólott a diósgyőri kohászok munkájáról, s mint mondotta, a rendkívüli erőfeszítések mindenképpen tiszteletet érdemelnek. Nem kell szégyenkeznie senkinek azért, mert diósgyőri kohász; erre büszkének kell lennie minden itt dolgozónak. A megyei és városi pártbizottság testületének elismerését tolmácsolva, kohászköszöntéssel jó szerencsét és sikeres, eredményes munkát kívánt az LKM dolgozóinak 1987-ben. (pataky) Kiváló Dolgozó feltüntetésben részesült jobb oldali képünk Szóráti Ödön, a Külkereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályának helyettes vezetője. Bal oldali képünkön: Dudla József, a városi pártbizottság első titkára hozzászólását mondja. Az évzáró műszaki-gazdasági konferencia résztvevőinek egy csoportja. (Irmai István felvételei) 3 Tervülés éveil Az utóbbi években a közvélemény figyelme egyre erősebben fordul a gazdaságpolitika, a gazdaság eredményei, gondjai felé. Szinte minden rétegből származó — a termelő munkás, az alkotó értelmiség, termelőszövetkezeti dolgozó, szolgáltató tevékenységet végző, vállalkozó, vezető és irányított — szerteágazó eszmecserét folytat a gazdasággal összefüggő kérdésekről és legfőképpen környezete, munkahelye létét közvetlenül meghatározó szerepéről. Ez így természetes. Szükség van arra, hogy folyamatosan tájékozódjunk a kitűzött célok végrehajtásának szintjéről, eredményéről, a társadalmi fejlődés elért minőségéről, a szocialista közösségben, a világban munkánk által kiérdemelt, megillető helyünkről. Az MSZMP KB november 19—20-i ülésén tekintette át a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A testület kihangsúlyozta, hogy a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. E programok megvalósításában való előrelépés határozott szándéka pártunknak és kormányunknak. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is! Társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése. Eszközeink ehhez: a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka; a nagyobb vállalati és egyéni érdekeltség a teljesítmények növelésében. Az 1987. évi tervek teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen következetesen, önfeláldozóan, aktívan és cselekvően támogatni kell! Népgazdaságunkban ugyanis az utóbbi években kedvezőtlen tendenciák alakultak ki. A gazdasági növekedés stagnálást mutat, és a korábban kivívott egyensúly törékenynek bizonyult, számottevő a romlás. A gazdasági folyamatok 1985. és 1986. évben is több lényeges ponton eltértek a VII. ötéves tervben alapul vett pályától. A belföldi felhasználás, ezen belül főleg a lakosság fogyasztása magasabb a számítottnál. Nem sikerült gátat vetni a megalapozatlan keresetnövekedésnek. A nem kellő szintű teljesítmények, a túlelosztás a konvertibilis elszámolású áruforgalomban okoztak elsősorban problémákat. Központi Bizottságunk a kialakult helyzetet kellő alapossággal elemezve határozta meg a gazdasági fejlődés és a gazdaságirányítás fő feladatait. Éppen ezért az 1987. évi terv abból indul ki, hogy hatékonyan tenni kell a középtávú terv — a VII. ötéves terv — által kijelölt pálya megközelítése érdekében. Ezért fel kell hogy gyorsítsuk a világgazdasági folyamatokhoz való igazodást, a műszaki fejlődést! Ez kell legyen az egyik elsődleges cél 1987-ben. Ehhez kell hozzájáruljanak az észszerű termelésszerkezeti változások, a hatékonyság javulása, mert csak mindezek együttes érvényesülésével lehetséges a gazdasági fejlődés élénkítése. Mindannyiunk előtt igen fontos kérdés az életszínvonal alakulása, fejlődése, a társadalom tagjainak igényei mind teljesebb kielégítése. A tények, lehetőségek és körülmények figyelembe vételével azonban az életszínvonalat illetően csak arra van esélyünk, hogy az 1985—86. évi szint stabilizálására vállalkozzunk. Ezzel őszintén szembe kell néznünk! Ennél jobb körülményeket csak a munkateljesítményeink magasabb szintjével teremthetünk meg. Az 1987. évi terv minden céljában, konkrét feladatában a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaiból, a gazdasági fejlődés időszerű teendőiből indul ki! A gazdasági fejlődés élénkítésének szükségessége az utóbbi években nagy jelentőségű kérdéssé nőtte ki magát. Nem közömbös számunkra — és ez nagyon lényeges felismerés —, hogy miként tudjuk elért pozícióinkat megszilárdítani a világban, lépést tudunk-e tartani az élen járókkal, meg tudjuk-e teremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a zavartalan és előrevivő fejlődést. Az élénkítéshez igen fontos, hogy gyorsabban és számottevőbben bővüljenek a rendelkezésre álló források, amelyek a hazai teljesítmények fokozódásán alapulnak. A növekedés — a termelés — olyan kell legyen, amely a belföldi piacokon jól, gazdaságosan értékesíthető termékekben nyilvánul meg. E célokat a gazdaságirányítás különböző eszközökkel, a szabályozással, intézkedésekkel kívánja elérni. A szabályozók mellett és azok által ösztönözve számít arra, hogy a gazdálkodó szervezetek aktivitása, kezdeményező, vállalkozó készsége is felerősödik. A kedvezőtlen tendenciák főleg ezáltal állíthatók meg és fordíthatók vissza! Állami döntések és programok szolgálják a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A társadalmi tőke áramlásának élénkítését segíti az új bankrendszer kialakítása. A keresetszabályozás módosítása a munkaerőmozgás élénkítését kívánja előmozdítani a hatékony területek felé. Sajnos, az 1987-es évben a nemzeti jövedelem növekményét külső kötelezettségeink teljesítésére kell fordítani. Ezért a belföldi felhasználás nem növekedhet. Ennek okai közismertek. A termelő beruházások viszont a fő törekvéseknek megfelelően 3—4 százalékkal növekedni fognak és ez elsősorban a vállalatoknak kedvező. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása a terv szerint nem haladhatja meg az 1986-os szintet. Ezt csak magunk jobb és eredményesebb munkájával tudjuk másként befolyásolni. A tervezett árszínvonal-emelés azt jelenti, hogy a reálbérek minden bizonnyal csökkenni fognak. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a keresetek a tényleges teljesítményektől függnek elsősorban. Társadalmunk valamennyi tagjának elsődleges érdeke fűződik ahhoz, hogy az 1987. évi terv maradéktalanul teljesüljön. Ehhez szükség van arra is, hogy valamennyi vállalat és szövetkezet saját terve szervesen és szorosan illeszkedjen a népgazdasági tervhez és mozgósítsa a kollektívákat a követelmények túlteljesítésére. Látni kell, hogy a célok megvalósítása főleg a szervezeteken múlik. Minél inkább tudatosul ezen felismerés és azt mind jobban tettek is követik, annál inkább számíthatunk arra, hogy a kedvezőtlen tendenciákat megállíthatjuk. A diósgyőri nagyüzemek kollektívái már számtalan esetben képesek voltak nagy feladatokhoz tudatosan felnőni, áldozatos, fegyelmezett munkával bizonyítani a közös célok megvalósítását elősegítő elkötelezettségüket Így lesz 1987-ben is!