Groszmann Zsigmond: A magyar a XIX. század közepén (1849-1870). Történelmi tanulmány (Budapest, 1917)
A haladást hirdető rabbikszáma, az évek során megnövekedett. Mig 1850. előtt Schwab Löb pesti (mn. 1857.), Chorin Áron aradi (mh. 1844.), Kunitzer Mózes budai (mh. 1837.),Rohn-Schwerin Götz bajai (mh. 1852.), Oppenheimer Hirs temesvári (mh. 1859.) és Freyer S. Jakab győri rabbin kivül csak néhány fiatal rabbi, tartozott a haladás hívei közé, addig 1850. után a tekintélyesebb hazai hitközségek legtöbbje világi műveltséggel is felruházott theológusokat ültetett a rabbiszékbe. A haladópárt rabbijai közül kiváltak: Dr. Meisel Farkas Alajos (1815—1867.) előbb stettini rabbi, majd 1859. óta Schwab Löb utóda a pesti főrabbiságban. Kiváló szónok és önérzetes pap volt, kinek volt bátorsága Pálffy Móric császári helytartó felszólítására önálló véleményt mondani a hazai, elsősorban a pesti zsidóság erkölcsi állapotáról. Meisel e felszólítás folytán memorandumot dolgozott ki és 1863-ban átadta a helytartónak. A memorandum-ügy hetekig izgalomban tartotta a hazai zsidóságot, holott Meisel nem tett egyebet, csak minden szépítgetés nélkül feltárta a fővárosi élet erkölcsi veszélyeit és hogy éppen ezért mennyire szükséges a vallásos nevelés, a nővédelem, továbbá hogy mennyire hátrányos a hazai hitközségeknek egymástól való teljes függetlensége, minden egyházi szervezet hiánya. Meisel sok jót alkotott az istentisztelet megnemesítése, a vallásos élet megszilárdítása és a felekezeti jótékonyság gyakorlása terén. Része volt a pesti talmud-tóra iskola, az aggokháza, a nőegylet és az országos izraelita tanítóegyesület megalapításában.“ Miként Meisel, úgy Fissel R. Hirs nagykanizsai rabbi (1801—1883.) is külföldről származott hozzánk. 1850- ben jött a morva Prossnitzból és hazánk legműveltebb rabbijai közé tartozott, ki bő talmudi és modern világi tudással bírt. Irodalmi működése által, mely főleg a talmudi jog terén mozgott, több uralkodótól nyert kitüntető érmet. (Fasselnek veje volt Stern (Szterényi) Albert újpesti rabbi.) A külföldről, Jamnitzból jött 1857- ben Oppenheim Dávid rabbi is (1816—1876.) Nagybecskerekre. Csendes tudós volt, kinek egyházi és világi műveltségét mindenütt elismerték. A legjelesebb rabbik közé tartoztak: Löw Lipót (1811—1875.), nagykanizsai, pápai és 1850. óta szegedi rabbi, a haladás legelszántabb előharcosa, a szélsősé ges Kayserning: Dr. W. A. Meisel, Leipzig 1891.