Nagy Zoltán: Szubjektív szabadkőműves programm - A Kőrösi Csoma Sándor t… és t… könyvtára 4. (Debrecen, 1916)
szemügyre kell vennem az irányt, melyen menni akarok, át kell gondolnom a programmot, mely ércnél tartósat(!) törvény lesz vándorlásaim irányítására. Ezt a programmot nem akarom a szabadkőművesség egyeteme elé programmal állítani, ez az én saját használatomra szánt programinonl, egy szabadkőműves mester szubjektív programmja. Ez nem kigondolt, programra, amelyet a gondolatok ellenőrizhetetlen véletlene folytán úgy gondoltam, de máskép is gondolhattam volna, ez a programra öntudatlanul és önként alakult ki bennem, a tudatos gondolkodás csak megállapította és lehető világosan kifejezésre juttatta itt a már létezőt, így akarom eléjek állítani és ezért meg fogom próbálni, hogy kövessem a gondolatot a genezis csodálatos útjain, egész odáig, ahova eddig ért és ahonnan bizonyára tovább fog még fejlődni. Mert a gondolat élő és változó, mint az ember, melynek része és az élőt és változót, a legjobban ismerhetjük meg, ha a fejlődése útján követjük : ime mai feladatom és ime a módszer. * A keresőn kell kezdenem, aki ül az éj csendjében a világosság egy kis szigetén , kivilágított szobájában ; aki vágyik a mindennapi élet sötétségéből egy kivilágított kis szigetre és fontolgatja, hogy az az út, melyet neki baráti kéz mutat, az igaz út-e ahhoz a szigethez. Sok volt, ami vonzott a szabadkőművességhez és sok volt, ami eltaszított tőle. Mert örök törvény a földön és ebben éreztem elszakítva-