A zsidók rémuralma Magyarországon 1919 március 21-től augusztus hó 1-ig (Budapest, 1919)

ámítás s a csőcselék aljas szenvedélyeinek kielégítése volt. Taktikájuk ugyanaz volt, mint az orosz zsidóké. Orosz- és Magyarország Európa többi államaival ellentétben különösen hajlamos volt a bolsevizmusnak nevezett utópia befogadá­sára, mert mindkét államban alacsony kultúrájú népek élnek, mindkét államnak csapni való korrupt közigazgatása van s mindkét államban a kapitalizmus a zsidóság kezében volt, mely feltétlen korrupciójával a társadalmi rendet és fegyel­met felbomlasztotta s az extrém politikai áramlatok hatalomra jutását siettette. A Kerenszki-féle orosz forradalom a feudálisokkal szemben az orosz zsidóburzsoáziának kezére játszotta a hatalmat. E forradalom azonban balul ütött ki, mert Kerenszki az orosz burzsoáziára alapított társadalmi rendet nem volt képes megszilárdítani. Trockij és Lenin megragadták tehát a zűrzavaros politikai és társadalmi helyzetben a kedvező pilla­natot, s az orosz csőcselék felfegyverzésével megvalósították a proletárdiktatúrát, mely két évig tartó vérözönével sem tudta az orosz népet meggyőzni a bolsevizmus világot boldogító voltáról. Körülbelül hasonló történelmi folyamat zajlott le ha­zánkban is, melyet kezdő fázisától az utolsóig azért írunk le,­hogy a későbbi kor tisztán lássa, hogy Magyarország katasztrófáját egy bomlasztó elemet képező, s az államban önálló életet élő s mindig az üldözött szerepét jajgató nép­faj, — a zsidóság — okozta, mely népfajt az államra s egyedre egyaránt kárhozatos tulajdonságai miatt a föld valamennyi népe utál, gyűlöl és üldöz, különösen a nyugati népek, melyek nagy fajsúlyuknál fogva ezt a veszedelmes népfajt féken tudják tartani. Aki meg akarja ismerni és érteni, hogy a magyaror­szági zsidók miképen, juthattak uralomra, és hogy a bolse­vista hatalom birtokosai miért voltak épen zsidók, annak ismernie kell főbb vonásaiban Magyarország szociális fejlő­dését 1848-tól, vagyis az úrbériség megszüntetésének évétől. Az ősiség és űrbériség megszüntetése hazánkban nagy gazdasági megrázkódást okozott. Az ennek folytán hirtelen megváltozott gazdasági helyzet több tárgyi és alanyi oknál fogva nem volt képes az embereket is oly hirtelen átalakí­tani, hogy a gazdasági helyzet váratlan változása dacára azt a gazdasági erőt megtartani tudják, melyet az ősiség és úrbériség idejében reprezentáltak. Az úri- és jobbágy­birtok vándorútra kelt. A jobbágymunkán élt földesurat házi zsidója

Next