A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)

Elöljáróbeszéd

ségre, vagy per aquas gradatorias , vagy per viam particularem, vagy pedig per viam universalem.­­ ' A* két­olsó mód szerint hoszszas idő * és ,sok fá­radtság kívántatik , míg a’ metallumokat tökélletes* ségre vihetik, az utolsón pedig, hogy ha a* tinctu* ra megkészült, egy két fertály óra, vagy még ke­ves* *ebb idő is elég hozzája. '» • •»«'» Igen sokra terjedne, és valósággal többre menne ez az Elöljáróbeszéd, hogy sem maga a’ könyv, melynek elejébe tétetik, ha mind azokat a’ módo­­kat, mellyeket az Alchymisták, tzélyok el­érésére el követnek, hoszszason elő beszélteném : úgy­­­is ko­ránt sem tzélom­ az arany tsinálásnak mesterségét ta­nítani , hanem egyedül tsak lehetőségét meg­mutatni. És minthogy ez a­ könyv úgy is nem a’ via particu­és, úgy szólván, érlelik, hol bizonyos része­­e metallumoknak arannyá, vagy ezüsté változik. Vágynak azon kívül némely választó vizek is (hívják őket aquae gradatoriae) mellyek­ben a' metall'imokat sokáig áztatván , hasonló­­képpen több vagy kevesebb részeket, vagy éppen egészszen is , arannyá vagy ezüsté érlelik. Eze­ket nevezik v­i­a e p­a­rt­i­c­u l­a r­e s. Vagyon végtére, még harmadik mód is, mi- ‘ áen a' metallumokat meg olvasztván a’ trízben, bizonyos port, gummi forma testet, vagy pedig olajat, viaszba takarva, reá vetnek, és így egy­­néhány minuta alatt arannyá vagy ezüsté vál­­toztattyák. Ezt nevezik via universalis. Ez is külömbözik egymástól, minthogy egy• némely tsak 10- 15. 30. 100, 300. részt, más el­lenben, sok ezer eket tingdi, és ezeket nevezik t­in c t­ur­a k­na­k vagy is Lapis Philoso­ph­o­r­u­mnak, de tsak abusive, mert nem min­­denik tinctura Lapis Philosophorum.

Next