A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
61 Árt nem lehet tagadni, hogy sokakat elfogtánals, mint p. o. Dávid Beuchert és egy Zwickauból származott tanuló deákat Dresdában , Eduardus Kellaeust Prágában, és a’ mi értünkre , mintegy 1750. és 60. között, Seefeldet Bétsben, és többeket , valamint Szintén azt is, hogy némellyeket felakasztanának, nevezetesen Frantzia Országban tizenharmadik Lajos Uralkodása alatt, Cardinális Richelieu Ministerségében, egy bizonyos Du Bois nevűt, és ennek a’ mi századunknak elején, mintegy 1707. vagy Circa esztendőben, bizonyos Cajetáni nevű Oloszt, ’s azt, de ezek, kiket itt említték, minnyájan többször egyszernél tingáltanak nagy quantitásban. Ha ki bővebben akar róllnk tudni, olvassa meg : Die Edelgeborne Jungfer Alchymia Kunkel v. Löwenstern Laboratorium Chymicum. Justi Gesamete Chimische Schriften 1-ter framl. Itt histotie és mindezt környülállásokkal megtanállya bentiek hoszszasan leírva, és az inpartiális józan Ítéletit Olvasó maga által fogja belüliek látni, melly passionnte ítél itt. Ellenkező rész. Azt emllíti hogy elfogtak, hogy felakasztották ’s a’t, de miért, azt elbalgattva. ?!"*.......... Jóllehet, az én ítéletem szerint, mind azokra az okokra, mellyekkel az Ellenkezők a' métallumoknak változtathatását rend szerint szokták ostromolni, az iUchymisták, azokban a’ mikről fellyebb emlékeztünk, elégedendöképpen megfeleltének, jól tudom, mindazonáltal, hogy vagyon amazoknak mégis egy olyan argumentumok reservában, mellyet ugyan soha senki is fel nem fordíthat; ez a’