Dolgozók Világlapja, 1950 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1950-03-04 / 10. szám
LEÁLDOZÓBAN Itt Ha a „kásmir” szót halljuk, akaratlanul is a finom és puha gyapjúanyagok jutnak eszünkbe. Többnyire még arra se gondolunk, hogy a kásmiranyag bizonyos indiai juhok pehelygyapjából készül. De a világ figyelmét most nem ezek a kásmiri gyapjúanyagok foglalkoztatják, hanem az ország, melynek nevéhez a kásmir forogalma fűződik. Kásmir évszázadokon át brit indiai hűbéres állam volt a Himalája nyugati hegyvidékén. India ismerői az „ázsiai Svájcnak’' nevezték Kásmirt és a világ egyik legszebb vidékének tartják. Itt 1840 óta a hindu Dopira-dinasztia uralkodik és az állam feje a „kásmiri maharadzsa", aki angol „báró” és az angol gyarmati kizsákmányolók érdekében és saját gazdagodására középkori elnyomásban tartja a körülbelül 8 és 14 milliós kásmiri lakosságot. Az ország területe 218.675 négyzekilométer, tehát körülbelül másfélszer akkora, mint Magyarország. 1947 augusztusában a brit birodalom látszólagos „függetlenséget" adott Indiának. A valóságban két, Angliától függő domíniumra osztották, Indiára és Pakisztánra, a körülbelül 600 kisebbnagyobb indiai maharadzsa-államnak pedig kötelességévé tették, hogy vagy az egyik, vagy a másik államhoz csatlakozzék. A maharadzsák aszerint, hogy hindu vagy mohamedán lakosság volt területükön többségben, ezt meg is tették, mert tisztában voltak azzal, hogy uralmuk a nép fölött változatlan marad az új rendszerben is. Egyedül a kásmíri maharadzsa szegült ellene ennek a megállapodásnak és nem csatlakozott sem Indiához, sem Pakisztánhoz. A maharadzsa könnyebb módját találta a nép kizsákmányolásának, ha megtartja „függetlenségét”. Miután mind a két dominium jogot formált arra, hogy Kásmir valamelyikhez csatlakozzék, hol az indiai, hol a pakisztáni állam csapatokat küldött Kásmirba. A maharadzsa ekkor az indiai kormány „védelmét” kérte, egyben pedig az ügyet az Egyesült Nemzetek ,,Biztonsági Tanácsa" elé terjesztette. Ekkor azonban Kásmirban megmozdultak a népi erők is, hogy kivívják Kásmir igazi függetlenségét és népi demokráciát alakítsanak. Felkeltek a maharadzsa, valamint fasiszta miniszterelnöke, Sejk Abdullah kormányosztást követeltek. A kásmiri nép nem hajlandó tovább szenet és textilárukat kizsákmányoló árakon szállítani Pakisztánnak, természeti kincseit feltáratlanul hagyni, másfelől nem akarja Indiának nevetséges árakon eladni a világhírű kásmiri gyapjúanyagokat, hogy abból India a nép elnyomására dollárt szerezzen. Egyes helyeken Kasmir területén helyi tanácsok alakultak, amelyek szembeszállva úgy az indiai, mint a pakisztáni nyomással, valamint a brit beavatkozással, megkezdték a földosztást és követni akarják a kínai nép példáját. Kasmir szomszédos Kínával, Tibettel és a Szovjetúniótól is csak kilencmérföldes földsáv választja el. A népi mozgalom Kásmir felszabadítására egyre terjed és a nyugati külügyminiszterek colombiai konferenciája kénytelen volt elismerni, hogy aligha lehet már útját állni a kásmiri nép teljes felszabadulásának. India és Pakisztán most megegyeztek abban, hogy nem küzdenek egymás ellen Kásmirért, hanem közösen segítik a milliárdos kásmiri maharadzsát saját népe ellen való küzdelmében. Ezzel aztán felborult az egész „egyezmény”, amelyet a Brit birodalom kötött 1947-ben India két államra való felosztására és megtörtént első lépés India népeinek felszabadulása felé. A kásmíri maharadzsa napjai mindenesetre meg vannak számlálva. Székessy Imre Indiát az angolok két domíniumra osztották, Indiára és Pakisztánra. Az egyik területen mohamedánok, a másik országban hinduk élnek. Persze az angolok gondoskodtak arról, hogy mind a két országban maradjanak kisebbségek, hogy a lakosság közt ellenségeskedést tudjanak szítani. Kasmír az egyik államhoz sem csatlakozott, mert maharadzsája maga akarja a népét kifosztani. Képünkön egy hindu és egy mohamedán vezető látható. Az uszítás következtében egymást is gyűlölikk, de gyűlölik Kasmír népének felszabadítási küzdelmeit is Kasmír határos Kínával, Tibettel, Indiával, Pakisztánnal és csak kilenc mérföld választja el a Szovjetuniótól Kép a maharadzsák országából. A felékszerezett dúsgazdag maharadzsák egy vallásos ünnepségen megérintik a ,,szent kocsi*" kötelét. A szegény lakosság verejtékes munkájából telik ékszerekre és ünnepségekre 19