A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
des, és annyival inkábba sz.lid hiteleket, a’ mennyiben számtalanul vágynak, kik az arany tsinálásnak még tsak lehetőségét is tagadgyák , azt állítván: f !,i-mo. Hogy a’dolgoknak neme nem változhatik. 2-do. Hogy egyedül tsak a’ természet termesztheti az aranyat, sok száz esztendeig dolgozván tökélletességre vihelésén, a’minek az Alchymisták *) kevés hetek, napok , órák , vagy szempillantások alatt való telyesíthetésivel ditsekednek. ■Q-tio. Hogyha igaz lenne, a’ Királyok, kik oly sok költséget fordíthatnak reá, eddig régen ki tanulták volna. ... . .. •• • ,4-to. Hogy sokakat lehet látni, kik az arany tsinálás mesterségének, keresésében koldulásra jutotténak, senkit sem pedig, ki meg gazdagodott volna általa. 5-to. Hogyha tanáltatnak arany tsinálók , miért nem segélyüik a’ Fejedelmeket a’ háború könnyebb folytathatására. . . i , , * 1 * 1 . *1 A' Chymia és Alchymia között nagy küllömbség vagyon. A' Chymia as, mellyet mi iskolákban is közönségesen tanítanak, és a' Patiká-triusok is élnek vele. Ez, a' testeknek tsak killid, amaz, ellenben, belső és gyökeres el választásokkal foglalatoskodik , mint p. o. a’ metallumokból és minerálékból kéneset , kénkövet, ső't valóságos föld olajat, melly a' vízben mint egy más olaj úgy úszkál, húznak ki. Neveztetik egyszersmind Ars Spagyrica, Ars Ifermetica, minthogy Hermes Trismegistus F.gyptziai Philosophusnak tulajdoníttatik feltanálásai nem különben Cstrysopoea et Argyropaea.