Alkalmi beszédek - A"Hajnal" páholy könyvtára 4. (Budapest, 1908)
. A radikális szabadelvűség társadalmi és állami életünkben egyaránt lejtőre jutott. Társadalmunk minden rétegében forrongást tapasztalunk. Ennek a forrongásnak hullámgyűrűi stb.-i köreinket is nem csak közvetlen érintik, de alapjaiban megrázkódtatják. Mi, akik a társadalmi béke és emberi egyenlő jogok kivívásában fáradozunk, egy új kor hajnalhasadásáról álmodoztunk, amikor közoktatásunk élére oly férfiú került, aki szerintünk tele volt hevülettel, ideális rajongással, irányító képességekkel, akit lelkének finomsága, értelmének mélysége és nagy tudása mindannyiunk fölé emelt; akiről azon a polcon, amelyet elfoglal, hittük, hogy regenerálni fogja közművelődésünket, uralkodóvá teszi az értelmiséget az értelmetlenség felett, a tudást a tudatlanság felett; akiről feltételeztük, hogy védője, igaz apostola lesz a szabadelvűségnek, a bírálat és kutatás szabadságának, a tudomány és lelkiismereti meggyőződés mindenhatóságának, a művészetek szuverenitásának, akiről hittük, hogy száműzi az előítéletet, babonát és