Bókay Árpád: Mit kíván a szabadkőművesség a nővérektől? Elmondotta 1912. évi május hó 12-én a"Madách" páholy nővérestélyén Bókay Árpád (Budapest, 1912)
A talmi törekvést, melyek igazságosságát csorbítanák, legyen jótékony és emberszerető , nemesítse, tökéletesítse magát, hogy díszére váljék a testvéri szövetségnek. Ha azt látjuk, hogy tanításunk termékeny talajra talált s a tanonctestvért legénnyé léptetjük elő, ismét eléje szabjuk a most már még nehezebb kötelességeket. Midőn pedig meggyőződtünk arról, hogy a legény t. az utóbbiaknak is teljes erejével igyekezett megfelelni s ezért őt a mesterfokba emeljük, útravalóul a mestererények nehéz kötelességeivel terheljük meg. A szív tisztasága, szavaink igazsága, elővigyázat cselekedeteinkben, bátorság a veszélyben, fáradhatatlan buzgalom a jó és nemes tettek gyakorlásában, a mester erényei. Önök K. Nov. hozzánk, szövetségünkhöz tartoznak, nemcsak formailag, hanem valóban. Mi Önöket a mi integráló részünknek tekintjük s ezért nagy mulasztása az egész szabadkőművességnek, hogy nem oktatja ki Önöket épp úgy, mint a tt.-et s nem tárja Önök elé azt, hogy mit