Cassel Dávid: A zsidók története (Szeged, 1912)
Első korszak
Jeruzsálemben és megünnepelték a sátrak ünnepét, a második évben pedig letették a templomnak alapkövét. A szamaritánusok, minthogy a zsidók visszautasították azt az ajánlatukat, hogy a templomépítésben részt vesznek, rágalmazták a zsidókat a perzsa udvarnál, úgy, hogy a király az építkezés folytatását betiltotta. Csak Darius fiustaspes alatt (522—485) fogtak a zsidók, Ghaggaj és Zecharja próféták által bátorítva, újólag az építéshez, amelyet Darius nem csupán megengedett, hanem elő is mozdított. 516 adar hó harmadikán, hetven évvel az első templom feldúlása után, készült el a második templom, amelyet ünnepélyes istentisztelettel avattak fel. Őseink állapotáról a templomépítési utáni félszázadban nincs tudomásunk. / ? /53. Ezra és Nehemja 458--420. — 458-ban Ezra vezérlete alatt újabb települők érkeztek Babylonból Palaestinába. 1. Artaxerxes többnemű segélyt nyújtott ezeknek és Ezrát különös kiváltságokkal látta el, többi közt avval a joggal, hogy bírákat nevezhessen ki saját belátása szerint. Ezra erélyesen fogott hozzá az ifjú község zilált állapotának javításához és különösen a pogány nőkkel való házasság ellen kelt ki. A kiszlev hó 20-án tartott népgyűlésen keresztül vitte, hogy az ily házasságokat feloldották és megfogadták, hogy többé ilynemű házasságot nem kötnek. Ezrának tulajdonítják joggal a zsidó vallás helyreállítását. A tóra törvényeinek pontos alkalmazása volt az ő vezéreszméje és az általa megjelölt irányban fejlődött tovább a zsidóság vallásos élete. A tóra terjesztése érdekében kifejtett áldásos működéséért az írástudó (szófer) melléknevet nyerte. Nehemja. 1. Artaxerxes pohárnoka, szabadságot nyert a királytól, hogy hazatérjen. A király Júda helytartójává nevezte ki. E tisztségben maradandó érdemeket szerzett, 444-ben érkezve Jeruzsálembe, nagy erélylyel fogott hozzá a szamaritánusok akadékoskodása dacára a város falainak