A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
érti az ellenkező rész, hogy egy emberből nem lehet egy ökör, egy élő fa, és egy darab rézből egy madár, egy fű szál ’s a’ t. úgy igazak vagyon (noha erre is lehetne azt mondani, hogy pillangókból, hernyók és fejem eresztő bogarak lesznek) mert más Alkotása van egy embernek , más egy ökörnek és egy élő fának, más egy darab réznek, más egy madárnak és egy fű szálnak etc. De ha azt gondolja , hogy egy dolgot, vagy is testet, a’ maga nemében , jobbá és tökélletesebbé ne lehessen tenni, úgy hibázik. Egy közönséges szekfi'iböl a’ kertész tellyes szekfüvet tsinál, egy vad alma, vagy körtvé-fából az óliás , vagy bé szemzés (inoculatio) által édes alma, vagy körtvé lészen. A’ vasból docimásia által atzél, a’ Chymia által pedig vitriolom, vagy is gálitzkő. gí' másodikra. Hogy egyedül tsak a’ természet termesztheti az aranyat, sok száz esztendeig dolgozván tökélletességre vihetésén, a’ minek az Alchymisták kevés hetek, napok, órák vagy szempillantások alatt való teljesithetésével dicsekednek. Az ellenkező rész, nagy igazságtalanság az részén , ha azzal vádollja az Alchymistákat, mintha talál ők azzal az Isteni hatalommal ditsekednénnk, hogy magok erejekből aranyat termeszthetnek. Nem t Ők tsak az alább való, és nemtelen Metallumokat viszik., magok mestersége által, *) nagyob tökélletes *) Több vágyott egy módnál a' metallumokat vól tótt itt ni, midőn t. i. mókát holmi sierekkel is kulüimb kiltimbfele honfiasabb vagy rövidebb véllek való bandi által tisitittyák, olvasslyák.