A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
Moyses ugyan Király nem volt éppen, de valami egy milliónyi léleknek lévén Vezére, alkalmasint ezeknek sorjába számlálhatom. Hogy pedig Moyses, ki, mint nem tsak a’Sz. írás *) mondgya, hanem egyszersmind prophanus Authoris *') írja, az Egyptiusoknak minden tudományokat megtanulta volt, a’ Chymiát jól tudta abból, hogy az arany hornyát porrá égette és ihatóvá tette, ***) elég nyilván ki tetszik , mert próbállya meg bár az, ki ebben a’ tudományban ugyan tsak nem jól járatos, ha vallyon meg teheti é! Facilius enim est aurum confi.cere quam destruere, azt írják a’ Chymicusok. Moscius, Áros, Calid, Hali, Gébér, az első' Albániai, a’ többiek pedig Arábiai Királyok ****) mint Írásokból lehet látni, mind birtanak ezzel a’ tudománnyal. De miért keressük a’ régiségben azt, a’ mit közelebbről való időkben is feltalálunk , és pedig önnön magunk Házánál is. *) F. eruditus est Moyses omni sapientia Aegyptiorum , et erat potens in verbis, et in operibus suis Actor, Cap. VII. vers. 71. **) Didicit Moyses ab) Aegi'ptiis Arithmeticum, Geometriám , Rythmicam , Metricom , turn et Symbolicam, Philosophiam quom Sncris libris de- Scribunt. Philo de vita Jtlnysis Lib. I. ***) Arripiensque vittjum , quern fecerant, CombuSsit, et, contrivit usque ad pulvcrem , quern sparsit in aquam, et dedit ex eo potum Jiliis Izrael, Ex 0 d. Cap. XXXII. vers. 20. ****) Kdtsig kintil ollyan apró Regulások voltának, mint Arábiában szaktanok volt lenni, minthogy a'Prophanus historicusokban nem találja az ember nyomokat.