Messinger Simon: Felvételi beszéd - A"Deák Ferenc" páholy könyvtára 10. (Budapest, 1901)

higgyék, hogy megfélemlítésük végett bántunk így Önökkel ; kell, hogy érezzék sejtelmes szivükkel a rokonszenvnek delejes áramát, mely e pillanatban minden oldalról sugárzik Önök felé; kell, hogy az ismeretlen megismerésének vágyától reszkető szivüket megtöltse az a tudat, hogy Önöket itt a láthatatlan barátoknak egész serege veszi körül; kell, hogy rettegés nélkül, zavartalan értelemmel, bizalomteljes érzéssel hall­gassák és értsék meg a szabadkőműves­ségnek megnyilatkozását. Mesterséges magányt teremtettünk Önök körül, hogy figyelmüket semmi sem terelhesse el, hogy agyuknak min­den idegszálába hatoljanak mélyen az igék, melyek itt elhangzanak, hogy le­­törölhetlenül vésődjék lelkükbe minden szó, melyet ma hallanak és hogy örökké, életük utolsó lehelletéig emlékezetes maradjon Önöknek az az óra, a midőn a szabadkőművesség nagy titkával meg­ismerkedtek. Ily magány az, a­melyben álmatlan éjszakán pihenést nem találó elménk előtt megelevenedik egész múl­túnk, hosszú sorban vándorolnak el lelki szemeink előtt ifjúságunk fényes ábrándjai, férfi korunk fájó csalódásai és a jövőnek újra biztató reményképei.

Next