Divat, 1959 (9. évfolyam, 12. szám)

1959 / 12. szám

CIPŐ 1960 K­edves olvasóink, talán sohasem folyt olyan széleskörű vita gyártmányainkkal kapcsolatban, mint az utóbbi időben. Ehhez hozzájárult Lenka Hašková „Quo vadis modo?" című cikke a Rudé právoban, de ugyanígy sok kritikus hangú cikk a többi napilapokban is a cipőgyártásról. Noha egyes hozzászólások helyénvalók is, sok bírálat tájékozatlanságból ered, az emberek nem tudják, milyen fajta cipő milyen célra készül. Engedjék meg, hogy röviden vázoljam, hogyan állítjuk össze évről évre a cipőkollekciót, milyen fajták vannak benne és milyen elveket követtünk az 1960-as cipőkollekció összeállításánál, a modellek tervezésénél. Igyekezetünk arra irányul, hogy olyan kollekciót állítsunk össze, amiből minden nő­ kiválaszthatja magának a megfelelő cipőt, minden alkalomra. Ez a fő célunk. A tavaszi, nyári, őszi, téli kollekciót csoportokra osztjuk, mégpedig életkor, nem, évszak és aszerint, hogy milyen alkalomra viselik majd. Külön csoportba osztjuk a különféle munkahelyekre szánt munkacipőt, a sportcipőt, a mindennapi használatra való, ún. strapacipőt - ezek bőr-, gumi- és műanyag (PVC) talppal készülnek. Tervezünk azonkívül alacsony, középmagas és magassarkú kimenő vagy társasági cipőt. A fejlődés iránya valamennyi kategóriában a könnyű, szellős, hajlékony cipők gyártása felé mutat. Ezt az elvet tartottuk szem előtt az 1960-as kollekció tervezésénél és összeállításánál, minthogy ez felel meg az egészséges, kényelmes cipő­viselet követelményeinek. A jövő évi kollekció divatvonalának jellegzetes vonása továbbra is a karcsúság, ami az elegancia egyik fő tényezője. A kollekció exkluzív darabjai erősen hegyes orral készülnek, de azért megfelelnek az egészségügyi minimumnak. Az egész kollekció összhangban van a külföldi divattal s tipikus vonása az egyszerűség és a finom díszítés. Divatszínek továbbra is a világos árnyalatok, mint a homokszín, a tejfel-, vanília-, jégszín, a szürke, az ezüstszürke és a cseresznye­piros. Új csoportot alkotnak a kollekcióban a félmagassarkú, könnyű női cipők. Túlsúlyba jutott a körömcipő-fazon s az erősen perforált felsőrész. Az említett divatirány a könnyű, szélesebb cipők csoportjában is megnyilvánul. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akiknek szélesebb a lábfejük vagy­ kissé deformált a lábuk, alacsony a lábboltozatuk, bokasüllyedé­sük van - szintén megfelelő cipőhöz jussanak. Biztosan örömmel fogadják a nők az újfajta papucscipőt, mely teljesen puha bőrből készül s legnagyobb előnye az, hogy tökéletesen felfekszik a lábra. A nyári szezonra újdonságként női szandaletteket, pantoletteket (elegánsabb kivitelű papucscipő) készítünk elő, ezeknek az a része, amelyen a lábboltozat nyugszik, enyhén magasított. Jövő nyárra többféle szandál készül, ezért azt hiszem, hogy beszerzése nem okoz majd olyan gondot, mint az idén. A szandálok is világos színárnyalatokban készülnek. Ami a téli cipőket illeti, itt főleg a magasszárú cipők jönnek számításba. A legtöbb fajta szivacsos gumitalppal készül. Természetesen nem hiányoznak majd a félmagassarkú cipők sem. Érdekes újdonság a félmagasszárú téli cipő, mely iránt tavaly igen nagy volt a kereslet. Krepp talppal számolunk néhány drágább fazonnál, ezek a cipők meleg béléssel készülnek. A továbbiakban figyelmeztetni szeretném az olvasót, hogy nem mindenki viselhet akármilyen cipőt. Ezt - tetszik, nem tetszik - tudomásul kell venni. Azoknak a nőknek, akiknek mértéktelenül széles a lábuk, különleges szélességű, G H jelzésű, kényelmes és ízléses cipőkkel bővítjük ki a választékot. Ez a cipőfajta, mely félmagas sarkú s a szokásosnál szélesebb, egyrészt normális kivitelben, másrészt úgynevezett egészségügyi kivitelben készül. Ennek a cipőnek egész új­fajta, könnyű a konstrukciója, de ugyanakkor divatos is. Az egészségügyi kivitelű cipő talpa belülről magasított, úgyhogy a boltozat alatt alátámassza a fáradt lábat. Ez a betét nem túl vastag, tehát csak a boka süllyedése esetén, vagyis nagyobb fáradságnál jut szerephez. Ezt a cipőt azonban nem nevezhetjük ortopéd cipőnek, mint azt sok cipőboltban az eladók teszik. Persze, a cipőipar model tervezőinek minden fáradsága hiábavaló, ha a vevők nem a nekik megfelelő cipőt választják. Ezért igen fontos, hogy a cipőt mindenki rendesen kipróbálja­­ állva és járás közben is, s így megállapítsa, melyik a legjobban megfelelő. Tudni kell, hogy nem elég a cipőt csupán ülve kipróbálni, hanem néhány lépést kell benne tenni az üzletben. Ha valaki a fotelben ül, a láb nincs megterhelve, tehát a lábfej rövidebb és vékonyabb. Járás közben a testsúly hatására kissé megnyúlik és kiszélesedik, ami nagy mértékben befolyásolja, hogy kényelmesnek érezzük-e a cipőt. Az utóbbi időben sokan kifogásolják, hogy miért gyártunk papucsot, amikor az orvosok véleménye szerint papucsot viselni a hócipőben káros. Tudni kell, hogy más-más alkalmakra szánt mindegyik cipőfajta eltérő konstrukciójú. Például a házicipő, a papucs otthoni viseletre való­­ pihenésnél, olvasásnál, rádiózásnál stb. Ha a papucsot munkában, fő­képp állva végzett munkánál viseljük, akkor természetes, hogy ez a lábbeli káros. A teniszcipő, tornacipő stb. sporthoz való. Ha a vevő ezt a fajta cipőt strapacipőnek használja, természetesen különböző nehézségei lesznek. A nőknél általában a magassarkú cipő jelent problémát. A magassarkú cipő tánchoz, társaságba vagy rövid vasárnapi sétához való. Semmiesetre sem való azonban egésznapi munkához. Munkához megfelelő más típusú cipők készülnek. Végül még arra szeretném figyelmeztetni az olvasókat, hogy támasszanak nagyobb igényeket a cipőboltokban a kiszol­gálással szemben, és ne hanyagolják el a gondos felpróbálást, csak így lehet a lábnak megfelelő kényelmes cipőt vá­lasztani. Nagy mértékben maguktól a vevőktől függ tehát, hogy milyen cipőt választanak és hogy kellőképpen értékelik-e majd a cipőipari dolgozók azon igyekezetét, hogy mindenki divatos, ízléses cipőben járhasson. Ludvik Janů a Gottwaldovi Cipőgyár modellkészítő központjának vezetője

Next