Diósgyőri Munkás, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-04 / 27. szám
4 Fazola-suni, Fazola-kondi Az egészség iskolája Igazi, gyermekközpontú alma mater Megteszünk-e -e mindent gyermekeink egészségéért? Nekünk kell egyáltalán tenni azért, hogy a felnövekvő nemzedék erős és életképes legyen ? A Fazola Henrik Általános Iskolában nem töprengenek ezeken a kérdéseken, magától értetődő természetességgel küzdenek a tanulók egészségéért. De valóban kell ezért harcolni? A válasz sajnos egyértelmű: igen. A vasgyári iskolában e"ász és nevelő programot dolgoztak ki. Meggyőződésem, hogy kampányszerű akciókkal nem lehet célt érni, de a fazolások munkája eredményes lehet, hiszen hagyományokat alakítanak ki. Az első lépcső a tájékozódás volt. Felméréseket készítettek a gyerekek egészségi állapotáról, életmódjáról, környezetéről. Az eredmény döbbenetes. Kiderült, hogy a gyerekek naponta csupán egy, másfél órát vannak a szabadban. (Sokan beleszámítják ebbe az iskolába menetel idejét is. Gyanítom, hogy a szülők esetében is hasonló következtetésekre jutna a vizsgálódás.) Egyre kevésbé népszerű a tanulók körében a sportolás, a közös családi kirándulások pedig sokuknál csak az álmok között szerepelnek. (Ennek okait nem részletezem, de valószínű, hogy nagyon prózai úgymond anyagi okai vannak.) A környezet vizsgálata is tartogatott néhány meglepetést. A sokat szidott kohászat tövében, a vasgyári iskola udvarán tisztább a levegő, mint a város más, sűrűbben lakott körzeteiben. Ebben valószínűleg a széljárás játszik szerepet, de attól a tény még tény marad. A program nem maradt csupán az elméleti probléma feltárásánál. Nagyon is gyakorlatias. Egy sor olyan kört szerveztek a gyerekek számára, amelyben a mozgás áll a középpontban. Meghirdették a Fazola-suli, Fiola-kondi elnevezésű versenyt. Ebbe a szülőket is be kívánják vonni, akik a pontrendszeres egész éven át tartó versengésben sokat segíthetnek a gyerekeknek. Sond nem a szervezéssel, csupán a díjazással van. Mondhatja valaki, hogy legnagyobb jutalom az egészség, de az ahhoz vezető utat azért motiválni kell. A verseny szervezői, az iskola tanárai szponzorokban reménykednek, akik vállalnák a jelképesnek is tekinthető ajándékok anyagi terheit. (Remélem nem kell messzire menniük, magától adódik a segítség ...) Erről az egészségnevelési programról az iskolatanács ülésén számoltak be. Nagyon érdekes, hogy az említett programot a tanórán belül néptánc oktatással szeretnék összekapcsolni. Meg kell említeni — szintén kapcsolódik a témához —, hogy az intézményben magas szintű zenei képzés folyik már évtizedek óta. Nem akármilyen iskolába járhatnak tehát a vasgyári gyerekek. Igazi, gyermekközpontú, szellemiséggel bíró alma materük van. Hogy minderről miért számoltam be? Gondolkozzunk csak el azon, hogy mennyit panaszkodnak például az üzemekben, hogy satnya, szellemiséggel és testileg tunya a munkába álló ifjúság. Nem kell sokáig fűznünk a gondolatokat, hogy végül arra a következtetésre jussunk: nekünk is fontos, a gyerekek egészsége. Mondhatni, meghatározó. Jövőmeghatározó... Csala Péter Ki nyílik a DVMOK-ban ! A Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ újabb művészeti kiállításnak ad otthont. A festészet iránt érdeklődő miskolciak, július 6-tól, csütörtöktől a tehetséges festőművésznő, Kecskemétiné Törő Irén alkotásait csodálhatják meg. Az augusztus 24-ig látható kiállítást holnapután, csütörtökön délután 5 órakor nyitják meg. Ünnepi, megnyitóbeszédet Seres János festőművész mond majd. Szeretettel várnak minden érdeklődőt, a díjtalanul megtekinthető tárlatra. (A ». .. korog vendégművészekkel a miskolci szimfonikusok hangversenyén A Miskolci Nyári Zenei Esték idei műsorában, július 7-én, pénteken este hét órától a Miskolci Szimfonikusok Zenekara ad koncertet a Muzsikáló udvarban. A zenei est érdekességeként kell megemlíteni, hogy e rendkívüli rendezvény progamját külföldi vendégművészek is színesítik. A szimfonikusok karnagya Carlos Trikolidisz, görög művész lesz. A közreműködő művészek között, az ugyancsak Görögországból érkezett Barbara Trikolidu lesz, aki csodálatos énekével kápráztatja majd el a nézőket. A neves hangversenyen egyébként a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara is fellép. Karigazgatójuk Zámbó István. A zenei est műsorában Beethoven: Egmont-nyitány, Mozart: Don Juan — Don Anna áriája, Donizetti: Stuart : Mária — Erzsébet áriája, Verdi: Don Carlos — Erzsébet áriája, valamint Cherubini: Requiem (dmoll) dallamai is felcsendülnek. Szeretettel várnak minden érdeklődő komolyzene kedvelőt. KOVÁCS ATTILA: Ha megtehetném ... Ha megtehetném, elfordítanám e vészterhes világ vezérlőtengelyét, megálljt parancsolnék mindenütt a Rossznak, ne garázdálkodjék a Földön szerteszét! Ha megtehetném, végképp eltörölném az összes törvényt, mit önkény kénye szült, szabadságot adnék minden meghurcolt rabnak, ki bármi zsarnoknak ellenszegült. Ha megtehetném, megállítanám az élő pusztítását, bármily formája van, fairtó, vadállatgyilkos barbároknak kezét lefognám ingathatatlan. Ha megtehetném, én véget vetnék a nyomornak, éhezésnek is, mérget okádó kéményeknek s kifolyóknak betömném szájait Ha megtehetném — makulátlan érték, kijátszva az élet farkastörvényeit, ahogy kellene minden embernek • humanizmus szelleme szerint DIÓSGYŐRI MUNKÁS Gyilkossá válni című amerikai bűnügyi filmet vetítik július 10-én, hétfőn délután 3 órától az LKM Műszaki Klubjában. A délutáni video keretén belül bemutatott filmet csak a klubtagsági igazolvány felmutatásával tekinthetik meg az érdeklődők. Rocky Klub nyílik A Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ ifjabb, állandó programmal gazdagítja műsorait. Július 8-tól, azaz szombattól az alternatív, a punk és a blues zene kedvelőinek kedveskedve, a Rocky Klubnak ad otthont. E zenei, baráti, főként a fiatalok számára biztosított rendezvény, minden második szombaton, délután 5 órától este 10 óráig várja és fogadja ifjú, zenekedvelő vendégeik i ig»9. július 4. A fejlődés tudomány nélkül nem hozhat eredményt... Az ez évben 27. alkalommal megrendezett Borsodi Műszaki Hetek rendezvénysorozata a közelmúltban zárta kapuit. Mind a résztvevők, mind szervezők, mind pedig az érdeklődő szakemberek között nagy figyelmet, dicséretet és elismerést váltott ki a megyeszerte megrendezett szakelőadássorozat, melyen a korábbi évek tapasztalatairól, tudományos kutatásaik eredményéről, sikeréről, valamint az elkövetkezendő időszak irányadó feladatairól, fejlesztési terveiről, illetve ezek megvalósításának, mihamarabbi termelésbe állításának gyakorlati lehetőségeiről számoltak be a műszaki szakemberek. E minden évben nagy érdeklődésre számottartó rendezvénysorozat egyik legjelentősebb eseményei közé tartoztak a Lenin Kohászati Művek által szervezett előadások, melyek közül előző lapszámunkban már említettünk néhányat. Most folytatva e gondolatot, az eseménysorozatot további, figyelmet érdemlő előadásairól, programjáról szólunk. A rendezvénysorozat félidejének egyik kimelkedő előadásaként Takács János főenergetikus számolt be az energiagazdálkodás, illetve a környezetvédelem időszerű feladatairól a szerkezetátalakításban címmel. Kiemelte, hogy a TGB határozat szerinti követelményrendszer egybeesik az LKM elmúlt évben kidolgozott stabilizációs programjával, az ezt meghatározó stratégiai tervvel. Ennek megfelelően a vállalat a tervek szerint felszámolja a veszteséges termékek gyártását és a veszteséges tevékenységeket. A korszerűtlen berendezések leállításait is tervezi. Elsősorban azokat, amelyek kommersz minőségű acél gyártását biztosítják. Itt elsősorban a még üzemelő kiskohó, az elavult elektrokemencék, középhengermű és kiszolgáló berendezései jönnek szóba. A termelést korszerű, nagy hatékonyságú berendezésekre koncentrálják, a gazdasági hatékonyság jelentős növelése mellett. Ilyenek a III. számú kohó, a kombinált acélmű, a folyamatos öntőgépek, valamint a nemesacél-hengermű is. Ismertették mindazon fejlesztési elképzeléseket is, amelyek szervesen kapcsolódnak a népgazdasági és ágazati, valamint a Borsodi Vaskohászati Tröszt célkitűzéseihez, így jelentősen csökkenteni kell a nagy energiaigényességű ipari tevékenység fajlagos energiafelhasználását, valamint minimumra csökkenteni a csúcsigényt. A rendezvénysorozat kiemelt programjaként Tóth Lajos a BVT elnök-vezérigazgatója ismertette a térségi szerkezetátalakítás koncepcióját. Mint elmondotta, az idei tervek eltérnek a korábbitól. Az első koncepció akkor készült, amikor a kohászat mélyponton volt, egy-, másfél év adataira, tapasztalataira épült, ezért nem lehetett és lehet mérvadó. A szerkezetátalakítást az ezredfordulóra be kell fejezni. Az alapérdek: a belső ellátás, a gazdaságos export megteremtése. Az eszközigény 6—8 milliárd forint ehhez a saját erőn kívül működő tőke bevonására is szükség van. A borsodi térségben 1,4—1,6 milli tonna acél termelését, korábban az LKM-ben képzelték el. Ez nem helyes, mert egy metallurgiai bázis a térségben nem lehet, hiszen nem biztonságos. Egy 500— 600 ezer tonnás nyersvasacél bázist kell kiépíteni Ózdon. Ennek megvalósítása 1991 első félévében indulhat el. Előfeltétele ennek, a gazdaságtalan termékek „kisorolása”. A Taurus révén megjelenik Ózdon a csúcstechnika is. Diósgyőrbe be kell hozni a keskenyszalagtermék (lemez) előállítását, ettől mihamarabb elkezdhető a bevonatos lemezek gyártása. Szólt végezetül a létszámalakulás, a munkahelyteremtés kérdéséről, egységes akciót és fellépést sürgetve, hangoztatva azt a véleményt, miszerint meggyorsíthatná a folyamatot a vállalatok segítő támogatása is, úgy hogyha a segítés forintjait leírhatnák az adójukból. E rendezvény keretében írták alá a MTESZ, LKM és az Ózdi Intéző Bizottságok közötti megállapodásokat. Az ünnepség résztvevői között helyet foglaltak az ÓKÜ, az LKM, a DIGÉP tudományos egyesületi tagsága és dolgozói, valamint a Borsodi Vaskohászati Tröszt munkatársai is. Ezt követően Gábor Áron születésének és halálának évfordulója alkalmából ,,Gábor Áron-ösztöndíj, alapítvány” létrehozásait jelentették be, melynek lényege, hogy az LKM a középfokú kohászati szakemberképzés továbbfejlesztése, a kiváló képességű tanulók szakmai és emberi fejlődésének támogatása, a vállalat szakemberutánpótlásának biztosítása a képzés feltételeinek javítása, a kohász szakma iránt az ifjúság érdeklődésének felkeltése és az érzelmi azonosulás erősítése céljából, 500 ezer forint összegű ösztöndíjat alapít. Következő érdemleges programként. Roskó Károly főmérnök KTK-titkár ismertette az LKM szállítási rendszerének továbbfejlesztését. E rendezvény aktualitását igazolta az is, hogy a 2010-ig szóló közlekedésfejlesztési koncepciót ebben az időben tárgyalta a Borsod Megyei Tanács is. Az előterjesztés megyénk társadalmi, gazdasági helyzetének és az ezredfordulóig várható alakulásának tükrében készült. Tartalmazta a közlekedés helyzetének — közúthálózat — vizsgálatát, a keletkező forgalmat, a szállítási teljesítményeket, a személyszállítást és a közlekedést kiszolgáló infrastruktúrát. A közlekedésfejlesztési koncepció 2010-ig fektette le a terveket. Dr. Kovács Károly, a Minőségbiztosítási Központ igazgatója a Vaskohászati Minőségbiztosítási Központ feladatairól a szerkezetátalakításban, az anyagvizsgálati kultúra fejlesztéséről beszélt. Az előadásában hangsúlyt kapott a minőségi szemlélet kialakítása, a minőségi kultúra fejlesztése annak érdekében, hogy a hazailag gyártott termékek a tőkéspiacon megállják helyüket. A vizsgálati kultúra fejlesztése olyan jelentős e vállalat életében, melyhez az OMFB 150 millió forintos támogatást nyújtott az elmúlt években. A magas színvonalú műszerek beszerzése megköveteli az anyagvizsgálattal foglalkozó szakemberek folyamatos képzését, minőségi cseréjét A beérkezett, illetve az 1990-ig beérkező anyagvizsgáló műszerek telepítése folyamatban van a meglévő laboratóriumi területeken. Az analitikai, metallográfiai és mechanikai vizsgálati igényeknek megfelelően az osztályok egymásrautaltságát hangsúlyozta. Közös vélemény alakult ki arról, hogy a K. A. K. kialakításával tükrözze az LKM-ben folyó színvonalas anyagvizsgálati kultúrát. A műszaki hetek zárórendezvényeként .dr. Szedlacsek György, személyzeti és szociális igazgatóhelyettes tartott előadást a szerkezetátalakításból adódó szakemberképzési, átképzési és ösztönzési rendszer feladatairól az LKM-ben címmel. Erről korábbi lapszámunkban részletesen beszámoltunk. Figyelmet érdemlő gondolatként azonban kíméljük azt, hogy a szerkezetátalakítás során az emberi erőforrásokat a mindenkori igényekhez kell igazítani. A fejlesztéseknél a technika és a technológia mellett a legfontosabb az úgynevezett emberi tényezők szerepe, amiről — sajnos — eddig keveset beszéltünk, de az a kulcsprobléma az egyik legfőbb vállalati érdek. A vállalat jövője nagymértékben függ a szakképzés, az oktatás és a továbbképzés sikerességétől. Kampányszerűen az emberi fejlesztést nem lehet megoldani csak korrekt, intelligens emberi kapcsolatokkal. Ehhez kell a feltételeket megteremteni. E területen feltétlenül szükség van az eddigieknél normálisabb és tisztességesebb szemléletváltásra, nem egy szervezet, hanem az egész vállalat közötti szavahihető, jó kapcsolat megteremtésére, valamint közös érdekeltségre az érintettek között. Zárszóként a levezető elnök, Barnaki Ernő GTE-elnök értékelte tömören a rendezvénysorozatot. Az LKM MTESZ Intéző Bizottsága által készített összefoglaló, valamint a rendezvénysorozaton részt vevő szakemberei« egybehangzó véleménye alapján, a 27. Borsodi Műszaki Hetek LKM-programja elérte célját. A programban vett szakelőadásokat sikeresen szervezték meg és bonyolították le a tudományos egyesületek helyi szervezeteivel közösen. A szerkezetátalakítás problémáinak megvitatása eredményes volt. Bebizonyosodott, hogy a műszaki fejlődés tudomány nélkül nem hozhat eredményt. A tudomány gyors ütemű hasznosítása létszükségletté vált az Európához való felzárkózásban, melyhez a tudományos egyesületek tevékenységének vállalaton belüli hasznosítása a mindennapok szükségletévé vált. Az ehhez való felzárkóztatás, a vállalat minden dolgozójának feladata, de elsősorban az alkotó értelmiségé, akik a tudományos egyesületek összefogásával erkölcsileg is felelősek a szerkezetátalakítás sikeréért. b. p, i