A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
íyem magat, a’ bab szalmának hamva állal, a’földből egynéhány óra alatt annyira neveli, a’ mennyire tsupán tsak a’teribészet rendes foryására bízván, tálául annyi hetekig nőhetett volna. — Láttyuk, hogy a’ közönséges szekfüböl tellyest, a’ fejérből pedig tarkát tsinált Láttyuk, hogy az öreg tsűrökben a’ tisztátalan goromba kovats - köböl, vagy is béka-sóból, szép tiszta üveget öntenek. — Látyuk, hogy ugyan azon kovatsból ollyan compositiókat tsinálnak, hogy a’ gyémánt, rubin, smaragd, zsáfír *s a’ többi mellé tévén, ha tsak meg nem próbállyák, tsupa látásból meg nem esmérszik edgyik a’ másiktól. Tedd már az üveget és ezeket a’ Compositiikat a’kovatskö mellé, és mond meg a’ mesterség erejéről való ítéletedet, minekutánna szemeiddel láttad, mennyivel nemesebb testek ezek amannál. Láttyuk , hogy ha, egy edényben a’ főrész port vízzel gyakran meg öntözzük, és a’ napon ki száradni hadgyuk, bolhák teremnek benne. Láttyuk, hogyha egy mézes fazékba kenyeret mártunk és nyalánkozunk belőlle, a’ beléje hullott kenyér morzsalékból, bár mely kevés lett légyen is, majd az egész fazék meg telik hangyákkal. Láttyuk mindennap szemeink előtt a’ sok féle kövesedéseket (petripcaium) Ezek , valalamint szintén az elöttek lévő két példa, mind nagyobb tsudálkozást érdemelnének, mert nem tsak magok Delitekben, hanem éppen edgyik országból a’ másikba változnak áltat, de minthogy közönségessé lettének szemeink előtt, nem is ügyelünk reajok. Jól tudom, mitsoda kifogást fog itt a’ kövesedésekben tenni az ellenkező rész, hogy t. i. a’ víz