Dolgozó Nő, 1977 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Módos, kétszintes út és épülő házak között kanyarog a gübbenős fő utca a falu központja felé. A gyalogosok gumicsizmában ügyeskednek a házak melletti keskeny töltésen. Mi járda nyomait ügyeljük, de hiába. A kalotaszegi Mérán járunk, ahol az mtsztagoknak körülbelül 10 százaléka nő. Feladataikat elvégzik, hallottuk az irodákban. De a gazdaság ügyeibe vajon beleszólnak-e, elmondják-e véleményüket? Erre a kérdésre kerestük a választ. Az egyik új házban Tőtszegi Annával beszélgetünk, hozzá szokott-e szólni gyűléseken? Voltak-e javaslatai? — Szeretném, ha itt is létesítenének valamiféle műhelyt a nőknek, mint más falukban, ahol télen is dolgozhatnánk. A gyűlésekre elmegyek, de én nem kritizálok, nekem jól van úgy, ahogy van. Tőtszegi Erzsébet a pártalapszervezet titkára, képviselőnő így válaszol: — Javasoltuk autóbuszjárat létesítését, hiszen kb. 3 km-t kell gyalogolni a legközelebbi vasútállomásig- A Nádas patak hídját megjavítottuk, hozzájárultunk az útjavítási költségekhez is.... A másik általános kérés egy melléküzemág létesítésére vonatkozott az mtsz-en belül. Varrodára vagy kézimunkázásra gondoltunk, szépen szőnek, hímeznek az idevaló nők. A vezetőség elvben egyetért velünk, de még nem akadt megfelelő irányító személy. Mikor Bodor Erzsébetet, a pártalapszervezet egyik bürótagját kérdezem, kibuggyan belőle a panasz. — Hét évig brigádos voltam a gazdaságban, de a tavaly februárban egyszerre leváltottak, pedig munkámban nem találtak hibát Azt mondta az elnök, hogy csak egy brigádosra van szükség. Szégyellem a tagság előtt, nem tudom, ki mit gondol, miért állítottak félre. Javaslat? Most nem szólok bele a gazdaság dolgaiba, de azért jó volna valamilyen munkalehetőség a téli időszakban a nőknek, régebb könyvborítót szőttünk, lábtörlőt fontunk. Inkább a szakmai tanfolyamokon beszélek, érdekelnek azok a kérdések, amelyekről Butyka mérnök beszél nekünk, ha valamit nem értek, mindig megkérdezem. Az mtsz irodájában Bota Aurel elnök és Butyka Aladár farmvezető mérnök kimutatásokat egyeztet. Nekik is felteszem a kérdést: hogyan látják a szövetkezeti demokrácia kiteljesedését a nők szempontjából a mérai mtszben? Butyka Aladár: — Néhány nagyon jó javaslat származott a nőktől, amit lehetett, megvalósítottunk belőlük. Ilyen volt például az, hogy a kukoricatermesztésnél használjuk bátrabban a gyomirtószereket, az eredmény: kevesebbet kellett kapálni. De mintha csak a személyes, szűkebb érdekeiket, a jövedelmüket befolyásoló ügyekhez szólnának hozzá. Bota Aurél: — Bodor Erzsébetet a gazdaság farmokká történő átszervezésekor váltottuk le. Az üres könyvelői állás betöltésére versenyvizsga alapján jelöltük ki a másik brigádvezetőt, Vonó Sándort, aki végül nem vált be. De amikor az út- és hídépítő vállalat raktárost keresett, magunk ajánlottuk Bodor Erzsébetet. Ha kedve van hozzá, bármikor visszafogadjuk, akár csoportfelelősnek is, mert szükségünk van munkájára. A melléküzemág szervezése azért is késik, mert nem találtunk a szabászati részleg vezetésére alkalmas személyt. A szocialista demokrácia egyik kifejezője az, hogy a dolgozók létszámuknak megfelelően legyenek jelen a vezetésben. A mérai mtsz vezetőségében a 21 tag közül csupán 4 nő, a 10 csoportvezető között egyetlen nő sincs. Vajon Bodor Erzsébet nem lett volna jó bár csoportvezetőnek? És rajta kívül nincs vezetőnek alkalmas nő Mérán? Egy dolog bizonyos, a termelőszövetkezet ügyeibe csak saját érdekeltségük határain belül szólnak bele az asszonyok, s ez arra utal, hogy valami nincs rendjén. Az okokat a gazdaság vezetőinek kell tisztázniuk, az intézkedést is tőlük várják. Ebben a faluban is érvényesülnie kell a nők társadalmi tevékenysége megjavításáról szóló párthatározatnak. Községi szinten s helyben, a mérai mezőgazdasági termelőszövetkezetben egyaránt. Mert a mérai nők munkájuk alapján jogosultak erre. J. KOVÁCS MAGDA IOAN MICLEA-MIHALE felvételei 0 0 0 0 AZ ASSZONY BELESZÓL? Tőtszegi Anna lánya hozományát hímezi. Vannak hozzáértő asszonyok, lehetne melléküzemágat szervezni.... Tőtszegi Erzsébet párttitkár a kukoricaszállítmányt méri munkahelyén, a raktárban Bodor Erzsébet: «Nem tudom, miért váltottak le, munkámban nem találtak hibát» oooooooooooooo UTAK EMBERSÉGHEZ OOOOOOOOOOOOOO Ismerhetünk-e valakit, akit nem is láttunk? Elképzelhetjük-e, hogy milyen, ha nem tudjuk: szőke-e vagy barna, kék-e vagy zöld a szeme, alacsony-e vagy magas? Magunk elé képzelhetjük-e alakját, ha csak jellemvonásairól hallottunk? Az aradi üvegház igazgatója, Irimie Simandan, a Szocialista Munka Hősei esetében úgy érzem, a kérdésre igennel válaszolhatunk. Látogatásom alkalmával ugyan nem találkozhattam vele, munkatársainak vallomásaiból mégis kirajzolódott előttem a képe, s ami még fontosabb: a jelleme. «Régi kommunista, fáradhatatlan és nagyon igényes önmagával szemben, de mások számára is magasra emeli a mércét; motorbiciklijén naponta bejárja a gazdaságot mindent észrevesz, és minden hozzá fordulót meghallgat; igazságot szolgáltat annak, akit megillet, és határozottan szembeszáll minden nagyhangúval; nála a munka számít s az ember; az egyik munkás lakása leégett, az igazgató a saját bőrkabátját terítette a családapa vállára, s a munkatársak háztartási felszereléssel, ágyneművel, ruházattal, bútorral segítették a károsultat.» Munkásnők mondták mindezt hisz ők alkotják a munkaközösség nagyobb részét Ők beszéltek arról is, hogy a gyermekek az igazgató «gyengéi», segítő kezét szinte naponta érzi a hetes napközi. Amza Mariana, a pártbizottság titkára mondotta: — Az igazgató elvtárs reggeltől estig meg nem áll, de szorgalmánál is nagyobb embersége. Dolgozni is tanulhatunk tőle, de emberséget még többet A munkásnők Arad pereméről, falvakról jöttek gazdaságunkba. Korszerű mezőgazdálkodást kellett tanulniuk; több szakaszban termesztünk paradicsomot paprikát uborkát most gombatermesztésünk és feldolgozó részlegünk, nagy gyümölcsösünk és virágházunk is van. A nők elsajátították a legkorszerűbb technológiát, s amelyik munkafolyamatot csak lehetett gépesítettük. Ez van a munkahelyen, de a civilizált életmódra, a szép családi élet megteremtésére, sőt a gyermeknevelésre is meg kellett tanítani az asszonyokat Simandan elvtárs régóta alkalmazza az alapvető marxista tételt: megfelelő anyagi alapokra kell építeni a tudati, az erkölcsi nevelést.... Minden farmon fürdő, öltöző (a szekrényeken nincs lakat) és egészségügyi szoba van; a központi mosodában tisztítják a munkaruhákat szigorúan betartják a munkavédelmi intézkedéseket. 4 0 0 0 0