Dolgozó Nő, 1969 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

2 Világ proletárisi, egyesüljetek ! DOLGOZÓ NŐ társadalmi-politikai és kulturális folyóirat Kiadja Románia Szocialista Köz­társaság Országos Nőtanácsa Szerkesztőség: Kolozsvár, Horea út 19. Telefon: 1-30-16­­1-35-99 Előfizetési díj egy évre 36 lej, fél évre 18 lej, egyes szám ára 3 lej. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scînteii SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG • CSŰRÖS MARGIT • DANCSULY MARGIT O ERŐS BLANKA ( főszer­kesztő) • FABIAN MAGDOLNA („6»l*rke»»tőh­elye«t*») • GASPAL ZSUZSANNA • GÓLYA ROZALIA o KAIM ARIANA • LASZLÓFFY ILONA O PAMFIL VIORICA • TRENKA ÉVA • Dr. TIRLEA IULIANA KépszerkesstS: CSEH GUSZTÁV Miieukl nerkei­tS: SÁNDOR GYULA Címlapon: Tőzsér Júlia, a kolozs­vári Állami Magyar Opera szó­listája IOAN MICLEA-MIHALE felvétel: Lengyel művésznő Kolozsváron Csupa mosoly és derű. Kedvesen és szellemesen szövi a beszéd fonalát— három nyelven is, ahogy a kis társaság nyelvtudása megkívánja. Zenéről, operákról, szerepekről és romániai élményeiről esik szó László Éva vendégszerető asztalánál. A művésznő vendégszerepelt Lengyelországban, s tovább erősítve a barátságot, otthonába hívta meg a Kolozsváron vendégszereplő lengyel énekeseket. Delfina Ambróziák hat éve (mióta kitüntetéssel elvégezte a Lodzi Zeneművészeti Főiskolát) énekel operaszínpadon, hangversenydobogón — Svájcban, Olaszországban, Ausztriában, a Szovjetunióban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és hazánk­ban már 1966-ban és most. Legkedvesebb operái — s természetesen szerepei — a Bohémélet, a Travia­­ta, a Manón, a Bajazzók. S legszebb élményei hazánkban? — Két vendégszereplésem alkalmával jártam a fővárosban, Temesváron, Marosvásárhelyen, Nagy­bányán, Szatmáron és Kolozsváron. Mindenütt ba­ráti fogadtatásra, jó művészkollégákra találtam. Mint művész s mint magánember mindig szép emlé­keket őrzök romániai tartózkodásomról. Bonyodalmak egy amerikai szépségversenyen Az Amerikai Egyesült Államok 1969-es női szépségversenyének hangulata különbözött az előző éviektől. Amikor a bizottság Illinois állam képviselőjét, Ju­dith Ann Fordot, a Testnevelési Főiskola 18 éves úszóbajnoknőjét szépségkirály­nőnek nyilvánította, amikor a vágyra vágyott cím birtokosa örvendezve és izgatottan néhány szót akart mondani, a résztvevők egy csoportja az Atlantic City színház színpada felé tartott, hogy tiltakozzék a verseny lefolytatásának módja ellen. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a cím odaítélésénél csak a „természeti*4, fizikai adottságokat vet­ték figyelembe, s ezáltal a versenyzőnőt egyszerű „tárggyá“ degradálták. Másod­szor — és politikailag ez esett súlyosabban latba—a tiltakozók kijelentették, hogy egyáltalán nem lehet reprezentatív­nak tekinteni egy olyan versenyt, ame­lyen a 22 milliónyi amerikai néger lakos­ságnak egyetlen képviselője sincs jelen. A tiltakozás folytatásaként a csoport tagjai az Atlantic City egy másik ter­mébe vonultak át, ahol ellenválasztást tartottak. „Miss Black-Amerikának“ „Fekete Amerika szépségkirálynőjének“ Sandra Williams-ot, a Filadelfiai Egye­tem 19 éves szociológia-szakos hallgató­­nőjét kiáltották ki. Ilyenformán Atlan­tic Cityben szépségkirálynőt és ellen­­szépségkirálynőt választottak. Nem egyszerű érdekességről, hanem a mai Amerikára jellemző esetről van szó. Január 24-én lesz száztíz esztendeje annak, hogy a román nép nagy ünnepet ült: a román fejedelemségek egy fejedelem, Alexandru Ioan Cuza kormányzása alatt, közös államban egyesültek. Évszázados törekvések győzelme volt ez, betetőzése azoknak az erőfesz­ü­léseknek, melyeket a tömegek ez irányban kifejtettek. A XV. század máso­dik felében Ștefan cel Mare moldvai fejedelem törekedett az állami egységre, s a XVI. század fordulója körül ezt valósította meg rövid időre Mihai Vitea­zul. A XVI-XVII. században már erőteljesen kialakult a közös eredet, vala­­mint nyelv és kultúra, a közös hagyományok és népszokások, a román nép egységének tudata. Az 1848-as forradalmárok politikai-társadalmi program­jában is első helyen szerepelt az egységes, független és demokratikus román nemzeti állam követelése. 1856-ban nemzetközi síkon, a párizsi konferen­cián vitatták meg, de csak félmegoldásra jutottak: megalakult a Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemség, két fejedelemmel és két kormánnyal. A román nép azonban tovább harcolt az egységes, szuverén és független nem­zeti állam létrehozásáért, s 1859. január 24-én Havasalföldön is a Moldvá­ban már megválasztott, AI. I. Cuzát kiáltották ki uralkodónak. Az egyesülés a nép által megvalósított forradalmi aktus volt, s ennek szellemében hozta meg Cuza haladó kormánya intézkedéseit és reformjait, melyek megszilárdították a román állam alapjait. A következő évtizedek során egyre nagyobb erővel érvényesült a román nép törekvése, hogy kitel­jesítse nemzeti államának kialakítását, s ez annak a forradalmi lendületnek a körülményei között vált valóra, amely az első világháború végén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására alapjaiban megrázta a burzgoá társadalmat. A Habsburg Birodalom szétesése nyomán új államok születtek, nemzetek egyesültek nemzettársaikkal, független állami létre tettek szert, s 1918. december 1-én a gyulafehérvári nagygyűlés kihirdette Erdély egyesü­lését Romániával. A Román Kommunista Párt harca nyomán a szocialista köztársasággá vált Románia ma az anyagi és szellemi fejlődés teljében levő szuverén, virágzó ország. Az államhatalmat gyakorló szabad és fü­gggetlen román nép teljes ura ma sorsának, s élvezi a szocialista társadalom vívmányait. A szocialista demokrácia szüntelen fejlődése biztosítja az összes állampolgárok társadalmi és politikai egyenlőségét s széles körű demokratikus szabadság­­jogait, korlátlan érvényesülési lehetőségeit, a nép politikai egységének össze­­forrottságát. ◄ Diák színpad A kolozsvári 11-es számú Líceumban hagyomány a színjátszás. A műkedvelők tevékenysége összeforrott az irodalmi körével. Vezető tanáruk, Pussi Mária így szeret­teti meg a tanulókkal a klasszikus irodalmat. Corneille, Racine, Moliére és más drámaírók műveiből adnak elő részleteket vagy­­az egész művet. Ebben az iskolai évben Corneille ismert drámáját, a Cidet adták elő. S mennyire nem öncélú az irodalom- és színházbarát diá­kok munkája, arról vendégszerepléseik tanúskodnak. Ed­dig két falusi általános isk­ola — a mákófalvi és a bikali — vendégeiként léptek fel, s kötöttek barátságot a helyi iskola tanulóival. Képünk egyik vendégjáték szünetében, a Cid két főszerep­lőjéről: Suszter Zsuzsannáról (Ximena) és Simon András­ról (Rodriguez) készült. Eltalálja, nem találja?... A főiskolások immár hagyományossá vált téli táboraihoz nemcsak a síző­tanfolyamok és a házi versenyek, hanem az ilyen derűs, évközbeni feszültséget, drukkot és vizsgalázat feloldozó játékok is hozzátartoznak.

Next