Jordán Sándor: A schulchan-aruch és a magyar zsidóság. Válasz Dr. G. M. könyvére (Szatmár, 1913)
megilletődött sokaság ujjongó örömrivalgása közepett lerakták ez uj oltár fundamentumát. „És a vének, akik látták vala még az első templomot a maga teljességében, nagy fenszóval simák vala és mások sokan örömükben nagy fenszóval kiáltanak vala . . De a buzgólkodó segítőtársak ime itt is jelentkeznek azzal a hangzatos biztosítással: „Nincsen szentebb előttünk, mint ez az egység, amelyért a zsidóság szine-java immár közel egy fél évszázad óta eszményi alapokon küzd.“ (így a szerző (42. 1.) És igy szólván, felemelt csákánnyal a kezükben neki rontanak a szentély nehezen lerakott fundamentumának azzal a szándékkal, hogy azt alkatelemeire széjre bontsák, az alapkövek egy részéből torlaszokat emeljenek s örökre elzárják a szentélyhez vezető utat, a kövek másik részével pedig egyenesen megdobálják a fundamentum lerakóit s a szentély építőit. A Jósuák és Zerubabelek — az egységes autonómiai mozgalom központi vezetői — bizonyára idejekorán észre fogják venni ezt a szándékot és védekeznek e segítség ellen és tovább fogják építeni és kellőképen körülbástyázni a szentélyt minden támadás ellen. Aki Dr. G. harcias röpiratát a S. A. declaráció indítványozói és elfogadói ellen figyelemmel végigolvassa, csakhamar tisztában lesz azzal, hogy ő érvelésével a Sulchan-Aruch tekintélyének mit sem árt, talán nem is akar ártani, ellenben az egységes autonómiai mozgalom ellen — be nem vallottan, de úgy látszik szándékosan és tudatosan — ezen a kerülő után veszedelmes merényletet követ el. A Sulchan-Aruch egy háromszáz esztendős tölgy, amely az ilyen gyenge fejszecsapást meg sem érzi, az autonómiai gondolat pedig fiatal csemete gyenge gyökérszálakkal, akármilyen gyenge csapás megdöntheti és földre terítheti. A S. A. élő valóság százezrek lelkében, az autonómia még csak születendő embrió az idők méhében. Épen azért a S. A.-t, mint törvénykönyvet megvédelmezni a támadók lekicsinylése ellen tulajdonképen semmi szükség, ellenben igenis szükséges igazolni azt, hogy az egységes autonómia alapjául csakis a S. A. alkalmas, amely nélkül az egész mozgalom keresztülvihetetlen utópia. A S. A. támadása tehát egyenlő az egységes autonómia támadásával. Dr. G. M. a tudományos mezbe bujtatott és a mindennapi életből vett érvek egész arzenáljával bizonyítja, hogy a Subchan-