Dolgozók Világlapja, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1949-01-01 / 1. szám

ÍGY készül AZ IDŐJÓSLÁS „A szibériai eredetű rendkívül hideg légtömegek elárasztották a Kárpát­­medencét" — mondja a Meteoroló­giai Intézet jelentése, amikor a ke­mény hidegek köszöntenek be ná­lunk. Az európai hideg legtöbbször a szárazföld belsejéből, a Szovjetúnió területéről érkezik hozzánk. Kialaku­lását, útvonalát a kiválóan m­egszer­­vezett szovjet időjáráskutatók előre jelzik és az ő tudományos munká­juknak köszönhetjük, hogy ma meg­bízható időjárásjelentések állnak ren­delkezésünkre a téli hónapokban. Sokezer megfigyelő, repülőgépek és sztratoszféraléggömbök gyűjtik azo­kat az adatokat, amelyeknek felhasz­nálásával születik meg a mindennapi prognózis. Ljudmilla Ivanova és Szergej Bo­borikin meteorológiai megfigyelések céljából léghajón szállnak fel a magasba. L. Ivanova már körülbelül kétszázszor szállott fal a magasba és 2 kél órát töltött megfigyelő léggömbön Az egyik állomáson meteorológusnők olvassák le a műszereket. A hőmérőket és a többi napsütésre kényes eszközöket faházikók védik at napsütés felmelegítő hatásától. A műszerek adatait minden két órában feljegyzik Az egyik szovjet meteorológiai nllomásrós napjában tovotzal is fel­­száll a megfigyelő­ repülőgép, hogy időjárási adatokat gyűjtsön több­ezer méter magasságban. A gépen lévő modern meteorológiai mű­szerek önműködően felveszik az adatokat A szovjet meteorológusok „sztratoszféra-szondái". Ezek az aránylag kis lég­gömbök a légnyomás, a páratartalom és a hőmér­séklet mérésére szolgáló önműködő műszereket visznek fel. Némelyikük 36 kilométeres magasságot is elér . Az állomás fontos segítő­eszköze az a rögzített lég­gömb. Utas nem száll fel vele, de nincs is rá szükség, mert olyan tökéletes mű­szerei vannak, amelyek em­bernél pontosabban jegyzik fel az összes adatokat a magasban

Next