Dolgozók Világlapja, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1949-01-01 / 1. szám
ÍGY készül AZ IDŐJÓSLÁS „A szibériai eredetű rendkívül hideg légtömegek elárasztották a Kárpátmedencét" — mondja a Meteorológiai Intézet jelentése, amikor a kemény hidegek köszöntenek be nálunk. Az európai hideg legtöbbször a szárazföld belsejéből, a Szovjetúnió területéről érkezik hozzánk. Kialakulását, útvonalát a kiválóan megszervezett szovjet időjáráskutatók előre jelzik és az ő tudományos munkájuknak köszönhetjük, hogy ma megbízható időjárásjelentések állnak rendelkezésünkre a téli hónapokban. Sokezer megfigyelő, repülőgépek és sztratoszféraléggömbök gyűjtik azokat az adatokat, amelyeknek felhasználásával születik meg a mindennapi prognózis. Ljudmilla Ivanova és Szergej Boborikin meteorológiai megfigyelések céljából léghajón szállnak fel a magasba. L. Ivanova már körülbelül kétszázszor szállott fal a magasba és 2 kél órát töltött megfigyelő léggömbön Az egyik állomáson meteorológusnők olvassák le a műszereket. A hőmérőket és a többi napsütésre kényes eszközöket faházikók védik at napsütés felmelegítő hatásától. A műszerek adatait minden két órában feljegyzik Az egyik szovjet meteorológiai nllomásrós napjában tovotzal is felszáll a megfigyelő repülőgép, hogy időjárási adatokat gyűjtsön többezer méter magasságban. A gépen lévő modern meteorológiai műszerek önműködően felveszik az adatokat A szovjet meteorológusok „sztratoszféra-szondái". Ezek az aránylag kis léggömbök a légnyomás, a páratartalom és a hőmérséklet mérésére szolgáló önműködő műszereket visznek fel. Némelyikük 36 kilométeres magasságot is elér . Az állomás fontos segítőeszköze az a rögzített léggömb. Utas nem száll fel vele, de nincs is rá szükség, mert olyan tökéletes műszerei vannak, amelyek embernél pontosabban jegyzik fel az összes adatokat a magasban