Pupulus: Utópia, az erősek világállama. Zsidó ábrándok paródiája (Budapest, 1937)
, amelynek zsarnokságát nem bírják tovább elviselni. D’ISRAEL 1. A világ története, az emberiség története nem egyéb, mint az árja faj tragédiája. Egy hatalmas, büszke szőke népfaj született fenn, északon s pályafutása, szaporodása nyomán egyre lejjebb, dél felé terjeszkedett. Minden vándorlása egy hódítás volt, minden hódítása a civilizáció megtermékenyítését, gazdagítását jelentette. De jött egy kor s egy szép napon Dél legyőzte Északot. Egy keleti vallású,nép telepedett le az északiak között. Ezek védelmezték vele szemben a maguk erkölcsi világát, amely a bátorság, a hősiesség kultuszán épült föl. Az ipari, technikai, gazdasági civilizáció azonban, amely közben meghódította a világot, a másik, a déli fajt segítette. Azt, amelynek intellektusa, veleszületett és kifinomodott ravaszsága annyira illett a demokrácia és a kapitalizmus szelleméhez. És ez lett az árja faj tragédiája! RATHENAU. Mózes nemcsak vallásalkotó volt, hanem polgári törvényhozó is. A zsidókat nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai instáció teokráciai alapokra fektetve, mely a fennálló országlási rendszerrel egybehangzásba nem hozható. Vallásuk nem csak vallás, hanem politikai organizmus is. Ők nemcsak külön vallásfelekezet, hanem külön nép is. KOSSUTH, 1844. A zsidó örök idők óta más népek nyakán élt s kebelükben alkotta meg saját államát, mely mindaddig, amíg a külső körülmények igazi lénye leleplezését nem engedték meg, a vallásközösség álarca alatt virágzott. Mihelyt azonban elég erősnek érezte magát, föl-