Alföldi Dávid: Néhány szó a proletárdiktatúráról. Keletkezése, pusztítása s orvoslása (Eger, 1919)
ELŐSZÓ. Károlyi Mihály grófnak s népkormányának a koalíciós kormányban képviselt szociáldemokrata párttal szemben való gyengesége és vigyázatlansága, valamint a szocialistáknak rosszhiszemű hűtlensége s népcsalása 1919. március 21-én olyan szerencsétlenséget hozott Magyarországra, melyet mindig gyászlapon fog ismertetni a pártatlan történelem. . Az emberéletben szenvedett szomorú veszteségeinktől eltekintve, még a négyéves világháború sem okozott annyi rombolást a magyar nép szabadságjogaiban, erkölcseiben, vagyonában, mint az a 132 napos tatárjárás, mely proletárdiktatúra alakjában végigtombolt hazánkon s a magyar népen. .....„.Örökös, rejtély marad, hogy miképp eshetett meg rajtunk e szégyen. A munkások s különösen az ipari munkások száma hazánkban nagyon csekély, és a földművesmunkások közt csak elvétve, az ipari munkások között is alig akadt kommunista. Hogyan történhetett tehát, hogy az ország lakosai több mint 95 százalékának akarata ellenére, úrrá tudott lenni Magyarország s a magyar nép fölött néhány lelkiismeretlen vezetőnek hatalmas garázdálkodása, főképp akkor, midőn ezeknek is érezniök, tudniok kellett, hogy Magyarországból nem lehet kommunista állam, mert mindenütt kivihetetlen ugyan a kommunizmus, de hazánkban még inkább lehetetlen annak végrehajtása ?