Dolgozó Nő, 1958 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1958-12-01 / 12. szám

Minel kínáljuk újévkor a vendégeket? RECEPTEK Káposzta- korhelyeves . Fél kiló savanyú ká­posztát egy fazékban felteszünk főni 3 liter káposztalével, aztán vékony szeletekre vágott, tetszés szerinti mennyiségű füstöltkolbászt és fél li­ter vizet adunk hozzá, megsózzuk és fél óráig főz­zük. Ha a kolbász elég puha, két fej apróra vágott vöröshagymával, három evőkanál zsírból, három evőkanál lisztből, két kávéskanál pirospaprikából rántást készítünk. Az egészet a leveshez öntjük, jól elkeverjük, három deci tejfölt öntünk hozzá és hagyjuk egyet forrni. Forrón tálaljuk. Rakott káposzta. Egy nagy fej vöröshagymát apróra vágunk s 5—6 deka zsírban megpirítunk. Egy kiló kockára vágott friss sertéshúst beleteszünk, megsózzuk és megborsozzuk, kevés vizet öntünk rá és addig pároljuk, időnként mindig vizet öntve rá, míg megpuhul. Külön párolunk zsírban, kevés vízben egy nagy tányér savanyúkáposztát. Ismét külön puhára párolunk 20 dkg rizst kevés zsírban és vízben. Aztán a húst, a káposztát és a rizst fél kiló füstölt kolbásszal rétegen kint lerakjuk egy jól kikent lábosba, a ká­poszta rétegeket mindig két evőkanál tejföllel meglocsoljuk. Jó forró sütőbe tesszük Ha kész, kiborítjuk a tálra. Egy deci meleg tejfölt öntünk rá és karikákra vagdalt kolbásszal díszítjük. Djédi malacpecsenye. 6—8 hetes malacot veszünk. A szépen megtisztított malacot jól megmossuk és utána teljesen szárazra töröljük. Belül jól megsózzuk, vékony fapálcikákkal szétfeszítjük a has üregét s olyan tepsibe tesszük, amiben kényelmesen elfér. A száját szétfeszítjük és egy citromot vagy almát dugunk bele. A­­fűlét és farkát jól bezsírozzuk és tiszta fehér papírba csavarjuk. Kevés forró zsírral végigöntjük és az előre bemelegített sütőben lassan sütjük, hogy jól és ne hirtelen süljön. A tűzhelyre kevés zsírt teszünk egy kis lábosban, és abban mártogatott jó vastag szalonnával sütés közben igen gyakran ken égetjük a malacot, míg szép piros és ropogós lesz a bőre. Vöröskáposztával és burgonyával találjuk. Kocsonya. Egy és fél kiló kocsonyahúst disznóbörkét, fejet, csülköt, körmöt farkat egy egész fej megmosott vöröshagymával, öt-hat gerezd fokhagymával, 15 szem fekete egész borssal és ízlés szerinti sóval 4 liter vízben megfelelő fazékban tűzre teszünk. Addig főzzük, míg a húsa egészen megpuhul, ami kb. 3 óra hosszáig tart. Ha teljesen punára főtt a hús, mély tányérokba elosszuk levesszik­en. Ha megfagyott piros paprikával meghintjük. Apró teabomba: 6 tojássárga, 3 kanál rum, 2 kanál cukor, kevés vanília, kevés só, 6 dkg vaj, 15—20 dkg liszt. Mindezt jól összegyúrjuk, a lisztet lassanként adva hozzá, hogy jó puha legyen. Addig verjük, amíg sima és fényes lesz, mint a selyem. Diónagyságú gömböket for­málunk, tojással megkenjük és egy óráig hideg helyre tesszük, azután forró sütőbe tesszük, míg jól felnő és utána lassú tűznél szárítjuk. Rántás pogácsa: 2 egész tojást 15 dkg kristálycukorral egész órán át keverünk. Ha ki van keverve, fél citrom héját belereszeljük és 14 dkg nulláslisztet keverünk hozzá. A tepsit jól megkenjük, meglisztezzük és a tésztából kávéskanállal diónagyságú gombocskákat teszünk. Este rak­juk a tepsibe és reggelig állni hagyjuk. Reggel lassú tűznél sütjük. Tégla sütemény. 20 dkg margarinból vagy vajból, 20 dkg cukorból, 20 dkg lisztből, 20 dkg főtt, reszelt krumpliból,­­ tojásból és levés sütő­porból tésztát gyűrűzuk és kinyújtjuk. Az egyik felét kakaóporral meg­festjük. Mindkét részből apró pereceket, gyűrűkig kifliket és más alakokat formálunk, tojással bekenjük, mákkal vagy reszelt dióval beszórjuk és mérsékelten forró sütőben sütjük. Zárt dobozban hosszabb ideig is eláll. Szaloncukor. V0 kiló kockacukrot kevés vízzel addig főzünk, amíg, ha egy-két cseppet­­ pohár hidegvízbe cseppentünk nem vegyül össze a vízzel, hanem a pohár fenekére száll. Akkor az anyagot márványlapra öntve, egy nagyobb fakanál hátával eddig dörzsöljük, gyúrjuk, míg meg­­sűrűsödik. Belekeverjük a kívánt ízt, ha diósat, vagy mogyorósat aka­runk, azt megdarálva keverjük bele. Mielőtt egészen megkeményedne, kézzel jó simára átgyúrjuk, megnedvesített márványlapon lesimítjuk, majd kockára vágjuk s ha egészen kemény, becsomagoljuk. Likőr sörből. 1 üveg Finom sört V* kiló cukorral, 1 rúd összevag­­dalt vaníliával les főzünk. Ha kihűlt, 3 deci szeszt keverünk hozzá. Üvegbe töltjük, bedugaszoljuk, 10—12 napig meleg helyen állni hagyjuk. Nyáron napos helyre lehet tenni. Újra náthás vagyok Az influenza vagy grippe — népies nevén hű­tés vagy náthaláz — rendszerint járványokban jelentkező, igen nagymértékben ragályos meg­­betegedés. Már a középkorban ismerték, 1742-ben Olasz­országban dühöngött ez a megbetegedés, ott adták neki az influenza nevet. Ugyanezt a be­tegséget Franciaországban grippenek nevezték el. 1918-ban egy nagy influenza járvány indult el Spanyolországból, ezért hi­dák népszerű ne­e­vén spanyolnáthának. Az 1920-as évek spanyol­náthája több áldozatot szedett néhány hónap alatt, mint a 4 évig tartó első világháború. Azóta négy évenként, néha 2 évenként volt ki­sebb, nagyobb, enyhébb járvány, pl. az ázsiai in­fluenza. Az influenza kórokozója a beteg orrában és szájában található vírus. A kórokozók a köhö­gés, tüsszentés és beszéd közben szétszóródó nyálcseppek útján terjednek tovább, a cseppek számtalan vírust tartalmaznak. Mit nevezünk vírusnak ? Ha egy baktérium­­tenyészetet átpréselünk agyagszűrön, akkor a baktériumoktól mentes nedv át­szivárog a szűrő firtom lukacsain, de maguk a baktériumok nem férnek át. Az átszűrt lé, amit így kapunk, sok­szor nem fertőz, így van ez sok betegségnél. Ha azonban az influenza kórokozók tenyésze­tét szűrjük át, akkor kimutatható, hogy az így nyert lé, noha baktérium nem úszkál benne, igenis fertőzést okoz. Közismert már, hogy az influenzát és még néhány más betegséget a baktériumnál kisebb, úgynevezett láthatatlan kórokozók, a „vírusok’ idézik elő. Virus — latinul mérget jelent,de kimutatták, hogy nem méreg, hanem elképzelhetetlenül pa­rányi élőlény. Ez a parányi élőlény az okozója a nagy grippes járványoknak. A betegség lappangási ideje 1—3 nap. A leg-g­yakrabban hidegrázás vagy borzongás után ellépő magas 38—40° lázzal kezdődik, majd fejfájás, étvágytalanság, émelygés, nagyfokú gyengeség, a végtagokban fájdalmak lépnek fel, nátha, orrvérzés, gyomorbél tünetek is gya­koriak. A betegség lefolyása függ a járvány súlyosságától és a közben fellépő szövőd­ményektől. Előfordulnak nagyon súlyos esetek, és enyhe nátha formájában lezajló influenzák. A kezelést, ha megbetegszünk, ne végezzük ön­állóan. Forduljunk orvoshoz is , határozza meg minden esetben, hogy mi a teendő. Az in­fluenzás beteget külön szobában kell elhelyez­zük, a szobát gyakran kell szellőztessük­ ,4 padlót forró karbolsav oldattal fel kell mos­nunk. Helyes, ha a betegnek szerzünk egy kö­pőcsészét, vagy fedhető üvegedényt, amibe me­szet helyezünk. A beteg ágyneműjét, zsebken­dőit, törülközőjét főzzük ki. Minden náthás, köhögős egyén vigyázzon, ne köhögjön szembe senkit, ha még csak köhögési ingere ver, már tartsa zsebkendőjét a szája elé. Meghűlt egyén ne járjon moziba, ne men­jen tömegek közé, hogy ott terjessze a beteg­séget. Ne köpködjön senki a földre. Gyakran mossunk kezet is járvány esetén öblítsük tor­kunkat fertőtlenítővel Legyünk sokat a leve­gőn és edzzük szervezetünket, vigyázzon hogy gyerekeink se tegyenek túl érzékenyek. Táplál­kozzunk jól és együnk vitaminokban gazdag ételeket, úgy ruházkodjunk, hogy lábunk me­legben, (ne szoros cipőben) legyen is főleg a cipő ne ázzon át. Megbetegedés esetén mindig forduljunk orvoshoz. Dr­ABEL ÖDÖNNÉ

Next