DivatMarketing, 1996 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1996-03-01 / 1. szám
4 Adótanács-adó Az év eleje nemcsak a bölcs gondolkodás, hanem az információgyűjtés időszaka is. A fő kérdések: - mi az, amit azért kell másként csinálni, mert nem sikerült elérni a kívánt célt, - mi az, amit azért, mert megváltoztak a törvényi feltételek? Akinek csak bérkategóriába sorolt jövedelme van, és erről nyilatkozatot ad, annak az adóelőlegtábla alapján évközben levont előleggel egyezik meg az éves adója. Hogy mi tartozik ide, azt az új SZJA-törvény 3. paragrafus 21. pontja határozza meg. Akiknek a béren kívül egyéb jövedelmük is van, azoknak nemcsak az éves adójuk meghatározásához, hanem már a havonta levonandó adóelőlegek meghatározásához is az „adótáblát” kell használniuk, figyelemmel arra, hogy a bérre vetített adódifferencia alapján adójóváírásban részesülnek. A jóváírás számítása azonban csak 1997-ben esedékes, ezért most nem részletezem. Az önálló tevékenységgel kapcsolatos kifizetésekből 40% adóelőleget kell levonni, az elszámolható költségek figyelembevételével, de legalább az 50%-ából. A munkaadói járulék 4,2%, tehát látszólag változatlan, de 4,5 %-ot fizet az a munkáltató, aki az 1991. évi IL. törvény 3. paragrafus (1.) a) pontja (csődtörvény) alá tartozik (gyakorlatilag minden vállalkozó). Ezzel szemben megszűnt a Bérgarancia Alapba történő 0,3% külön befizetése. A munkavállalói járulék mértéke változatlanul 1,5 %. Továbbra is az elszámolt hónapot követő hó 20-ig kell befizetni, akárcsak a munkaadói járulékot. Az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatban néhány érdekességre szeretném felhívni a figyelmet. A 1995. évi CXV. törvény módosította az áfatörvényt oly módon, hogy tárgyi adómentes körbe sorolta január 1-jétől a lakóingatlan bérbeadását vagy más módon történő hasznosítását, rendeltetéstől függetlenül. Vagyis akkor is, ha iroda céljára van kiadva. Ez már volt így korábban is, örvendetes, hogy visszatért. A törvénymódosítás eredményeképpen 1996. január 1-jétől a személygépkocsi nem minősül használt terméknek. Ami azt jelenti, hogy ha nem adóalanytól történik a beszerzés, akkor értékesítés esetén nem vonható le a beszerzési érték ún. áfatartalma. Nem az ellenérték a fizetendő áfa alapja, hanem a termék vagy szolgáltatás forgalmi értéke, ha az túl alacsonynak tűnik, és érdekeltségi körön belüli részére történik az értékesítés. (1995. évi CXV. törvény 5. paragrafus /6.) Egyéb újdonságok! Csökkent a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék 42,5 %-ra. A biztosítottak által fizetendő mérték változatlanul 10%. A bedolgozói és a megbízási díj után akkor nem kell járulékot fizetni, ha a havi összeg nem éri el az előző év december 31 -én érvényes minimális munkabér 60%-át, ill. napra vetítve a harmincad részét (1995. évi CXVII. törvény). Korábban a tárgyév január 1-jén érvényben lévő összege volt a mérvadó. A minimálbér összege: 1996. február 1-jétől 14 500 Ft. 10-től 15 munkanapra változott a dolgozókat megillető betegszabadság, amely időszakra a munkaadó fizet neki díjat. Még decemberben történt, de idén örülünk annak, hogy két pozitív döntést hozott az Alkotmánybíróság: A kiegészítő tevékenységet folytató beltagnak nem kell a minimálbér után 10% baleset-biztosítási járulékot fizetni, csak a ténylegesen felvett összeg után. (73/1995. (XII. 15.) AB. h.) A választott tisztségviselők tiszteletdíja után a kifizetőknek nem kell a továbbiakban társadalombiztosítási járulékot fizetni. (81/1995. (XII. 21.) AB. h.) Változott a havi és évközi bevallási kötelezettség határösszege: havonta ad bevallást az, akinek az áfa, a fogyasztási adó vagy az szja tekintetében az elszámolandó adója 1994-ben a 6 millió forintot elérte, negyedévente kell beadni, ha a 2 millió forintot érte el (1995. évi CX. tv.) Természetesen nem minden változást említettem meg. Igyekeztem a mindenkit közvetlenül érintőkre felhívni a figyelmet. Az év során lehetőség nyílik egy egy törvényi hatás mélyebb elemzésére is. Ízelítőül lássuk, hogyan alakul a társasági adóba tartozó osztalékfizetés az 1995. évi döntés alapján: Először meg kell fizetni a kiosztani szándékozott összeg után a kiegészítő adót (23%, nettó 15,33%), már ami az 1995. évi adózott eredményre esik, és csak ezután lehet a 10 % forrásadót is levonva kifizetni az osztalékot a tulajdonos magánszemélyeknek. Amennyiben az osztalék jogosultja nem magánszemély, úgy persze nincs levonandó forrásadó. Kovács Attila adótanácsadó Adótábla az 1996. évre: 0-150 000 150 001-220 000 30 000 és a 150 E feletti rész 0-185 000 47 500 és a 220 E feletti rész 35 %-a 103 500 és a 380 E feletti rész 40 %-a 171 500 és a 550 E feletti rész 44 %-a 900 001 felett 325 500 és a 900 E feletti rész 48 %-a 900 000 Ft éves jövedelem havi 75 000 bruttónak felel meg. A lineárisan számított adó erre a jövedelemre 36,2 % és minden további forintból 48% az adó.) Az adóalapot nem csökkenti a tavaszi évtől eltérően a munkavállalói járulék, amely maradt 1,5%. A fizetendő adót nem csökkenti 1996-ban a levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, mértéke viszont változatlanul 10%. Kovács Attila febr. 28. márc. 5. márc. 10. ADÓ- és JÁRULÉKNAPTÁR 1996 társasági adóelőleg fizetése, akiknek a kirovás így írja elő a kifizetői minőségben levont szja (40%) befizetése tb-jelentés beadása és a járulékok befizetése - társasági adóelőleg fizetése, akiknek a kirovás így írja elő márc. 12. - az alkalmazottaktól levont (január havi bérből) szja befizetése márc. 20. - nem egyéni vállalkozó MAGÁNSZEMÉLYEK adóbevallása márc. 28. - társasági adóelőleg fizetése, akiknek a kirovás így írja elő - havi áfa-bevallás - havi adóbevallás