Barát Kálmán: Mi az igazság? . Kereszténység és zsidóság: az Egyik és a Másik (Budapest, 1920)
ság-e, annak a gyermeknek, akit az .pl zugában veréssel ne- ■ vertek, szemrehányást tenni azért,,'hogy — nem szalon-lovag. EGYIK. Köszönöm önnek, hogy most bebizonyította az én meggyőződésem helyességét, hogy tudniillik a zsidó erkölcsileg csakugyan lezüllött, mert le kellett züllenie. Mellékes, hogy ez nem az ő hibájából történt. A lényeges az, hogy most itt ül a nyakunkon egy romlott nép, s mi nem vállalhatjuk, mert nincs időnk arra, hogy a betolakodott vendéget becsületre tanítsuk, hanem egyszerűen kidobjuk a portánkról. MÁSIK. Betolakodott vendég! ... Ezt vágják nekünk is arcunkba a dákorománok és a cseszko-szlovákok. Vájjon hogyan tetszik? S vájjon ha azt nézzük, hány élő magyar ősei jöttek ide Árpád vezérrel, marad-e száz magyar?. Ellenben mennyi zsidó van itt, akinek már az öregapja öregapja is itt született?! De hagyján! Legyen „vendég“ a zsidó! De vájjon nem keresztényibb s a magyar vendégszeretethez illőbb dolog-e a vendégnek a hibáktól való megtisztítása s a nemzeti erényekkel felruházása, mint a kidobását főleg akkor, ha — miként ön is megengedi — kissé magunk is ludasok vagyunk abban, hogy az a vendég oly dísztelen állapotban van. Lám, Anglia, Belgium, Hollandia az előbbit tette és nem vallotta kárát. Mi volna Amsterdam zsidók nélkül?! Angliában nagyon sok mágnás család ereiben zsidó vér kering. Ott egy Disraeli (zsidó) hosszú évekig kormányozhatta a birodalom hajóját. Ha Párisban vagy Frankfurtban valaki azt mondaná, hogy a Rothschildokat ki kell kergetni, mert azok zsidók, aligha ki nem nevetnék. Még Rómában is évtizedek óta polgármester lehet egy zsidó. Ellenben gondolkozzék csak egy kicsit Spanyolország történetén! Véletlen dolog-e az, hogy hanyatlásának kezdete pontosan összeesik a zsidók kiűzetésével? Emilio Castelar (nem zsidó) a cortez-ülésen merte kimondani, (1869 április 19.) hogy — nem véletlen. EGYIK: Ami másutt jó, az itt lehet rossz. Nézzen csak körül! Csak 1848-ban, helyesebben 1867-ben szabadították ránk a zsidót s ez a 60—70 év elég volt arra, hogy koldussá tegyen bennünket. Ha lát egy fényes palotát, egy nagybankot vagy gyárat, az — zsidóé. Ha lát egy jobb fajta birtokot, az zsidó kézen van. Ahol megveti lábát, ott nyomban lábrakap a fényűzés és ezzel együtt a drágaság. MÁSIK: Már megint egekig . . . „gyűlöli“, vagyis dicséri