Buk Miklós: Mit akar a cionizmus (Budapest, 1935)
Az antiszemitizmus. Az antiszemitizmus a zsidókérdésnek állandó megnyilvánulása. A zsidó nép története az utolsó kétezer évben egyúttal az antiszemitizmus története. Az antiszemitizmusai mint a sémiták elleni ellenségeskedés, mint a neve mutatja. Hanem kizárólag a zsidóit iránti gyűlölet. Minden más gyűlölettől azonban nemcsaka gyűlölet tárgyában különbözik, hanem van az antiszemitizmusnak, amellett, hogy gyűlölet olyan sajátossága, amely ezt a gyűlöletet minden más gyűlölettől megkülönbözteti. Az antiszemitizmus: gyűlölet, párosulva megvetéssel és irigységgel, de ugyanakkor gyűlölet, párosulva csodálattal és félelemmel. Az antiszemitizmus okát igen sokféleképen próbálták magyarázni. Vannak elméletek, amelyek az antiszemitizmus okát a zsidó nép vallásával magyarázzák. Ezek az elméletek régen megbuktak. Vannak elméletek, amelyek a zsidóság gazdasági elhelyezkedésében találják meg az antiszemitizmus okait. Ezeket az elméleteket szintén megcáfolta az élet. Ezek a tényezők valóban közrejátszanak, de az antiszemitzmus egyetemes okát más tényben kell keresnünk. Az antiszemitizmus lényegének megmagyarázásánál el kell mennünk a modern lélektanhoz és ezeket a pszichológiai tényezőket kell igénybe vennünk, ha kielégítő magyarázatot akarunk találni. Gyakran nem fordulhatunk azok ellen, akik tulajdonképen előidézői fájdalmunknak, szomorúságunknak, megaláztatásunknak.Nem az ellen fordulunk, aki bántott bennünket, hanem keresünk valakit, akinél mi is fiatalmasabbak vagyunk. Az antiszemitizmus sem más, mint a népek indulatának levezetője az őket ért sérelemre. A tömegek épen úgy, mint az egyes ember, a sérelmekre, lelki vagy gazdasági megrázkódtatásokra reagálnak. De mivel a tulajdonképeni okot vagy nem ismerik, vagy gyengék ahhoz, hogy vele szembeszálljanak, a felgyülemlett feszültséget olyan irányban vezetik le, amely csekély, vagy semmilyen mértékben nem tanúsít ellenállást. A tömegnek áldozatra van szüksége. Bűnbakot keres, amelyet nyomorúsága okának tüntet fel, s amelyen megbosszulhatja magát. Az a nép, amely mindenütt kisebbségben van, sehol sem szuverén, amelyet nem véd senki, amelyet tehát mindenütt zavartalanul lehet üldözni, az a nép, amelyet már csaknem húsz évszázad óta vádlottként lehet odaállítani a népek nyomorúságáért, a ragályért, az éhínségért, a szegénységért és a vesztett háborúért, az enyomatásért és a szenvedésért: a zsidó. A történelemből jól tudjuk, hogy az antiszemitizmus akkor lép fel erősebben, amikor a társadalmak bizonyos megrázkódtatásokon mennek keresztül. Gyakran a népek vezetői kihasználva a zsidó nép helyzetét, mesterségesen szítják fel a gyű